A 22. századra az emberiség immár kétszáz éve békében él, a Naprendszer minden szegletében. Újabban azonban mindinkább növekszik a feszültség a Föld és a távolabbi vidékek szövetségbe tömörült, független kolóniái között. A vita a szűkös nehézfémkészletek egyenlőbb elosztása körül folyik. Amikor a Föld fennhatósága alá tartozó Holdon korábban nem sejtett érclelőhelyekre bukkannak, úgy tűnik, már semmi sem szabhat gátat a gyorsuló fegyverkezésnek.
Az anyabolygó Bertram Sadler titkosügynököt azzal a feladattal küldi a Platón kráterben épült obszervatóriumba, hogy tudja meg, ki szivárogtat ki az ellenségnek bizalmas információkat. Sadler nem szívesen vállalja el a küldetést, hiszen reménytelennek érez minden erőfeszítést a háború megakadályozására. Titkos fegyverek, új technológiák és űrhajóflották feszülnek egymásnak égi kísérőnk körül, és minden azon múlik, egy egyszerű ember összeroppan-e a vállát nyomó felelősség iszonyú súlya alatt.
Az SF Hugo- és Nebula-díjas nagymesterének Űr-trilógiája (Szigetek az égben, A Mars titka) ezzel a kötetével elérkezik lezárásához. Az izgalmas történet ezúttal is a Clarke-tól megszokott, megalapozott tudományos elméletekkel párosul, melyek némelyike annyira releváns még ma is, hogy az amerikai hadsereg épp az egyik megvalósításán dolgozik.