A magát következetesen marxista történésznek nevezõ Eric Hobsbawm napjaink egyik legismertebb brit történésze. A több mint fél évszázados pályát maga mögött tudó Hobsbawm angolul 1998-ban megjelent gyûjteményes kötetébe azokat az elméleti írásait válogatta össze, amelyeket saját ars poeticanak tekint. Az írások megjelenési idejüket tekintve a huszadik század utolsó harmadát fogják át, s elsõsorban konferenciákon vagy tudományos tanácskozásokon elhangzott elõadások írott változatai, de találunk köztük néhány recenziót, vagy Festschriftekbe írt cikkeket. Utóbbiról az elõszóban így ír Hobsbawm: „azokba a sajátos tudományos temetõkbe írt cikk, amelyet Festschriften, vagy tanulmánykötet formájában nyújtanak át a kollégák egy tudós társuknak valamilyen ünnep alkalmából, vagy tiszteletük jeléül.” (11. o.) A huszonegy cikk mintegy negyede e kötetben jelent meg elõször nyomtatásban, többségében azonban utánközlések, amelyeket szerzõjük kissé átdolgozva bocsát a nagyközönség elé. Az egyes tanulmányok elé a szerzõ rövid ismertetõt illesztett, amelybõl kiderül, hogy eredetileg mikor, milyen alkalomból készült a szöveg. A kötet magyar kiadásához Hobsbawmnak egy 2004-ben elhangzott elõadását is csatolták utószó gyanánt.