Rachel Joyce: Harold Fry valószínűtlen utazása

Harold Fry nemrégiben vonult nyugdíjba, napjai szinte egyformán telnek, egészen addig, míg levelet nem kap egy régi ismerősétől, Queenie Hennessytől. A nőtől, akit 20 éve nem látott, és aki most a halálos ágyából írt neki. A férfi gyors választ fogalmaz, majd a levéllel elindul a sarki postaládához, amivel kezdetét veszi egy valószínűtlen utazás. Harold Fry elhatározza, hogy majd kilencszáz kilométert gyalogol Kingsbridge-től a Berwick-upon-Tweedben található otthonig, mert hisz abban, hogy amíg ő gyalogol, Queenie Hennessy élni fog. Vitorláscipőben és könnyű kabátban vág neki a tájnak és a sürgető küldetésnek. Útközben varázslatos figurákkal találkozik, akik felszabadítják régóta szunnyadó lelkét és benne a reményt. Megrohanják az emlékek: ahogyan először táncolt feleségével, Maureennal, az esküvőjük, az apaság öröme, és miközben emlékezik, lassan megbékül a veszteségekkel, a mulasztásokkal is.

William Dietrich: A smaragdvihar

Ethan Gage javíthatatlan kalandor, de egyszer neki is elege lesz a viszontagságos életből. Úgy dönt, visszavonul szerelmével és kisfiával egy csöndes helyre. Ám sajnálatos módon egy sürgős találkozó Bonaparte Napóleonnal felborítja tervét. Megbízatása: kutassa fel az aztékok elveszett kincsét, amely a repülés titkát is a franciák birtokába juttatná, hogy a La Manche csatornát átrepülve a levegőből támadhassák meg Angliát.

Ethan Gage minden szándéka ellenére kalandok sorozatába keveredik: egy alpesi erőd börtöne mellől a karibi szigeteken találja magát, ahol a háborúban álló franciákat és angolokat egymás ellen kijátszva kerül egyre képtelenebb helyzetekbe. Mindeközben nem veszítheti szem elől a végső célt: vissza kell szereznie a francia titkosrendőrség fogságába esett feleségét és fiát.

William Dietrich (A rosette-i kő, A berber kalózok) újabb kalandos történetét olvasva bepillantást nyerhetünk a 19. század elejének nagyhatalmi viszálykodásába, abba a kaotikus történelmi küzdelembe, melynek során a gyarmataikat megtartani próbáló Anglia és Franciaország vetélkedését kihasználva a rabszolgaságból felszabaduló feketék is kísérletet tesznek önálló nemzetállamuk megalapítására. Hősünk akarva-akaratlanul is segítségükre lesz, és sorsában híven tükröződik a történelem pillanatnyi szeszélyeit kiismerni próbáló, az egyéni boldogulást kétségbeesetten kereső kisember tragikomédiája.

Marina Fiorato: A mandulaliget madonnája

A Mandulaliget Madonnája felejthetetlen történet szerelemről és művészetről az itáliai háborúk színterében, A muránói üvegfúvó és A velencei szerződés írójától.

Bernardino Luinit, Leonardo da Vinci kedvenc tanítványát a lombárd hegyek közé rendelik vallási tárgyú freskók megfestésére. A szeme megakad a gyönyörű Simonetta di Saronnón, a fiatal nemesasszonyon, akinek a férje elesett a csatában.

Bernardinót annyira magával ragadja a szépséges és bánatos özvegy, hogy mindenképpen le akarja festeni, róla mintázza a Madonnát a saronnói templom csodálatos freskóihoz. A modell és a festő egymásba szeretnek, Simonetta pedig saját mesterművével viszonozza Luini zseniális alkotását: a mandulái felhasználásával elkészíti a szerelme számára a híres likőrt, az Amaretto di Saronnót.

Ki a titokzatos aranykezű zsidó? Milyen szerepet játszik a fiatal, néma katona Simonetta végzetében? Marina Fiorato zseniális regénye csodálatos kirándulásra visz minket meghökkentő végállomással.

Candence Bushnell: Ötödik sugárút 1.

Napjaink egyik legagyafúrtabb és legolvasmányosabb társadalomkritikusa ezúttal új nézőpontból – a lakóhelyükön keresztül – közelíti meg New York City kemény és szelíd nőit.

Az Ötödik sugárút 1. – amely nem egyszerűen egy házszám, hanem egy híres épület neve – tornyos art deco remeke Manhattan egyik legrégebbi és legmenőbb történelmi negyedében emelkedik. Olyan lakóház ez, ahol így vagy úgy, de meg kell dolgozni a bejutásért. Candace Bushnell új regényében ezen épület körül forog az itt lakó és a beköltözni vágyó hősnők élete. A kockázatialap-kezelő mogul nejétől az éltes társasági rovatvezetőnőn át a Los Angelesből ide menekült szabad szellemű művésznőig minden szereplő e híres toronyház fedele alatt kívánja megvalósítani az álmait.

Az Ötödik sugárút 1. éles szemű megfigyelésekkel és könyörtelen látlelettel szolgáló mai történet régi és újgazdagokról, amely robbanó elegyet kever Edith Wharton New York „aranyfüstös éveit” ábrázoló mesterműveiből és F. Scott Fitzgerald jazzkorszaki meséiből. Bushnell manhattani hősei évtizedekkel később ugyanazért törik magukat, mint irodalmi felmenőik: hatalomra, hírnévre, sikeres házasságra – vagy legalább a látszatára – vágynak. De Bushnell regénye annyira eredeti és friss, hogy az olvasó úgy érzi, most találkozik először a szexuális játszmákkal, az ingatlanszerzéssel és az egy nap alatt elveszített vagyonokkal.

A Szex és New York, akárcsak az azt követő művek olyan írót mutatnak, akinek határozott tehetsége van a város aktuális korszellemének megragadására; ahogy az egyik kritikusa fogalmazott: „hátborzongató, hogy mindig egy kicsivel előbb érzékeli a kanyart”. Könyvről könyvre egyre elmélyültebb, de olyan könnyű kézzel ír, hogy az összetett művei sem tűnnek nehéznek. Olyannyira valósághűek és szinte maguktól bontakoznak ki a történetei, hogy elsőre úgy tetszik, bárki megírhatná őket – de valójában senki nem ír olyan regényeket, mint Candace Bushnell. Szerencsénkre most itt a legújabb, az Ötödik sugárút 1.

Csányi Vilmos: A tökéletesség illata

"…nem arról van szó, hogy sokat kell gondolkodni, hanem arról, hogy nagyon kell szeretni…" - Avilai Nagy Szent Teréz

Csányi Vilmos regénye játékos szeretettel állítja elénk a XVI. századi Spanyolország egyik legkarizmatikusabb alakjának példás életét. Egyfelől hagyja szabadon beszélni Terézt, aki kora vallásháborúi és eretneküldözései miatt nem engedhette meg magának, hogy műveiben egyértelműen kifejthesse újító gondolatait és mélyen emberi kétségeit. Másfelől a vallomást közreadó Könyv képében kommentálja is a szent megkapóan őszinte monológját. 

Egy nő élete, aki ha komolyan vette volna Szent Pál intelmét az asszonyok alacsonyabb rendűségéről, sosem taníthatott vagy prédikálhatott volna, és Istent sem gondolhatta volna el a maga bájosan esendő módján. Egy nő élete, akinek lépten-nyomon akadályoztatott munkája végül az egyház újbóli felemelkedéséhez vezetett az ellenreformáció idején. Akit végül, négyszáz évvel később VI. Pál pápa első nőként az egyháztanítók sorába emelt. Egy nő, aki egyszerre volt törékeny hívő, látnok, ügyes politikus és ellenállhatatlan gyönyörűség.

"Érzékeny orrom van és utálom az izzadt test szagát, nem hiszem, hogy az Úr csak a bűzlő ájtatosokat szereti. Azonkívül valamennyire ápolom is a testem, mindig veszek kicsi fiola réti virág olajat, főleg rózsa van benne meg levendula, és abból esténként néhány cseppet magamra kenek. Azt gondolom, ha az ember igyekszik belső állapotát az Úr figyelmébe ajánlani és tőle telhetően minél tökéletesebbre igazítani, akkor nem ildomos azt pállott, visszataszító foglalatban tárni elé. Kis árváim pedig büdösek, mint a görény, mert nem mosdanak."

Ayse Kilin: Az utolsó vonat Isztambulba

Selva, egy ottomán pasa lánya szerelembe esik Rafaellel, egy fiatal zsidó férfival, ám családjaik ellenzik a házasságukat és kitagadják őket. A szerelmesek Franciaországba utaznak, hogy ott telepedjenek le, de a II. világháború kitörésekor fennakadnak Hitler rettenetes hálóján. A nácizmus markának szorításában együtt kell élniük a félelemmel, hogy begyűjtik és koncentrációs táborba küldik őket. Ugyanebben az időben Törökország kilátástalan harcot folytat, hogy elkerülje a háborúba sodródást, veszélyes kötéltáncot lejtve a Szövetségesek és a Tengelyhatalmak között. E regényében Ayse Kulin érzékletesen írja le az országában a II. világháború során történteket, párhuzamosan Selva és Rafael európai életének megörökítésével. A történet időben és térben ugrál Isztambul és Marseille, Ankara, Kairó és Párizs között, hogy aztán Berlinből visszatérjen Isztambulba. Teszi ezt úgy, hogy közben bemutatja a török diplomaták bátorságát, akik életüket kockáztatták, hogy Európában rekedt zsidók százait mentsék meg a náci lemészárlástól. Ayse Kulin regénye szól szerelemről és menekülésről, összefonódva Európa történelmének legviharosabb időszakával.

Robin Sloan: Penumba úr non-stop könyvesboltja

A Nagy Recesszió kiveti pályájáról Clay Jannont, a kezdő San Franciscó-i webdizájnert – hogy a véletlen szerencsének, a puszta kíváncsiságnak és a majmokéval vetekedő létramászási tehetségének köszönhetően Penumbra úr nonstop könyvesboltjának éjszakai műszakjában kapjon új állást. 

De néhány nap múltán Clay gyanítani kezdi, hogy ez a bolt még annál is rejtélyesebb, mint amit az elnevezése sugall. Kevés vevő jön, de ők visszatérően, és ők sem vásárolnak semmit, hanem obskúrus köteteket „kölcsönöznek ki” az üzlet eldugott sarkaiból, valamilyen bonyolult, régóta fennálló rendszer szerint, amelyet a gnómszerű Penumbra úr irányít. Lehet, hogy a bolt csak fedőszerv? 

Clay hamarosan belekezd a vásárlói szokások átfogó elemzésébe, és a barátait is bevonja a felderítő munkába. Ám amikor Penumbra úr elé tárják a felfedezéseiket, kiderül, hogy a titkok messze a könyvesbolt falain túlra vezetnek.

Carin Gerhardsen: A mézeskalács ház

Rejtélyes gyilkosságok tartják rettegésben Stockholm békés lakóit, a véres puzzle kirakása pedig Conny Sjöberg felügyelőre és kis csapatára vár. Sorra kerülnek elő a holttestek, egy zseniális és elfajzott sorozatgyilkos mestertervének áldozatai... de mi az indíték? Harmincnyolc évvel ezelőtt kinyílt egy ódon villa kapuja, és kisereglett rajta egy csoport óvodás. Majd újra megcsikordult a rozsdás vasajtó, s félve előbújt még egy kisfiú és egy kislány. Ami ezután történt, annak nem lett volna szabad megtörténnie... Az igazság pedig elviselhetetlenül fájdalmas... Carin Gerhardsen világhírű sorozatának első kötetében egy felejthetetlen sorozatgyilkos lelkébe látunk, aki céltudatos, kíméletlen és megállíthatatlan. A Mézeskalács ház igazi csemege a vérfagyasztó krimik szerelmeseinek. Carin Gerhardsen eredetileg matematikusnak tanult, regényeit is a szakmájától elvárható pontossággal és kíméletlen logikával építi fel. A Stockholmban játszódó Hammarby-trilógia az egyre népszerűbb skandináv krimik rajongóinak új kedvence világszerte. Méltatói a The Wire (Drót) című tévésorozathoz hasonlítják; meglepő és fordulatos történet, hiteles szereplők, eszeveszett tempó. Stieg Larsson, Jo Nesbo és Camilla Läckberg olvasóinak kötelező.

Juan Gabriel Vásquez: Becsapódás

Vásquez a Becsapódás című regényében is, mint az Informátorokban, régi bűnöknek ered a nyomába, emberi döntések motivációit és konzekvenciáit helyezi erkölcsi erőtérbe, s közben drámai erővel idézi fel Kolumbia (de főleg Bogota) erőszak sújtotta történelmének elmúlt évtizedeit (de főleg a ’90-es éveket). A Becsapódás szerkesztésmódja is drámai, Vásquez szervesen szövi egymásba a belső – lelki és a külső – távoli történéseket, egyszerre feszítve szét a fi zikai és az emocionális idő kereteit. S a fi noman, mégis határozott vonalakkal és pontos pszichológiával megrajzolt szerelmi szálak, az idősíkok izgalmas, lüktető keverése csak tovább gazdagítják ezt a számtalan nyugtalanító kérdést felvető, feszes és élvezetes stílusban megírt, a kortárs irodalom legmegrendítőbb írásai közé tartozó, letehetetlen regényt. A regény óriási sikert aratott. 2011-ben a Becsapódásnak ítélték a spanyol nyelvterület talán legrangosabb irodalmi díját, az Alfaguara-díjat.

Az Ab Ovo Kiadó 2012-ben adta ki Vásquez Informátorok című regényét. Legújabb regénye, A hírnévjátékos 2014-ben jelenik meg.

Simon Márton: Polaroidok

Simon Márton új verseskötete a nagyvárosi szorongás szótára. Szélesvásznú történeteket mesél el néhány szóban vagy egy-egy mondatban, a félig kihunyt fényreklámok tömörségével. Baltával és körömollóval esik neki a nyelvnek, mintha mindig azt az egyetlen elrugaszkodási pontot keresné, ahol költészet és valóság egymásba zuhan. De miután megtalálta és megmutatta nekünk, udvariasan hátralép, és csak annyit mond: „Uram, íme, a szakadék, amit rendelt.”

Vámos Miklós: Húrok

Kellenek a HÚROK. Ütőn, hangszeren, fémből, műanyagból vagy bélből, ahogyan eredetileg mind a gitárra, mind a teniszütőre sodorták. Ezeknél is nélkülözhetetlenebbek az érzelmi húrok, ha azokon játszunk, nagy baj nem lehet. A tudás fontosabb, mint a pénz. Az érzelmek fontosabbak, mint a tudás. E két elvet követve leélhető egy tartalmas élet ezen a földön.

Tizennégy évesen kezdtem GITÁROZNI. Hamarosan zenekart alakítottam. Bródy Jánossal ekkor tájt ismerkedtem össze. Elmúltam húsz, amikor különféle okokból (részletek a könyvben) kiszálltam a Gerilla együttesből, mélyen megbántva, csalódottan. Aztán negyvenkét évig (tavaly márciusig) nem vettem a kezembe gitárt.

Harmincegy voltam, amikor először jártam TENISZPÁLYÁN. Azóta rendszeresen játszom. (Küzdök.) Átlagosan heti háromszor. Télen-nyáron. Ha esik, ha fúj. Bármiféle utazás lehetőségét fontolgatva először mindig azt mérlegelem, hány tenisz maradna ki. Nem vagyok normális, belátom.

Életem két meghatározó SZENVEDÉLY-éről szól a Teniszezz velem… és a Ha én Bródy volnék. A harmadik, még elementárisabb SZENVEDÉLY, az írás kapcsolja őket össze. Amikor ezt Bródy Jánosnak megemlítettem, azt mondta: Mázlista vagy! Sokaknak egy igazi szenvedély sem jut.

Az volna szép, ha az olvasó ütőt vagy gitárt ragadna e könyv hatására. Esetleg mind a kettőt, bár talán nem egyszerre.

Barnás Ferenc: Másik halál

Egy negyven éves pesti férfi, aki nem olyan régen még egyetemi tanár volt, egyik napról a másikra pszichésen és egzisztenciálisan összeomlik. Egy Németországban élő pincér, aki inszomniában szenved, öngyilkosságot követ el. Egy magyar arisztokrata, aki hol bádogos, hol taxisofőr, hol a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának védangyala. Egy genfi étteremben történtek rekonstruálása, ami szorosan kapcsolódik a boszniai vérengzésekhez. A rendszerváltozás utáni Magyarország mindennapjainak pillanatképei...

Az egyidejűleg alkalmazott többféle narráció állandó figyelmet igényel, de ez csak fokozza a talányok és rejtélyek megfejtésének izgalmát, amely - mint egy jó krimiben - a befejezésnél éri el csúcspontját.

A Másik halál nagyszabású írói kísérlet személyes sors és történelem rejtett összefüggéseinek bemutatására.

Maros András: Semmi negyven

George H. W. Bush hivatalos budapesti látogatása alatt a Vasas teniszpályáinál tartja napi futóedzését, együtt kocogunk. Körről körre lassul. Megkérdezem, fárad-e, hősködve azt mondja, nem. Hazugságon kapom az Egyesült Államok elnökét! A Fővárosi Tanács egyik osztályvezetőjét sikerül elsőre tökön lőnöm teniszlabdával, fagyi jár érte. Az idősebb csapattársakkal való pimaszkodásért viszont használt zokni jár – szájba. Misi, a pályamunkás lopott pólóban a slagnak kiásott gödörbe húzódik, ott iszogat, felszámolási eljárást indított saját magával szemben, jól áll az ügye. Cliff Richard belép a teniszcsarnokba fényes melegítőben, hajpántban. Ütök vele egy órácskát. Az ausztriai teniszversenyre kísérő szakvezető, miután eltéved Bécs belvárosában, megszólítja a helyieket: Guten Tag, Westbahnhof!

Különös figurák és helyzetek, elérhetetlen példaképek a 80-as, 90-es évek teniszvilágából. A rendszerváltás környéki Magyarország egy élsportoló tinédzser szemén keresztül. Epizódok egy a vasfüggöny mögül az USA-ba keveredett, álmodozó fiú mindennapjaiból.

Semmi negyven – nem jó állás, de még megfordítható...

F. Scott Fitzgerald: Benjamin Button különös élete

„Benjamin születése eleinte szenzációt keltett Baltimore-ban. De aztán kitört a polgárháború, s ez egészen másra terelte a város lakosainak figyelmét. Néhányan közülük, akik mindig és mindenkor tisztelték és becsülték Buttonékat, és eszük ágában sem volt megsérteni őket, sokat törték a fejüket, hogy mit is mondjanak, ami nem sértő, és végül találtak egy frappáns megoldást. Kijelentették, hogy a gyerek a nagypapára hasonlít, aminek mindenképpen volt alapja, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a hetven éves öregek szellemileg már távolról sem olyan frissek, mint azelőtt. Mr. és Mrs. Button ennek nem igazán örült, Benjamin nagyapja pedig határozottan sértve érezte magát.

Ami pedig Benjamint illeti, úgy ő elfogadta az életet olyannak, amilyen. Egyszer még néhány kisfiút is elhoztak a szüleik, hogy játszanak Benjaminnal, s ő, becsületére legyen mondva, valahogy kibírta estig, hogy érdeklődést mutatva játsszon búgócsigákkal és golyókkal – ráadásul még az is sikerült neki, hogy egészen véletlenül kilője a konyha ablakát egy parittyával, aminek apja titokban nagyon megörült: lám, milyen kis bitang a gyerek.”

Jelen kötet a címadó Benjamin Button különös élete mellett tíz, magyarul eddig még meg nem jelent írást tartalmaz, többek közt a 2012-ben előkerült Köszönöm a tüzet! című elbeszélést.

F. Scott Fitzgerald (1896–1940) a 20. századi modern amerikai regényírás egyik első jeles képviselője. Átütő sikert A nagy Gatsby című írása hozott neki, és habár Fitzgeraldot elsősorban regényíróként tartja számon az utókor, érdemes megismerkedni rövidebb lélegzetvételű írásaival is. 

Írásaiban korának problémáival és emberével foglalkozik, s problémaválasztásának metsző érzékenysége mellett szövegalkotásának tömör, sűrű stílusából fakadó ereje teszik őt a modernizmus nagy alakjává. A háború utáni ifjúságról, az „elveszett nemzedékről” ír – belülről. A harcterek lüktetését felváltó jazz, a pillanatnyiság, a mélységek nélküli tartalmak keresése, a merőben megváltozott életkörülmények és társadalmi-erkölcsi szabályok szövik át Fitzgerald prózavilágát.

Benjamin Perry: Vörös hold

Olyan világban élünk, ahol még ember-farkasok élik mindennapjaikat. Rejtőzködnek. Titkolják, hogy néha a farkas győzedelmeskedik bennük. Lelkükben cipelik a terhet, emberfeletti erővel küzdenek azért, hogy ne változzanak át. Mi, az egészségesek, megvetjük őket, legszívesebben rezervátumban tartanánk, gyógyszerekkel nyugtatnánk mindnyájukat, hogy félálomban lézengjenek a kijelölt helyen. Pedig ők is emberek, vágyakkal, jogokkal, érzésekkel, és normálisan akarnak élni. És nem mind veszélyesek. Az egészségesek közösségében is élnek gátlástalan bűnösök és kegyetlen gyilkosok. És bárkiből lehet farkas…

Amikor eljön a vörös hold éjszakája, minden megváltozik, és egy felismerhetetlen világ születik. A törvény ereje már nem elég, hogy megfékezze az elszabaduló gonoszt, és megkezdődik az emberiségért vívott harc…

Benjamin Percy, az Egyesült Államok-beli Oregonban élő fiatal író tehetségét számos irodalmi díj bizonyítja. A Vörös hold című regénye városi fantasy, természetfölötti thriller, szerelmi történet és társadalmi példázat. Tükröt tart elénk.

Jodi Picoult: Egyszerű igazság

Egy békés Pennsylvania állambeli amis kisvárosban halott csecsemőre bukkannak egy elhagyatott istállóban. A rendőrségi nyomozás során egyéb szörnyű titkokra is fény derül, és a közösség élete pillanatok alatt pokollá változik. A bizonyítékok a tizennyolc éves és hajadon Katie Fisher ellen szólnak, aki látszólag titokban szülte meg gyermekét, majd megölte az ártatlant. A nagyvárosi életből kiábrándult Ellie Hathaway ügyvéd elvállalja Katie védelmét, megpróbál utat találni az idegen kisváros lakóinak szívéhez, miközben nem is sejti, hogy olyan területre téved, ahol semmi sem az, aminek látszik, ahol nem csak egy igazság létezik, és ahol a bűnhődés és a feloldozás nem az ítélőszék kezében van. Ellie egyre jobban belegabalyodik a szövevényes ügy hálójába, miközben saját félelmeivel is szembe kell néznie, mikor egy férfi tűnik fel a múltból, rég eltemetett érzéseket, vágyat és szenvedést hozva magával...

Az Egyszerű igazság torokszorító lélektani dráma és rejtélyekben gazdag krimi egyben, Picoult eddigi legjobbja.

Matthew Reilly: A hat szent kő

A halál hét csodája titkainak megfejtése még csak a kezdet volt.

A világ még mindig halálos veszedelemben van.

Jack West és hősökből álló bátor csapata számára most az jelenti a kihívást, hogy a hat mesebeli gyémántot szerte a világon a maga kijelölt helyére tegyék, mielőtt a globális pusztulás határideje elérkezik. Előbb azonban meg kell határozniuk a pontos földrajzi helyeket – hat ősi színhelyet, amelyek elhelyezkedésére a legendás hat szent kő vet fényt.

A hajsza során részük lesz egy félelmetes vonateltérítésben Kína legtávolabbi zugának hegyei közt… egy éjféli expedícióban, melynek során megfejtik Stonehenge titkait… egy eszeveszett üldözésben az egyiptomi sivatagban, kamionokkal, dzsipekkel és egy 747-essel… valamint egy félelmetes utazásban egy elfelejtett afrikai törzs sötét birodalmába…

Jacknek és barátainak a sebesen fogyatkozó idővel versenyt futva, mindössze az ókori filozófusok rejtvényeinek útmutatásait követve csapdákon, labirintusokon és halálos kelepcéken kell keresztülverekedniük magukat – tudván tudva, hogy ezúttal nem lehet, nem szabad kudarcot vallaniuk, és nem is fognak.

A küldetés hihetetlen. A kudarc következményei beláthatatlanok. A befejezés elképzelhetetlen.

Ryan Loveless: Ethan és Carter

Carter Stevenson folytonos dadogásával és tikkelésével huszonnégy éves korára teljes magányra kárhoztatta magát. Jóllehet, a barátai is azzal nyúzzák, hogy a Tourette-szindrómának rendeli alá az életét, Los Angelesből egy csöndes kaliforniai kisvárosba költözik. Meghúzza magát, kerüli az embereket. Nem is sejti, hogy újdonsült szomszédja, Ethan Hart, hamarosan feldúlja magányát, és kilöki őt a nagybetűs életbe.

Ethan már a kezdet kezdetén megvallja az érzelmeit Carternek, bár közben retteg, hogy agysérülése kettejük közé áll, noha Ethan sokkal fogékonyabb az érzelmekre, mint az átlag. Carternél sokkal több forog kockán: ő többször megégette magát, és nem szeretné, ha megint összetörnék a szívét.

Ethan minden alkalmat megragad arra, hogy bebizonyítsa, ő és Carter összetartoznak. Aztán Ethan tragikus hírt kap. Végső kétségbeesésében Carterhez fordul segítségért. Vajon Carter kiállja a próbát?

Nicole Krauss: A szerelem története

A szerelem története - egy rég elvesztett könyv felbukkan, hogy titokzatos módon összekapcsolja egy öregember és egy tizenéves kislány sorsát. Leo hetven évvel ezelőtt egy lengyel kisvárosban beleszeretett egy lányba és megírta A szerelem történetét. A könyv, bár nem tud róla, túlélte a háborús időket, mesés helyzeteket, nagy szerelmeket idézett elő. Alma, a tizennégy éves New York-i kislány, a regény főhőséről kapta nevét, s egy napon nekiindul, hogy felkutassa névadóját, és jóra fordítsa családja sorsát. E sorsok találkozása A szerelem története - örömmel és fájdalommal, sírással és nevetéssel átszőtt mese.

Bruck András: Elárult szavak

Regény a mindent felemésztő érzelmekről, a féltékenységről és az árulásról, melyben a szerelmi játszmák lényege tárulkozik fel. Félix és Edit szerelme egyszerre elsöprő és kínzóan fájdalmas, hevesen lángoló és szívből gyűlölő, védelmező és támadó, ahol az elmulasztott szavak megbosszulják magukat, s a bizalmatlanság rémisztő árnnyá nő. Vajon túl lehet-e lépni a sérelmeken, fátylat lehet-e borítani a múltra, s megláthatjuk-e valaha is a másikat úgy, amilyen az valójában?

Bruck András neve jól cseng az ÉS olvasóinak körében. Most egy másik arcát ismerhetjük meg.

Rosa Liksom: A 6-os számú fülke

Az írónő - önéletrajzi elemek felhasználásával - egy különös kaland történetét örökítette meg A 6-os számú fülke lapjain: egy a transz-szibériai vasúton Moszkvából Ulánbátorba tett utazáson keresztül nyújt döbbenetes képet a 80-as évek szovjet és mongóliai valóságáról. Az egy kupéban utazó orosz férfi és finn lány hol gyomorforgatóan brutális, hol szeretetteljes kapcsolatából bomlik ki az olvasó előtt a diktatúrák természetrajza, amelyen azonban átüt a remény is, hogy az emberi élni akarás és találékonyság a legabszurdabb körülmények közt is megleli a maga útját.

Andrzej Stasiuk: Át a folyón

Elhatároztuk, hogy eláruljuk az apáinkat. - A mai lengyel irodalom egyik legegyénibb hangú szerzőjének regényei és esszéi után ezúttal novelláiból kaphatunk válogatást. Az írói pálya különböző szakaszaiban született három novelláskötet akarva-akaratlanul az életút állomásait rajzolja fel. 

Az Át a folyón (1996) sötét tónusú novellái a varsói fiatalkorba és az érzéki tapasztalatszerzés idejébe vezetnek vissza; a Tél (2001) riportszerű pillanatképeinek fókuszában az anyag bomlása áll a szerző választott otthona, a Beszkidek kis falvaiban; a Grochów (2012) megrendítő visszaemlékezéseiben a halálhoz, az elmúláshoz való viszonyunkat vizsgálja az író. Ebben az egyszerre szikár és lírai prózában minden kis tárgynak, emléknek, értéktelen részletnek helye van, mint egyfajta Noé bárkájában, amely átmenteni próbálja mindazt, aminek részesei voltunk.

Alessandro Baricco: Háromszor hajnalban

Három történet, három epizód egy szálloda halljában. Titkok és érzelmek, féltett gondolatok és sejtelmes vallomások Baricco legújabb könyvében. A történet két emberről, egy férfiról és egy nőről szól, akik három alkalommal találkoznak, de találkozásuk mégis mindig egyetlen, az első és az utolsó is egyben - tájékoztatja a gyanútlan olvasót a szerző.

Ahogy a Mr. Gwyn, úgy e könyv főszereplői is azzal a dilemmával szembesülnek, hogy folytassák-e tovább megszokott életüket, vagy vállalják-e az újrakezdés kockázatát. És nemcsak az előző kötet, hanem a Háromszor hajnalban szereplőinek élete is titkokat rejteget; történetük egy krimi izgalmasságát kínálja. És mire a hajnal reggelbe fordul, valamennyi titokra fény derül.

Donna Leon: A névtelen velencei

A holttest a hátán feküdt, felcsúszott piros ruhája alól kilátszott a piros csipkés alsónemű. Brunetti felügyelőnek az volt az első reakciója, hogy megint lőttek a hegyekben tervezett családi hétvégének, pedig a fojtogató nyári hőség elől a velenceiek, ha tehetik, menekülnek szépséges városukból. A második reakciója pedig a döbbenet volt: az áldozat férfi. Mivel a holtest arcát a felismerhetetlenségig szétverték, a felügyelőnek legelőször is keresnie kell valakit, aki azonosítja az ismeretlent. A nyomozás során azonban mindenütt a hallgatás falába ütközik, mígnem egy rejtélyes telefonáló különös és kínos információkkal szolgál. De pirkadatra a rendőrségnek újabb értelmetlen halálesettel kell szembenéznie.

Donna Leon vonzó, kellemes Brunetti felügyelője ismét elkápráztatja rajongóit, miközben az olvasó Velence ezer arcából újabbat ismer meg.

Lars Kepler: A Paganini-szerződés

A Paganini-szerződés egy félelmetesen izgalmas bűnügyi regény, ami egyértelműen bizonyítja, hogy Lars Kepler, aki első könyvével, A hipnotizőrrel elsöprő sikert aratott Svédországban és külföldön egyaránt, ereje teljében tért vissza. 

Lars Kepler deres szakállú, egyedülálló férfi. Kedves, de riadt tekintete van, és reggelente szívesen iszik egy csésze teát. Éjszaka egy szállóban dolgozik, a regényeit nappal írja. Az Ahndoril szerzőházaspár legalábbis ezeket állította egy interjú során az írói álnevüket viselő kitalált személyről. 

Joona Linna bűnügyi felügyelő A hipnotizőr című krimiben a sivár, reménytelen skandináv télben eredt egy elrabolt kisfiú nyomába. Ezúttal az üde stockholmi nyárban kell megoldania élete egyik legnagyobb rejtélyét, és megküzdenie a legveszedelmesebb férfival, akivel valaha összehozta a sors. Hogyan fullad vízbe valaki egy hajó fedélzetén? Miért akasztja fel magát egy kiváló egészségnek örvendő, magas rangú köztisztviselő a csillárra? 

Joona Linna ezúttal is bízik a megérzéseiben, de ezeket derekas rendőri munkával alá is támasztja. Nyomokat keres, nézi, hol poros a könyvespolc, törölt e-maileket állít vissza, hogy lassanként összeálljon a történet, ami egyre inkább a svéd fegyverexport körül látszik forogni. De vajon mi rejtegetnivalójuk van a fegyvergyáraknak? És miért bukkan fel lépten-nyomon a „rémálom” szó? Talán azért, mert vannak szerződések, amiket a halállal sem lehet felmondani… 

A Paganini-szerződés egyszerre igyekszik az akció dús kalandregények és az analitikus krimik rajongóinak kedvében járni. És akik A hipnotizőrben leginkább a borzongást szerették, most sem fognak csalódni.

Lars Kepler: A hipnotizőr

„A hipnózisban még kézzelfoghatóbb, hogy a múlt nem múlt el.” 

Egy sportpályához tartozó öltözőben brutálisan meggyilkolt és megcsonkított férfi holttestére bukkannak. Feleségét és két gyermekét értesíteni akarják, de a családi otthonban is a mészárlás nyomai fogadják a rendőröket. Úgy tűnik, valaki az egész Ek család kiirtását tűzte ki célul. Nem végzett azonban maradéktalanul alapos munkát, a kamasz fiú, Josef, válságos állapotban ugyan, de életben maradt. 

Amikor Joona Linna bűnügyi felügyelő értesül egy harmadik gyermek, egy nagylány létezéséről, mindent el akar követni, hogy hamarabb találja meg, mint a gyilkos. Az egyetlen élő szemtanú, Josef kihallgatása a fiú sokkos állapota és gyéren pislákoló tudata miatt akadályokba ütközik. Hacsak… 

Joona Linna a nyomozásba bevonja dr. Erik Maria Barkot, a híres hipnotizőrt. Bark a jó ügy érdekében megszegi tíz éve tett szent fogadalmát, miszerint felhagy a hipnózissal. Josef módosult tudatállapotban felidézett emlékei azonban felkészületlenül érik az orvost és a felügyelőt egyaránt. 

Félelmetes, gyorsan pergő eseménysor veszi kezdetét, és Eriknek ezúttal saját eltemetett emlékei mélyére kell ásnia, ha meg akarja óvni családját a széthullástól és a visszafordíthatatlan tragédiától. Az idő ellene dolgozik.

Philip K. Dick: Az utolsó szimulákrum

A háború dúlta Földön a sors és a körülmények egy különös csoportot hoznak össze: egy fasisztát, aki államcsínyt tervez, egy zongoristát, aki az elméjével játszik a hangszeren, egy First Ladyt, aki mindent a kezében akar tartani, és az utolsó praktizáló pszichiátert. És miközben a társadalom tetején állók a hatalomért marakodnak, az elnyomott alsó osztály kezd magához térni a kábaságból, egyre többet kérdez, egyre inkább tudatára ébred helyzetének és erejének.

Philip K. Dick ebben a regényben is rá jellemző módon időutazásból, pszichoterápiából, telekinézisből, androidokból és neandervölgyi mutánsokból gyúr egy olyan történetet, amelyben összeesküvés összeesküvést ér, és szokás szerint semmi nem az, aminek látszik

Elizabeth Lunday: Híres zeneszerzők titkos élete

Igaz történetek gyilkosságokról, zendülésekről, szívügyekről és nagyszerű zeneművekről.

A megrögzött szoknyavadász Rossini, a börtöntöltelék Bach, az állítólagos nőimitátor Wagner és más zeneszerzők megdöbbentő történetein keresztül feltárul előttünk a komolyzene kiválóságainak rejtett, fülledt és fordulatos élete. Haydnt fej nélkül temették el, Puccini kilopta a sípokat a templomi orgonából, majd eladta fémhulladékként, hogy legyen pénze cigarettára, Sztravinszkij pedig a világ egyetlen elefántbalett-zeneszerzője. Zenetörténeti leckék, amelyek örökre emlékezetesek maradnak!

Nick Vujicic: Megállíthatatlan

Minden ember úgy érzi, az ő terhei a legnehezebbek. Sokan úgy érzik, magukra maradnak a gondjaikkal, a problémáikkal, és sokan vannak olyanok is, akik nem látják a kiutat, akik nem rendelkeznek azzal az erővel, amelynek birtokában továbbléphetnének.

Nick Vujicic, a végtagok nélkül született szerb származású ausztrál fiatalember a világot járva, a saját példáján keresztül szembesíti az embereket azzal, hogy vannak, akik valóban komoly problémákkal küzdenek, mégsem adják fel. Előadásain elmagyarázza hallgatóságának, hogy a látszat ellenére soha, senki sincs egyedül - legfeljebb nem vesszük észre azokat, akik mellettünk állnak a bajban. Elmagyarázza, hogy mindig van kiút - bár sokszor nem a megfelelő helyen keressük; elmondja, hogy mindenkiben megvan az az erő, ami az akadályok leküzdéséhez kell -, csak éppen meg kell találnunk magunkban.

A továbblépés, a problémák legyőzése csak akkor lehetséges, ha nem kívülről várjuk a segítséget, hanem mi magunk is cselekszünk a cél érdekében. Ahhoz, hogy bármit is tegyünk, erő szükséges, ennek az erőnek a forrása pedig nem lehet más, mint a hit - az önmagunkba, a környezetünkbe, egymásba, de legfőképpen Istenbe vetett hit. Ha ez a hit létezik, csupán annyit kell tennünk, hogy cselekvővé változtassuk. A többi? Az már jön magától!

Kurucz György: Keszthely grófja - Festetics György

Ki volt Festetics György gróf? Különc főúr, akire a kései utókor szemüvegén át tekintve annyi jót lehet elmondani, s ezzel kortársai fölé emelni? Avagy a kései felvilágosodás nagy magyar alakja, aki elsősorban eszmei hatások nyomán kezdett reformtervek megvalósításához, amely tervek persze saját érdekének is megfeleltek, hiszen a nagybirtokon folyó gazdálkodást érintették? Netán korai romantikus, akit az érzelmek vezéreltek, akit saját személyének a nagybirtokosi létből fakadó páratlan lehetőségei mozdítottak előre? Egy korai Széchenyit lássunk benne? Egy elismerésre, népszerűségre vágyó arisztokratát, aki hírnevet akart szerezni magának? Vagy egyszerűen csak a Bécset bosszantani kívánó ellenzéki politikust? Vagy éppenséggel a korai liberálist, akinek kész reformprogramja volt Magyarország átalakítására – csak éppen idő előtt született, idő előtt lépett fel?

A könyv szerzője, Kurucz György, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, újra és újra igennel válaszol a fenti kérdésekre, melyeket Gergely András történész tesz fel a mű előszavában. A Festetics György életét és munkásságát feldolgozó, képekkel és dokumentumokkal gazdagon illusztrált első, nagy monográfia szinte az ismeretlenségből emeli ki és rajzolja meg a modern magyar mezőgazdaság és a modern magyar nemzet megteremtésén munkálkodó főnemes portréját.