FSZEK Radnóti Miklós Könyvtár XIII. Pannónia u. 88-90.
Nyitva: hétfő, szerda, péntek 14 - 19 kedd 10-15 csütörtök 12-16
Augusztus 5. és 31. között ZÁRVA leszünk.

2012. december 18., kedd

Philip Vandenberg: A hetéra

A maratoni csatamezőn görög katonák egy perzsa fogságból szökött fiatal görög lányt találnak. A gyönyörű és okos Daphnét Ariszteidész hadvezér parancsára a kultikus célokat is szolgáló prostituáltak, a hetérák veszik magukhoz. Daphné hamarosan az athéni arisztokrácia kedvence lesz. Egy hetéra azonban vagy a testét, vagy a szívét adhatja egy férfinak...

Arkagyij Sztrugackij: A bíborszínű felhők bolygója


A Hiusz űrhajó-prototípus forradalmasíthatja az űrrepülést, korábban nem is álmodott lehetőségeket nyitva meg az emberiség előtt. Veszélyes első útjára olyan legénység kerestetik, amely minden nehézséggel bátran szembenéz. És
összeáll a csapat: Jurkovszkij, Dauge, Krutyikov és Bikov - egyszer majd legendává válnak mindahányan. A feladat: a fotonhajtóművek bejáratása, valamint a Vénusz bolygó felderítése. Több korábbi expedíció már odaveszett, de az egyik csapat geológusa, Tahmaszib Mehdi még jelentette egy mesésen gazdag nehézfém-lelőhely, az Urán Golkonda felfedezését. A tét tehát nem kicsi: végtelen jólét és maguk a csillagok hullhatnak az emberiség ölébe, amennyiben a Hiusz sikerrel jár. Ha azonban nem. a társadalmi és technikai fejlődés megfeneklik, és a Föld sosem válik galaktikus birodalom központjává.

Joan Slonczewski: Agypestis

Intelligens mikrobák faja kolonizálja az emberi agyakat szerte az ismert világegyetemben, szimbiózisra lépve a gazdatesttel. A következmény egyénenként változó, van, akiből a zsenialitást hozzák elő, másoknál viszont halálos függőséget alakítanak ki. Chrysoberyl, a Valedonon élő művész úgy dönt, elébe megy a dolognak, és hogy minimalizálja a kockázatot, egy merényletben elhunyt kollégájának már bizonyítottan jóindulatú mikrobakolóniáját veszi át. Egy darabig úgy is tűnik, jó lóra tett, karrierje felível, mind ambiciózusabb megbízásokat kap. Idővel azonban gyanítani kezdi, hogy az agyát megszálló parányi lényeknek talán valami saját, titkos terve van.

Jed Rubenfeld: Halálösztön


New York, 1920. A háborúnak vége, de a tomboló húszas évek még el sem kezdődtek. Gyárak zárnak be, családok veszítik el otthonaikat. A munkanélküli férfiak nem ihatnak, szesztilalom van. Manhattan utcáin elégedetlenség, indulat forrong. És a Wall Street… a levegőbe repül. Ez a legrombolóbb terroristatámadás, amelyet az Amerikai Egyesült Államok területén addig valaha elkövettek.
A robbanás szemtanúja és túlélője a háborús veterán Dr. Stratham Younger, Jimmy Littlemore rendőrnyomozó, és a gyönyörű, de sok titkot rejtő Colette Rousseau. Titokzatos nyomok sorozata, a Colette elleni megmagyarázhatatlan támadások, és a nő múltjában rejtett titok vezeti ezt a három embert szívfájdító, de izgalmas utazásra Párizstól Prágáig, a világ legmagasabb felhőkarcolójának tetejéről a kincstár titkos páncélkamráinak mélyére, Sigmund Freud bécsi otthonába és Washington D.C. kormányhivatalaiba. Ahogy a rejtély félelmetes, látszólag össze nem tartozó elemei összeállnak, Younger és Littlemore feltárja Colette titkát, és a Wall Street-i terror megdöbbentő tényeit is.
A máig megoldatlan, 1920-as Wall Street-i merénylet történetét magába foglaló regény kitűnően elegyíti a tényeket és a fikciót, gyilkos- és szerető szenvedélyt, kétséget és kalandot. Letehetetlen történet legvadabb ösztöneink rejtett mélységeiről.
Jed Rubenfeld az Akar beszélni róla? nemzetközi bestseller szerzője. A Yale Egyetem jogi karának professzora, az amerikai alkotmányjog egyik legelismertebb szakértője. Alapdiplomáját a Princeton Egyetemen szerezte, diplomamunkájának témája Sigmund Freud volt. Rubenfeld Connecticut államban él családjával.

Douglas Preston - Lincoln Child: Bűnjel

Egy hétköznapinak induló túszdráma terrorfenyegetésbe torkollik Washington közepén. Az egész keleti parton kitör a pánik, amikor kiderül, hogy az ártalmatlanná tett túszejtő holtteste radioaktív. A nyomok egyértelműen arra utalnak, hogy egy bomba összeszerelésekor válhatott az áldozat sugárfertőzötté. A véletlenül az események közepébe csöppenő Gideon Crew megbízást kap, hogy derítsen fényt a veszélyes, de látszólag egyszerűnek tűnő ügyre. Az információk félrevezetők: kérdéses az iszlám közösség vagy New Age-es szekta érintettsége a támadásban, de a nyomozást nem ezek a gyanúsítottak hátráltatják a leginkább, hanem az a rengeteg hivatalos szerv, amely fejvesztve igyekszik megtalálni a tetteseket. A pánik okozta káoszban és a bürokrácia útvesztőiben Gideon csak a mellé kirendelt Fordyce különleges ügynökre és a nyomozás során megismert gyönyörű Alida Blaine-re számíthat. Az események addig bonyolódnak, mígnem Gideon azon veszi észre magát, hogy üldözőből üldözötté vált, megbízói magára hagyták, és saját társa elől kell menekülnie. Létkérdéssé válik számára, hogy lerántsa a leplet az összeesküvésről. De vajon kiben bízhat? - A népszerű szerzőpáros, Douglas Preston és Lincoln Child (Leszámolás, Halálos kísérlet, A megtalált ereklye) Vérbosszú című könyvéből megismert szimpatikus figura, a félig tudós, félig akcióhős amolyan 21. századi Indiana Jones Gideon Crew további sorsát követhetjük nyomon a fordulatokban gazdag krimi lapjain.

Sara Paretsky: Kártalanítás

Az éjszakai ügyfél nem sok jót jelent. Nyáron, fullasztó hőségben, amikor a légkondi bekapcsolása az egész irodaházban lecsapja a villanyt, és sötétben kell vele beszélni, még kevesebbet. V. I. Warshawski el se vállalná, ha nem lenne égető szüksége a pénzre. Így viszont elindul megkeresni ügyfele fiának eltűnt barátnőjét. Csakhogy először a fiú kerül elő. Lengyel származású rendőrtiszt apa, olasz világháborús menekült anya gyermekeként V. I. (barátainak csak Vic) lehetett volna operaénekesnő, rendőr, ügyvéd vagy ügyész. Ehelyett rendszerint gazdasági ügyeken dolgozó magánnyomozó lett, aki azért sokakat ismer még a chicagói rendőrségen. Valóban John Thayer, a gazdag bankár fogadja fel a magánnyomozónőt? Hova tűnt Anita Hill, amennyiben tényleg ez a neve? És milyen szerepe van az Ajax Biztosítónak? - V. I. Warshawski, a chicagoi bűnözők réme, Philip Marlowe nem dohányzó női megfelelője, ebben a szövevényes ügyben lépett először az amerikai olvasók elé. Magyarországon találkozhattunk már vele A testművésznő lapjain. Ott a Védelmi Minisztérium csaló beszállítóival harcolt egy ártatlan iraki veterán védelmében. Itt a kisember oldalán áll a nagy biztosítótársaság ellenében. - Sara Paretsky (1947) Ross Macdonaldhoz, Raymond Chandlerhez és Agatha Christie-hez hasonlóan elnyerte az Amerikai Krimiírók Szövetségének Nagymester-díját, valamint az Angol Krimiírók Cartier Gyémánttőrét is.

Papp Diána: Bodza Bisztró


A húszéves budapesti fiatalok bulikkal teli életét élő harmincas ügyfélszolgálati csoportvezető, Kulcsár Petra váratlanul egy kis bükki faluban találja magát: egy lerobbant éttermet örökölt rég nem látott apjától. A lány szíve szerint túladna rajta, de miközben ügyeket intézni jár a faluba, ismerkedik meg az apja szívéhez közel álló emberekkel, akikkel hamarosan barátságot köt; és nem csak az elvesztett édesapjáról alkotott kép tisztul benne, de a fontossági sorrend is helyreáll az életében. Az eleinte sokkoló helyzet szépen lassan megoldást hoz Petra gondjaira, élete elvarratlan szálai sem maradnak elvarratlanok, sőt a szerelem sem várat magára sokáig. 
Papp Diána, a Szerdán habcsók után ismét egy fiatal nő nehéz választásairól írt könyvet, amelyből természetesen a megszokott receptek sem hiányozhatnak. A Bodza Bisztró hangos lesz a nevetéstől, túlcsordul a szerelemtől és árad belőle a gasztronómia iránti szenvedély.

Németh László: Alsóvárosi búcsú

Az 1938-ban megjelent regény Az Utolsó kísérlet befejezetlenül maradt ciklus legterjedelmesebb része, mely önállóan is értelmezhető, izgalmas olvasmány. A korábban megismert Jó Péter már egy katolikus, Felvidék-peremi püspöki város, Vajt (Vác) piarista iskolájában gimnazista. Az I. világháború előtt kezdődő történetben ismeri meg a fiú a kisvárosi világot és a valóságot, s vele együtt saját alkatát, igazságkereséseit is – ha kell, éppen azokkal szemben, akik őt formálni akarják.

Dave Nasser: A világ legnagyobb kutyája

2006-ban David és Christie Nasser egy dán dog kölyök boldog gazdája lett. Természetesen tudták, hogy kedvencük nem kistestű jószág, de arra nem számítottak, hogy ha marosan az egész életüket felforgatja. George csak nőtt és nőtt és nőtt. Persze, sokunknak vannak nagytestű kutyái, na de hogy a legnagyobb méretű kutya kosarat előbb egy egy-, majd egy kétszemélyes matracra kell cserélnünk, hogy kedvencünk kényelmesen alhasson? És akkor még nem beszéltünk a konyhapulton lévő ételekről, amelyek egészen a falhoz tolva sincsenek biztonságban. George a Guinness-rekordok könyvébe bekerült, napjainkban él és a valaha élt legnagyobb kutya. Saját honlapja van, és rengeteg rajongója a Facebookon. Bár hatalmas termetével első látásra ijesztőnek tűnhet, imádja az embereket és imád a figyelem középpontjában lenni. Aki szereti a kutyákat, nem hagyhatja ki ezt a szívmelengető, megmosolyogtató könyvet, Giant George történetét.

Herta Müller: Fácán az ember, semmi több


Úgy tűnik, minden rendben. A kis közösség éli a maga apró örömökkel, bánatokkal, hétköznapi csodákkal teljes életét. Mint például Windisch, aki éveken át ugyanabba a kátyúba hajt bele kerékpárjával. A falu fölött mégis ott köröz a bagoly, a kívülről érkező fenyegetés szimbóluma. Az öreg bagoly elköltözik, és másik bagoly érkezik helyette. A bánsági sváb falu lakossága is kivándorol, egymás után hagyják el őseik földjét, és az öreg bagollyal ellentétben még azt is láthatják, milyenek azok, akik elfoglalják az üresen hagyott családi fészket. Az útlevél Windisch és családja számára drágán vett belépő egy új lehetőségeket ígérő világba. De kiderül, hogy az Új Világ se sokkal jobb, mint az elhagyott, és Windisch befejezésként újra ott áll az út kezdetén. 
Herta Müller szikár lendülettel írt prózája a mozdulatlan bánsági sváb falu apró csodákkal teli hétköznapjait tárja elénk. A könyv 1986-ban jelent meg Németországban. A Lélegzethinta, A róka volt a vadász és a Szívjószág után a Fácán az ember, semmi több Herta Müller negyedik magyarul megjelenő könyve.

„Windisch a falióra fehér foltját lesi az asztalon. A faliórában egy kakukk él. Megérzi a mutatókat. Felsikolt. A szűcs a milicistának ajándékozta a faliórát. 
Két hete a szűcs egy levelet mutatott Windischnek. A levél Münchenből érkezett. 
– Ott él a sógorom – dicsekedett. Letette a levelet az asztalra. Az ujjbegyét végighúzta a sorokon, és kikereste azt a részt, amit fel akart olvasni. – Mindenképp hozzatok magatokkal edényeket és evőeszközöket. A szemüveg méregdrága. A bundát itt senki sem engedheti meg magának. A szűcs lapozott. 
Windischnek a fülébe hasított a kakukkolás. A mennyezeten át is érezte a kitömött madarak szagát. A kakukk az egyetlen eleven madár az egész házban. Éles hangjával darabolja szét az időt.”

Guillaume Musso: Mi lesz velem nélküled?


A szép szőke Gabrielle számára két férfi létezik, illetve létezett. Az egyik első szerelme, Martin, a francia rendőrség műkincsrablásokra szakosodott sikeres nyomozója. A másik az apja, Archibald, a világ talán leghírhedtebb képtolvaja. Mindketten rég eltűntek a lány életéből, fájó űrt hagyva maguk után.
Aztán egy napon újra felbukkannak, fenekestül felforgatva Gabrielle – ha nem is boldog, de nyugodt – életét. A két férfi között különös rabló-pandúr játék veszi kezdetét, amely hamarosan már vérre megy. Gabrielle pedig ott őrlődik köztük, nem tud választani, mindkettőjüket akarja. Ám vannak párviadalok, amelyek csak az egyik – vagy mindkét – fél halálával végződhetnek. Vagy mégis van más megoldás? Más feloldás? Amelyet talán nem is az életben, hanem azon túl kell keresni?
Guillaume Musso Franciaország egyik legsikeresebb kortárs írója. Finom humorú olvasmányos regényeit – És azután, Visszajövök érted, Ott leszel? – több mint húsz nyelvre fordították le. Legújabb, hol szívmelengető komédiába, hol szívszorító melodrámába hajló, misztikummal fűszerezett, fordulatos romantikus regénye egy különös „szerelmi“ háromszög története.

2012. december 14., péntek

Murakami Ryu: Casting

Aojama negyvenkét éves üzletember, aki imádott felesége, Rjokó hét évvel azelőtti halála óta egyedül neveli kamasz fiát, Sigét. Amikor Sige egy nap váratlanul kérdőre vonja, hogy miért nem házasodott meg újra, ő maga is elgondolkodik a dolgon. Gyerekkori barátja, Josikava szokatlan javaslattal áll elő: felveti, hogy szervezzenek egy kamu szereplőválogatást egy filmhez, így Aojama igazán megnyerő külsejű hölgyek közül választhat kedvére valót. A castingra jelentkező nők közül azonban csak egy ragadja meg a figyelmét. A huszonnégy éves lány neve Jamaszaki Aszami, és balerina volt, míg egy sérülés miatt derékba nem tört táncosi karrierje. Ahogy találkozgatni kezdenek, a férfi egyre jobban beleszeret a lányba. Hiába figyelmezteti a barátja, Josikava, és hiába derülnek ki nyomasztó dolgok Aszami múltjáról (például, hogy inzultálta a mostohaapja): Aojama kitart a választása mellet. Akkor még nem sejti, hogy miféle szörnyeteget engedett be ezzel az életébe... 

Alberto Moravia: Lázadás


Moravia 1978-as, a magyar olvasók számára eddig ismeretlen regényében egy csodaszép és mindenre elszánt fiatal lány, Desideria mondja el megvilágosodásának történetét. Egy bizonyos belső hangról mesél, melynek hatására a lopástól, a prostitúciótól, az orgiáktól, de még az emberrablástól vagy a vérfertőzéstől sem riad vissza. Ez az emberi társadalom alapértékeit kikezdő lázadás eleinte csak mint terv él a lány bensőjében, idővel azonban nekilát a megvalósításnak is…
Pokol, egyes szám első személyben, Támadás a cenzorok ellen, A gyilkos ideológia, Moravia belső forradalma – ilyen és ehhez hasonló főcímek jelentek meg Moravia regényéről a korabeli sajtóban. A kitüntetett figyelem nem ok nélküli, hiszen a Lázadás Moravia legmozgalmasabb, legszókimondóbb és legmegosztóbb regénye. Az írótól megszokott igényes irodalmi nyelvet ugyanis durva, obszcén kifejezések tarkítják, és a formabontó stílus heves érzelmeket váltott ki a mélyen vallásos, puritán olasz olvasóközönségből. A regényre a megjelenést követő időszakban kritikák özöne zúdult: az „új hullám” támogatói harsányan ünnepelték, a konzervatívabbak értetlenkedtek. A Lázadás igazi botránykönyv, mely senkit sem hagy közömbösen, és még ma, több mint harminc év távlatából is mély érzéseket vált ki az olvasóból.

Michelle Moran: Kleopátra lánya


Egyiptom elestével Marcus Antonius és felesége, Kleopátra királynő önkezével vet véget életének. Gyermekeiket, a kis Ptolemaioszt és az ikreket, Alexandert és Kleopátra Szelénét a győztesek hajóra ültetik, hogy Octavianus, a későbbi Augustus császár parancsára Rómába vigyék.
Az udvarban nem csak megaláztatás és keserű fogolysors jut osztályrészükül. Octavia gyöngéd szeretettel veszi körül őket, míg Juliában és Marcellusban igaz barátokra találnak. De mialatt Róma népe és az udvar azt találgatja, ki lehet a rabszolgák érdekeit szenvedélyesen védő, lázadó Vörös Sas, ők abban bíznak, hogy egy napon visszatérhetnek Alexandriába.
Ám az események gyorsan peregnek, és hamarosan elérkezik Alexander férfivá avatásának napja – Octavianusnak pedig döntenie kell a királyi gyermekek sorsa felől.

Christopher Moore: A neccharisnyás papnő pajzán szigete


Christopher Moore, a Biff evangéliuma szerzője most újabb őrült kirándulásra invitál mindenkit. Ezúttal egy trópusi paradicsom kellős közepébe: a fura kultuszok, a kedélyes kannibálok, az őrült tudósok, az eltökélt nindzsák és a beszélő denevérek világába. Kétbalkezes hősünk, Tucker Case, egy macsó férfi testében csapdába esett reménytelen kockafej, aki egy kozmetikai társaság pilótájaként éli az életét. Ám amikor alkoholos és szexuális befolyásoltság hatása alatt tönkreteszi főnöke repülőgépét, menekülnie kell. Egyetlen lehetősége, hogy elfogadja egy gyanús trópusi misszió ajánlatát Mikronézia egy eldugott zugában, csakhogy a csendes koktélozás és nyugalmas repülés helyett hamarosan egy gátlástalan orvos és egy szexi szőke főpapnő markában találja magát.

Újabb pimasz, ötletes, tabudöntögető, ínycsiklandóan gonosz és gyilkosan nevettető regény a humor világhírű nagymesterétől.

Bernard Minier: A fagy


Az 1960-ban született Bernard Minier a Pireneusok lábánál nőtt fel: a zene és az irodalom mellett ez a vidék is meghatározó szerepet töltött és tölt be az életében.
Nyolcéves korában döntötte el, hogy író lesz, majd huszonnégy évesen Párizsba költözött, és a rock, a könyvek, az utazás  bűvöletében eltelt dühöngő ifjúság évei után, 1984-ben a francia vámhivatalnál helyezkedett el…
A szürke köztisztviselő álruháját magára öltve hosszú-hosszú éveken át kettős életet élt: idejét, energiáját a hivatalnoki munka és az írás között osztotta meg, és bár elbeszéléseivel szép sikereket ért el, az igazi ismertséget, elismertséget csak a 2011-ben megjelent, A fagy című regénye hozta el a számára.
Azóta kizárólag az írásnak szenteli magát.
Egy kétezer méter magasban működő vízi erőmű munkásai egy lefejezett, félig megnyúzott lovat találnak a felvonó állványzatához rögzítve.  Az első áldozat, de nem az utolsó…
A Pireneusokban járunk, tél van, csend és hó és halál. Az égig érő hegyek, a hallgatag, titkukat féltékenyen őrző völgyek világa ez. Mintha a pokol bugyraiba szállnánk alá, mintha a völgy felett magasodó hegycsúcson működő, szigorúan ellenőrzött pszichiátriai intézet elszabaduló démonai akarnák uralmuk alá hajtani a világot.  
Servaz parancsnok életének legnehezebb ügyével kerül szembe. Minél előrébb jut a nyomozással, minél több kérdésre talál választ, annál több gyötrelmes titokra bukkan.
A válasz, a megoldás kéznyújtásnyira van csupán, de a világra telepedő gonosz elleni harcban minden érzés, minden emlék összekavarodik. A múlt nem ereszt, a gyilkosok bűne, az áldozatok kínja és a túlélők nem szűnő szenvedése ellepi a jelent, és mint a hegyekben hatalmas torlaszokban összegyűlő, szikrázóan fehér hó, elzárja a jövőbe vezető utat.
Sikerül-e kitörnie Servaznak és társainak? 
A franciaországi siker nyomán elkészült angol, spanyol, német és lengyel nyelvű kiadás megjelenését követően immár a magyar olvasók is kézbe vehetik a napjainkban megújuló, új erőre kapó francia krimi irodalom egyik legtehetségesebb, legígéretesebb képviselőjének a művét.

Katarina Mazetti: Családi sírbolt

A nő könyvtáros, a férfi parasztgazda. A nő a könyveket és a biotermékeket imádja, a férfi gazdálkodik, és eszébe se jutna, hogy egy könyvet csak úgy elolvasson. De a sors egymás útjába sodorja őket, és egy rövid együttlét, majd szakítás után úgy döntenek, tesznek három kísérletet egy közös gyerek létrehozására. Ha nem jön össze, kész, vége. De összejön… Isten hozta a családi sírboltban! Katarina Mazetti író, szerkesztő, kritikus, producer, a világszerte népszerű A pasi a szomszéd sír mellől című regény szerzője. A Családi sírbolt svédül 2005-ben jelent meg, és azóta is töretlenül népszerű.

Lőricz L. László: A játék r@bszolgái

Robert McKinley úgy eltűnik, mintha a föld nyelte volna el; Leslie L. Lawrence egy szerzetes holttestére bukkan a Lagerfeld Galérián; Katmanduban vásárol egy napernyőt, pedig nincs is szüksége rá; Miss Donovant lelövik egy barlangban; felbukkannak a vascsőrű madarak és a kíváncsi döglegyek; Mr. Burger végre bevallja, hogy Melissa az ő lánya; Norbu rinpócse elárulja, hogy a szádhu varázsköpenye elnyeli a radarhullámokat. De hol van McKinley, ki rabolta el Melissát és ki követte el a gyilkosságokat? Leslie L. Lawrence iszik egy enyhén avas ízű, jakvajas, himalájai teát, hóna alá csapja a napernyőjét és a gazemberek nyomába ered. A végén persze mindenre fény derül. (Vagy mégsem?)

Kovács M. Mária: Törvénytől sújtva


A könyv az 1920-as numerus clausus törvény történetének részletesen dokumentált, meghatározó feldolgozása. A törvény az I. világháború utáni Európa első antiszemita törvénye volt. Visszatekintve, Magyarországon a numerus clausus mintegy előzménye és bevezetője volt annak a folyamatnak, amely az 1930-as években számos zsidóellenes intézkedéshez, végül 1944-ben a Holokauszthoz vezetett. Kovács M. Mária professzor nélkülözhetetlen alapművet ad mindazok kezébe, akik a Horthy-korszak története és a magyar zsidóság sorsa iránt érdeklődnek. (Randolph L. Braham)

Kovács M. Mária a Közép-európai Egyetem professzora. Korábban az ELTE, a University of Maryland és a University of Wisconsin-Madison tanára volt. A zsidótörvényekről írott könyve (Liberal Professions, Illiberal Politics) angolul 1994-ben jelent meg az Oxford University Press, 2001-ben pedig magyarul (Liberalizmus, radikalizmus, antiszemitizmus) a Helikon Kiadó kiadásában.

2012. december 13., csütörtök

Lisa Kleypas: Csábíts el pirkadatkor!


Anglia az 1840-es években…
Az Éjfélig vagy enyém című regényben megismert népes Hathaway család második leánya, Win éppen csomagol. Gyenge tüdeje miatt Franciaországba utazik, ahol egy híres klinika jó eredményeket ért el a tüdőbaj gyógyítása terén. Ám Win szíve nehéz – fáj otthagynia Kev Merripent, a mogorva, zárkózott cigány fiatalembert, akibe kislánykora óta szerelmes.
Annak idején a szabadelvű Hathaway szülők magukhoz vették az összevert, magára hagyott fiút, s a gyerekek együtt nőttek fel, bár Merripen mindig kívülállónak tartotta magát. Az ok, ami miatt felnőttként a családnál maradt, az volt, hogy a szülők váratlan halála után felelősséget érzett a hátramaradt gyermekekért, ám legfőképpen Win iránti elfojtott, kínzó szerelme késztette maradásra.
Win két év múltán, immár sugárzó ifjú hölgyként, megerősödve tér haza. A szerelem kettejük között csak még erősebben izzik, ám a beteljesülésig nemcsak a gyökereikből eredő kulturális különbségeket kell áthidalniuk, de Merripennek még a lány kezére pályázó ármánykodó riválisát is le kell győznie. S mindeközben fény derül Kev titokzatos múltjára…

Jonathan Kellerman: Áldozatok


A szerző nem csupán világhírű íróként ismert, de gyakorló pszichológus is – akárcsak hőse, Alex Delaware, a higgadt, humánus gondolkodású szakember, aki az emberi lélek sötét titkainak ismerőjeként már többször sietett a rendőrség segítségére. 
Ezúttal társa, Milo Sturgis hadnagy egy olyan brutális gyilkosság ügyével keresi fel, amely előtt a sokat próbált nyomozók is értetlen borzadással állnak. Késlekedésre pedig nincs idő: a szörnyű halált újabbak és újabbak követik, és minden áldozattal csak növekszik az ügyet körüllengő kétségbeejtő homály. Mit jelenthetnek a gyilkos által a helyszínen hagyott, meglehetősen szűkszavú üzenetek? Mi kapcsolhatja egymáshoz a hátborzongatóan megcsonkított áldozatokat? Talán egy ördögien megtervezett bosszúhadjárat célpontjai voltak, vagy csupán egy őrült ámokfutó kiismerhetetlen logikájának estek martalékul? 
Milo, Alex és társaik fáradhatatlan kutatása során az olvasó az amerikai társadalom sokszínűségével is megismerkedhet, és amíg beszélgetések és találgatások során át halad a végkifejlet felé, lassan egy nem mindennapi elme riasztó működése rajzolódik ki előtte.

P. D. James: A halál jár Pemberley-ben

Az irodalmi géniuszok ritka találkozása: P. D. James, régóta korunk egyik legcsodáltabb krimiírója ezúttal Jane Austen közkedvelt regénye, a Büszkeség és balítélet szereplőit vonja be egy gyilkosságról és érzelmi zűrzavarokról szóló történetbe. 1803-at írunk, hat év telt el azóta, hogy Elizabeth és Darcy megkezdték közös életüket Darcy pompás birtokán, Pemberley-ben, és békés, rendezett világuk csaknem támadhatatlannak tűnik. Elizabeth remekül megállja a helyét a főúri kastély úrnőjeként. Két szép kisfiuk született, Fitzwilliam és Charles. Elizabeth nővére, Jane és a férje, Bingley a közelükben élnek; az édesapja sűrűn ellátogat hozzájuk; derűlátó beszélgetések folyik Darcy húgának, Georgianának a házassági kilátásairól. És zajlanak a mindenki által várva várt évenkénti őszi báljuk előkészületei. Azután a bál előestéjén darabokra törik ez a nemesi idill. Egy vadul billegő cséza száguld fel a kastély kocsifelhajtóján, benne Lydia, Elizabeth kegyvesztett húga, akit férjével, a kétes jellemű Wickhammel együtt kitiltottak Pemberley-ből. Lydia hisztérikus állapotban botorkál elő a kocsiból, azt sikoltozva, hogy Wickhamet meggyilkolták. Pemberley lakói megrázó hirtelenséggel egy ijesztő rejtély kellős közepén találják magukat. P. D. James, akit egy egész életen át tartó szenvedélyes szeretet fűz Austenhez, mesterien teremti újra a Büszkeség és balítélet világát, felvillanyozva egy ragyogóan megírt bűnügyi regény izgalmával és feszültségével, ahogyan csak ő képes erre...

Eloisa James: Csábító ajánlat

Helene egykor szerelemből szökött meg a szülői házból a jóképű Rees Holland oldalán, ám a házasság valódi gyötrelemnek bizonyult mindkettejük számára: rideg, merev emberekké lettek, és mindketten mások oldalán igyekeztek örömet találni - sikertelenül. Helene úgy látja: elérkezett az idő a változásra és arra, hogy végre megtalálja a felhőtlen boldogságot, és saját gyermeke szülessen. Mivel a férje nem hajlandó elválni, gyermekkel pedig nem kívánja őt megajándékozni, ennek érdekében még a botrányt is hajlandó lenne elviselni. A patthelyzetből végül Rees egy szokatlan ajánlattal kínál felesége számára kiutat. Helene-nek nincs más választása, mint hogy elfogadja azt. A kényszerhelyzet szülte bonyodalmak közepette azonban a történések mindkettejük számára meglepő fordulatot vesznek. - Eloisa James (Szerelmes hercegnő, Bolond szerelem, Vad szerelem) legújabb regényében a tizenkilencedik századi London főúri világába enged bepillantást az olykor szívet facsaró, máskor megmosolyogtató események szövevényében.

Mette Jakobsen: Minou szigete

Ez a történet egy szigetről szól, ami olyan kicsi, hogy egyetlen térképen sem szerepel. Egy kislányról, akinek az édesanyja egy évvel ezelőtt elindult otthonról a legszebb cipőjében és soha többé nem tért vissza. Szól még Tiszteletesről, aki japán tornagyakorlatokkal tölti az idejét, Ládásról, aki különleges dobozokat szállít avilág minden tájára. Meg Nevenincs kutyáról, aki nagyon szereti az almás sütit, a tüzes karikákon való átugrálást viszont annál kevésbé. Amikor a tenger egy ismeretlen fiút sodor a partra, az ő egyhangú életük teljesen felborul, Minou pedig nyomozásba kezd... Ennek az elbűvölő regénynek ott a helye a műfaj legnagyobb klasszikusai, A kis herceg és A végtelen történet mellett. Mette Jakobsen 1964-ben született a dániai Koppenhágában. Jelenleg a Sydney melletti Newportban él és kreatív írást tanít.

Ben Goldacre: Rossz tudomány

Gyors és könnyű fogyás, 80 százalékkal fényesebb szempillák, tisztítókúra, mindenható bogyók és kotyvalékok. Megannyi, "tudományosan megalapozott" hatásúként hirdetett csodaszer. Ben Goldacre, az ismert brit tudományos szerző, a Guardian publicistája tudományos bestsellerében az egyszemélyes szélhámos vállalkozásoktól a legnagyobb gyógyszercégekig terjedő egészségipar fülledt hátsó udvarába kalauzol bennünket. Oda, ahol ezek a szereket és a hozzájuk tartozó hangos marketing kampányokat kotyvasztják, és ahova a nagyközönség - nem véletlenül - nem láthat be. Hogyan lesz a soha el nem végzett vagy szándékosan torzított mérésekből tudományos "bizonyíték"? Hogyan kap fel a média minden alapot nélkülöző elgondolásokat és tévhiteket? Miért van az, hogy sokan teljesen gyanútlanul bedőlnek a sarlatánoknak és a kuruzslóknak? Ben Goldacre az igazi tudományt és a mindannyiunkban lakozó józan észt hívja segítségül, amikor a népszerű alternatív gyógymódokat és a gyógyszeripar óriásainak gyakorlatát vizsgálja. A zseniális humorral megírt Rossz tudomány elolvasása után aligha fogunk bedőlni a 21. század nevetségessé tett sárkányfű-árusainak. Ezek közül sokan nem találták viccesnek a leírtakat, és a könyv megjelenése után rettentő pereket zúdítottak a szerző nyakába. És el is vesztették mindegyiket. A szerzőről: Ben Goldacre (1974) ismert brit tudományos író, kutató, orvos és pszichiáter. Az Oxfordi Egyetemen tanult orvostudományt, foglalkozott kognitív idegtudományi kutatásokkal, továbbá pszichiátriai képesítést is szerzett. Nagy sikerű, heti tudományos rovatot vezetett a Guardianben Bad Science néven.

Gabriel García Márquez: Nem azért jöttem, hogy beszédet mondjak


Azok a szövegek, amelyeket Gabriel García Márquez ebbe a könyvbe beleválogatott, nyilvános felolvasás céljából készültek, és gyakorlatilag az egész életét felölelik, attól kezdve, amit tizenhét éves korában írt Zipaquirában, 1944-ben, hogy elbúcsúztassa az egy osztállyal feljebb járó iskolatársait, egészen addig, amit a 2007-ben olvasott fel a Nyelv Akadémiáinak képviselői és a spanyol királyi pár előtt. 
Már az első szövegekben szembeötlő a kolumbiai író viszolygása a szónoklatoktól. „Nem azért jöttem, hogy beszédet mondjak” – jelenti ki gimnáziumi iskolatársainak az első alkalommal, hogy felmegy a dobogóra, és szerzőnk ugyanezt a mondatot választotta a kötet címének. A következő szövegben – „Hogy kezdtem el írni” –, melyet már a Száz év magány sikeres szerzőjeként olvasott fel 1970-ben, így beszél hallgatóságának a műfaj iránti averziójáról: „éppen úgy kezdtem el írni, ahogy erre a dobogóra feljöttem: engedelmeskedtem az erőszaknak”.

Gilles Deleuze: Proust

Tévedünk, ha a tényekben hiszünk, mert csak jelek vannak. Tévedünk, ha az igazságban hiszünk, mert csak értelmezések vannak. Mert nincsenek mechanikus törvények a dolgok, se akaratlagos érintkezés a szellemek között. Minden valami másban van rejtve, minden egybe van foglalva, minden jel, értelem és lényeg. Minden ezekben a sötét zónákban létezik, amelyekbe úgy hatolunk be, mint a kriptákba, hogy ott megfejtsük a hieroglifákat és a titkos nyelveket. Deleuze saját életművén belül is kiemelkedően szép Proust könyvében (1964) a filozófiai szempontból is jelentős irodalmi szövegből bontja ki a Différence-et répétition (1969) nagyszabású filozófiai alapgondolatát.

Cserna-Szabó András - Darida Benedek: Nagy macskajajkönyv


Az iskolában megtanuljuk, hogy a versek, eposzok és regények hősiességről, szerelemről és halálról szólnak. Megszámoljuk a szótagokat, elemezzük a cselekményt, dicsérjük az alkotó míves nyelvezetét. De soha egyetlen tankönyv sem említi, hogy az egész világirodalom, tokkal-vonóval felfogható egyetlen gigantikus lakomaként is, ahol tengernyi alkoholt fogyasztanak el a résztvevők. Hiszen hogyan indul az európai filozófia? Szókratész és haverjai egy rettentő buli után, pocsolyamásnaposan a szerelemről elmélkednek - közben persze újra berúgnak. A szerzőpáros könyve pedig visszavonhatatlanul bebizonyítja: ez a buli azóta is tart, csak a szereplők és a piák cserélődnek. 
A borral, a mámorral, az eksztázissal már sokan foglalkoztak, de a legkomolyabb gondolkodók is restek voltak ahhoz, hogy mulatozás közben benézzenek az asztal alá, ahol bizony mocskot, üzekedő párokat és görnyedve okádó iszákosokat találunk. Szerzőink magukat sem kímélve hatoltak be a felfedezetlen területre, és megírták a másnaposság regényes kézikönyvét, egyúttal megalkották a katzenjammerológia tudományát is. 
A mű javított, jelentősen bővített kiadásában már 40 írásban ismertetik a legnagyobb piás művészeket és halhatatlan alkotásaikat, amitől az a szörnyű gyanú ébred bennünk, hogy a remekművek döntő többségét semmirekellő szeszkazánok alkották, macskajajosan fetrengve. Teszik mindezt alapos tárgyi tudással, lelkesedéssel - és a remekművekhez hasonlóan - megfelelő szótagszámmal, remek cselekménnyel, míves nyelvezettel. Miközben végigdülöngélünk a világ- és a hazai művészet vigalmi negyedén, 66 receptet is kapunk ajándékba, hogy hatékonyan vehessük fel a küzdelmet a katzenjammer ellen. 
Egészségükre, proszit és fenékig!

2012. december 12., szerda

Brian Cox: E=MC2 - De miért olyan nagy ügy ez?


„Szerzők sokasága vállalkozott már arra, hogy megpróbálja elmagyarázni [az egyenlet] keletkezését, legalábbis változó sikerrel. Brian Coxnál és Jeff Forshawnál alkalmasabb szerzőpárost keresve sem lehetett volna találni erre a feladatra… Magas színvonalon válaszolják meg a könyv címében föltett kérdést, és elkalauzolják az olvasót a 21. századi fizika frontvonalaihoz.”

BBC Focus Magazine

Brian Cox és Jeff Forshaw a Manchesteri Egyetemen tanítanak részecskefizikát, népszerű tudományos műsorok állandó vendégei. Könyvük afféle intellektuális kalandregény, amelyben arra vállalkoztak, hogy világos nyelven, az átlagember számára is érthetően bebizonyítsák, hogy Einstein speciális relativitáselmélete nem valamiféle misztérium, amelyet csak a tudomány fölkentjei érhetnek föl ésszel, hanem olyan mély gondolati rendszer része, amely folyamatosan alakítja az életünket. Bevezetik az olvasót a modern tudomány világába, bemutatják Einstein fölfedezésének történeti hátterét, és sok mindenről szót ejtenek, kezdve a téridő matematikai szerkezetétől az atombombáig, az asztrofizikától a Nagy Hadronütköztetőn át az anyag eredetéig. Az egyszerű dolgok alapos és részletes ismertetése mellett a tudomány szerelmeseinek is kínálnak csemegét. Sokszínű és kifejezetten olvasmányos, nagyobb részében matematikamentes barangolás a világ leghíresebb egyenlete körül.

Julio Cortázar: Sántaiskola


Az 1963-ban napvilágot látott Rayuela (Sántaiskola), nem csupán Julio Cortazár fő műve, de a huszadik század második felének egyik korszakalkotó regénye. Hőseinek viszontagságos szerelmi története kapcsán, Cortazár úgy foglalja egyetlen szövevényes látomásba Párizs és Buenos Aires szellemét, környezetét és tágabb értelemben a fejlett világ felé tájékozódó latin-amerikai értelmiség tétova kallódását, hogy valami új, kísérleti nyelvvel, képtelenül formabontó szerkezettel tiltakozik egy képtelenné váló emberállapot ellen.

Test és lélek, érzelem és gondolat, művészet és bölcselet, egyén és társadalom alapkérdéseit boncolgatja, a múlt és jelen kultúrák eszmei malomkövei közt őrlődő mai ember gondjait feszegeti minduntalan fölcsillanó humorral, iróniával ez az összegező nagyregény, a 20. század második felének kultuszregénye. Ahogy a század első felében Joyce Ulysses-ére esküdtek a „modernek”, úgy esküdött az utóbbi ötven évben az argentin Cortázar regényére a „posztmodern” vagy „neoavantgárd”. Az 50-es évek Párizsának és Buenos Airesének megejtő színfalai közt zajlanak főhősének fordulatos szerelmi és művészetelméleti viszontagságai, és közben mindvégig úgy érezzük, hogy ezzel a könyvvel a „nyitott mű” őstípusával, annak újszerű, „irodalmiatlan”, mégis bámulatosan pallérozott nyelvével, képtelenül formabontó szerkezetével egy nagy író tiltakozik egy mind képtelenebbé váló emberállapot ellen.

Lauren Conrad: Édes kis hazugságok


A televíziósztár, Lauren Conrad hollywoodi fiatalokról szóló elragadó, szórakoztató regényében a hazugságok csak annyira édesek, mint azok az emberek, akik elsütik őket.
Jane Roberts egy hétköznapi lány volt, egészen addig, míg legjobb barátnőjével, Scarlett Harppal be nem került a nagy sikerű valóságshow-ba, az L. A. Candybe.
Mikor Jane-ről pikáns fotók szivárognak ki a sajtóhoz, a lány a bulvárlapok botrányhősévé válik. A show egy másik szereplőjéhez, Madison Parkerhez fordul, de vajon Madison valóban segít neki?
Scarlettnek is megvan a maga botránya. Beleesik egy srácba, aki szigorúan tiltólistás – ám Hollywoodban semmi sem maradhat sokáig titokban.

Bognár Péter: Bulvár


Az utóbbi évek talán legerősebb költői hangja. Végre megint úgy tűnik, valamire mintha használható volna az avítt líra. Nem csak arra, hogy a költők egymást olvassák, plusz még néhány ügyeletes kritikus. Bognár Péter szemtelen és tehetséges. Veszélyes kezdés, mert a magyar irodalom egyiket sem szereti. Főként ezt a két dolgot együtt. Üdítően pimasz. És az a szertelenség sugárzik belőle, hogy a nyelvvel való játék egy jó buli.
(Borbély Szilárd)

Hans Belting: A művészettörténet vége

Léteznek-e egyáltalán műalkotások művészettörténet nélkül? Elbeszélhető-e még egyáltalán valamiféle művészettörténet a modern művészetek lázadása után? S vajon műtárgyak, stílusok, eszmék, kultúrák vagy önmaga története volna? Átalakul-e a művészettudomány valamilyen egyetemes képtudománya vagy még tágabban értett kultúratudománnyá? Belting 1983-ban írt, klasszikussá lett könyvét egy évtized múltán újraírta, nemrég pedig új zárófejezettel egészítette ki. Az Olvasó a művészettörténetről - a művészet világunkban őrzött szerepéről - írt egyik legjobb könyvet tartja kezében.

Hans Belting: A hiteles kép


Mi a hiteles kép? Miért hiszünk vagy kételkedünk egy képben? S miért is kellene hinnünk a látványnak? És mitől hiteles az írás? Hogyan küzd egymással kultúránkban kép és írás? Hogyan fonódik össze a Torinói lepel Krisztus-képe és a nyugati individualizmus? Hogyan csap át keresztény képkultusz képellenességbe? Miért helyezi szembe a reformáció az írást a képpel? Miként hatják át a képekhez és a szövegekhez való egész mai viszonyunkat a vallástörténet, a hit dilemmái? S mindaz, amit a testről, az arcról és a maszkról gondolunk? 

Belting a művészettörténet és a művészetelmélet nyugtalanító kérdéseinek lenyűgözően eredeti gondolkodója, egy új képelmélet immár klasszikusnak számító megteremtője. Könyve pompás olvasmány.

Bárdos András - Kern András: Ezt nem lehet leírni


Kern András a legnépszerűbb magyar színészek, rendezők, kabarészerzők egyike. Dalszövegíró, énekes, filmes, mulattató. Kern András a legnépszerűbb magyarok egyike. Bárdos András végigélte, végigbeszélgette vele az elmúlt fél évet, betegségétől gyógyulásán át magára találásáig.

Szenvedélyek, lemondások, depresszió, kilábalás és öröm - Kern zavarba ejtő őszinteséggel mesél életéről, kollégáiról, a magyar színházi életről, filmezésről, tévézésről, sikerekről és bukásokról, karakteres politikai álláspontjáról, a Heti hetesről, és általában erről a mi huszadik-huszonegyedik századi életünkről.

Élete korrajz: ráismerünk benne a sajátunkra, az elmúlt ötven év történelmére. Mert ő egyszerre Shakespeare III. Richárdja és Weiner elvtárs a kabaréból, a Bűn és bűnhődésből Raszkolnyikov és Kardos doktor a Bujtor-filmekből.

Ő énekli, hogy „Lövölde tér, ott mindig hideg van”, és ő fog el hétről hétre egy-egy levelet - új műfajt teremtve a kabaréban. És miközben a Halló, Belváros stílusában, vagy rögtönzött paródiák tucatjaival beszél életéről, miközben nevetünk azon, hogyan lehet megszerezni idehaza egy stégengedélyt, megvásárolni egy szárnyas mosdót, vagy parkolni egy mélygarázsban, szép lassan kirajzolódik az életünk, ezen a cúgos, szeles, hideg, nagy Lövölde téren, amit úgy hívnak: Magyarország.

Asztalos Miklós: Alibi

A két világháború közti időszak 1945 utáni tiltó listára helyezett társadalmi regénye, melynek fókuszában egy fiatal értelmiségi kálváriája szerepel. A főhőst berlini tanulmányútja nagy reményekkel kecsegteti, de a történelmi valósággal való szigorú szembenézést nem kerülheti el. Bukása nemcsak az övé, egy korszaké, egy világpolgári nemzedéké.

Arisztotelész: A természet

Az arisztotelész főmű, A természet, vagy ahogyan idézni szokták, a Physica, műveltségünk mellőzhetetlen része, vele találkozni nem a tanulmányok befejeztével, hanem neveltetésünk, képzésünk részeként volna helyénvaló. Szemlélete, retorikája, fogalmisága máig elevenen hat. Továbbra is azokon az utakon járunk, élünk, gondolkodunk, amelyek belőle nyíltak, nyílnak. Több, mint kétezer éve forrás és tájékozódási pont az európai tudományok, filozófiák, teológiák számára. Üzenete napjainkban is nélkülözhetetlen, amikor mind nagyobb gondot okoz az ember kapcsolata a természettel. A mű először olvasható magyar nyelven.

2012. december 10., hétfő

Charles Dickens: Barnaby Rudge


Közvetlenül az Ódon ritkaságok boltja után, 1841-ben jelentette meg Dickens ezt az első történelmi regényét (amelyet aztán, jóval később, a Két város regénye követett még). Véres, felbolydult tizennyolcadik századi világot ábrázol, a katolikusellenes, úgynevezett Gordon-zavargások idejét: a vallási intolerancia története egy rejtélyes gyilkosságéval fonódik össze, amelynek főalakja a félkegyelmű fiú, Barnaby Rudge apja. Amikor fény derül a gyilkos kilétére, a londoni utcai harcokba belekeveredő szegény Barnabynak is veszélybe kerül az élete. A randalírozó, törő-zúzó-pusztító csőcselék ábrázolása sokkolóan hatott a korabeli olvasókra, a következő nemzedékek viszont igen hamar saját történelmük egy-egy epizódjára ismerhettek benne. Még szerencse, hogy a dörzsölt, cinikus, részvétlen nagyvárost és a benne játszódó jeleneteket elbűvölő, romantikus vidéki helyszínek, szerelmek, életképek ellensúlyozzák.

Ez a hátborzongatóan izgalmas mű utoljára százhúsz éve jelent meg magyarul – most kiváló, vadonatúj fordításban, az eredeti illusztrációkkal adjuk az olvasó kezébe!

Larry Gonick: Képregényes világtörténet

A Képregényes világtörténet igazi ajándék azoknak, akik egyszerre szeretnek nevetni és tanulni. Gonick csalafinta módon képregénynek álcázott, valójában alapos kutatásokkal alátámasztott és falrengető humorral megrajzolt történeteinek minden könyvespolcon ott a helye. Képes elérni, hogy a legellenállóbb és legtompább agy is magába szívja a világ pezsgő történetét, mi több, megtartsa a lényeget! Gonick egyszerre tucatnyi történelmi szálat tart a kezében, miközben az élő történelem megannyi apró mozzanatára világít rá. Igazi szellemi csemege, tele humorral, 9-99 éves korig.

Kő András: Bozsik

Rakétákat küldtél a kapu elé, s ott lett belőlük piros, zöld,kék, lila és sárga. Húsz perc táncóra – angoloknak, angol kupagyőztesnek, tűzijáték a közönségnek. „Állítólag én és Szovják…” – mondtad, utólag. Megint csak „állítólag"… Más már világgá harsogta volna az évek alatt: "Én!…” – Népünnepély. – Te elvegyültél. Te mindig elvegyültél. Te nem voltál cégér. Öcsi volt a cégér. Brüsszelben Puskás, Szovják, Bozsik színes rakétái mértani vonalakat húztak a fényben, tánckarikák forogtak a füstben, s a tömeg énekelt. – Népünnepély…

Puzsér Róbert - Eötvös Gábor: Szélsőközép

A Szélsőközép eredetileg egy több frekvencián sugárzott közéleti rádióműsor-brand volt az elmúlt évtized második felében. Ehhez egy éveken keresztül működő, azonos nevű internetes blog is társult, amely a HVG Goldenblog-szavazásán 2007-ben az év legszínvonalasabb közéleti blogja lett. Itt megjelent írásaiból és egyéb fórumokon közölt esszéiből szerkesztette Puzsér Róbert a "Szélsőközép - a könyv" című kötetet, melyet illusztrátor munkatársai, Eötvös Gábor és Trencsényi András több éven át gyártott, különleges, helyenként rendkívül merész grafikái és festményei tesznek még színvonalasabbá. Ami a könyvben olvasható, nem aktuálpolitika. A kötet az elmúlt fél évtized zavaros társadalmi közegében született írások rendkívül szórakoztató, de nem kevésbé elgondolkodtató gyűjteménye. A "Szélsőközép - a könyv" azzal a nem titkolt szándékkal készült, hogy a hazai könyvpiac összetéveszthetetlen kuriózuma, megosztó és vérpezsdítő kult-kiadványa legyen.

2012. december 7., péntek

Parti Nagy Lajos - Banga Ferenc : A pecsenyehattyú és más mesék

Tizenhárom történetet választott ki különféle országok meséiből Banga Ferenc, a kitűnő grafikus, és ugyanazzal a lendülettel szemét-szívet gyönyörködtető képeket is rajzolt hozzájuk. A történeteket Parti Nagy Lajos, a virtuóz nyelvművész írta át vadonatúj, tanulságos és mulatságos, bölcs és huncut mesékké. Könyvükből gyerekek és tanulni vágyó felnőttek egyaránt megtudhatják, mire jó egy bolhabőr cipellő, valójában mitől sós a tenger vize, és hogy mi történt a portugál csibével a liszboai villamoson...

Bear Grylls: Tűzön-vízen át

Bear Grylls mindig is a legnagyobb kihívást jelentő kalandokat kereste! A Wight-szigeten nőtt fel, ahol az apja már kiskorában megtanította vitorlázni és hegyet mászni. Nem csoda hát, hogy Bear az iskolaévei alatt gyakran gyakran kilopózott éjjelente, hogy megmásszon egy-egy tornyot. Tizenévesen a hegymászásban és a küzdősportokban találta meg élete értelmét. Az ifjú kalandort ezek a szenvedélyei juttatták el a fenséges Himalájára és Japánba, ahol egy igazi nagymester edzőtáborában tanult karatézni. Hazatérve nagy fába vágta a fejszéjét: részt vett a Brit Különleges Erők hírhedten kemény felvételi vizsgáján, hogy bekerüljön a Különleges Légi Alakulat (Special Air Service, SAS) 21. ezredének tartalékos állományába, ahol a végsőkig próbára tették mind testi, mind szellemi tűrőképességét. Ezt követően Afrikában szörnyű ejtőernyős baleset érte: Bear gerince három helyen is eltört, és kérdéses volt, hogy valaha képes lesz-e újra járni. Ő azonban az orvosok várakozásaira rácáfolva, mindössze tizennyolc hónappal később megmászta az Everestet - huszonhárom évesen, a valaha volt egyik legfiatalabb hegymászóként, akinek ez sikerült. Ez azonban még csak a kezdetét jelentette hihetetlen kalandjainak. Bear Grylls, akit tévés kalandsorozatai és sikerkönyvei révén, illetve a Brit Cserkészszövetség főcserkészeként milliók ismernek és kedvelnek, olyan kalandokat élt át, amelyekre csak kevesen mernek vállalkozni. Most, első alkalommal, Bear elmeséli kalandos élete történetét. E lebilincselő, megható és üdítően szórakoztató kötet egyaránt kötelező olvasmány az adrenalin megszállottai és azok számára, akik a kalandokat inkább a fotel biztonságából kívánják átélni. A Bear Grylls kalandjait bemutató sorozat a világ egyik legnézettebb tévéműsora, amelyet a becslések szerint 180 ország 1,2 milliárd nézője követ figyelemmel. Bearnek, a Brit Különleges Erők egykori tagjának, akinek eddig tizenegy könyve jelent meg, a Brit Királyi Haditengerészet tiszteletbeli őrnagyi rangot adományozott. Ma is rendületlenül folytatja a világ legszélsőségesebb helyeinek felfedezését, és ezen expedíciók révén eddig több mint másfél millió fontot gyűjtött különböző gyermekjótékonysági szervezetek számára. Beart nemrég a világszerte huszonnyolcmillió tagot számláló Cserkészszövetség brit főcserkészévé választották; ilyen fiatalon még senki sem töltötte be ezt a posztot. Feleségével, Sharával, és három fiukkal, Jesse-vel, Marmaduke-kal és Huckleberryvel egy londoni lakóhajón, illetve a walesi partok közelében egy kis szigeten él.

Jane Goodall: Nálatok vannak még állatok?

A világhírű csimpánzkutató új könyvéből megtudhatjuk, hogyan próbál a természet alkalmazkodni napjaink megváltozott körülményeihez, és megismerhetünk néhány olyan férfit és nőt, akik elszántan és a nehézségekkel nem törődve, akár hosszú évtizedeken keresztül dolgoznak azért, hogy egyes állatfajokat megmentsenek a kihalástól. Jane Goodall magával ragadó stílusú könyve mindannyiunkat ráébreszt arra, milyen sokat számít akár egyetlen ember szenvedélye és kitartása, és mennyi mindent tehetünk akár mi magunk is a természet sokszínűségének megőrzéséért. "Igazán lelkesítő olvasmány, aktív és passzív természetvédők számára egyaránt!"- Kirkus Reviews "Jane Goodallnak nincsenek illúziói. Tisztában van vele, hogy az állatok megmentéséért vívott csatában eddig több a veszteség, mint a nyereség, de az elért sikereket mindenképpen lelkesítő megismerni."- Publishers Weekly

Antje Babendererde: Indigó nyár

„A legelső pillanattól kezdve éreztem, hogy tele van titkokkal, amelyeket sötét mélyén rejteget. Az óceán beszélt hozzám. Ki vagy? – kérdezte. – Smilla – suttogtam, és hirtelen sós könnyeket éreztem a számban.” Magányos strand a Csendes Óceán partján, egy hely, amelyet megtölt a varázslat. Smilla számára ez La Push. A cserediáklány és barátai az indiánrezervátumban állítják fel sátraikat. De miért viselkedik Conrad, az egyik helyi fiatal, ilyen ellenségesen a szörfösökkel? Mit titkolhat Alec és Josh, akik már egy évvel ezelőtt is voltak itt? Egy sorsdöntő fordulat nyomán Smilla a titokzatos Conradot egy egészen más oldaláról ismeri meg, és beleszeret. Amint ez a többiek számára is nyilvánvalóvá válik, hirtelen jeges hangulat uralkodik el a csapaton, Smilla pedig megtudja, mi is történt valójában az előző nyáron.

Alice Hoffman: Galambok őrzői


Az időszámításunk szerinti hetvenedik évben kilencszáz zsidónak hónapokig sikerült feltartóztatnia a római seregeket a júdeai sivatagban, Masadában. Az ókori történész, Josephus Flavius szerint két nő és öt gyerek élte túl a rómaiak mészárlását. Ez a történelmi esemény adja a hátterét négy különleges, érzékeny nő lenyűgöző történetének, akik mind más úton érkeztek Masadába. Yael édesanyja szülés közben életét vesztette, amit az apja soha nem tudott megbocsátani. Revka, a néhai pék felesége végignézte, ahogy a római katonák brutálisan meggyilkolják a lányát, ráhagyva unokáit, akik a szörnyűségek hatására megnémultak. Aziza egy harcos lánya, akit fiúként neveltek fel, rettenthetetlen lovas és ügyes mesterlövész. Shirah az ősi mágia és gyógyítás mestere, hátborzongatóan éles elméjű, erős asszony.

Miközben a rómaiak egyre közelebb érnek, négy rendkívüli, bátor nő élete kereszteződik az ostrom kétségbeesett napjaiban. Valamennyien galambtartók és valamennyien titoktartók – kik ők, honnan jöttek, ki nemzette őket és kiket szerettek.

Alice Hoffman a New York Times bestseller szerzője, eddig négy regénye jelent meg magyarul. A Galambok őrizői különleges alkotás. Az írónő a markáns karaktereket új, tőle szokatlan helyszínnel ötvözi – a gyönyörű nyelvezet és a könnyed, elringató történet azonban a régi. Finom mágikus utalások színezik szokatlan asszociációkkal fűszerezve, így az olvasók bátran szabadjára engedhetik a képzeletüket.

Ottlik Géza: Próza

A Prózát "úgy fogták fel a kritikusok, mint regényt. Helyesen. (...) Czakó Pali regénye a világ legrövidebb, de teljes regénye, minden benne van, Czakó szerelme, élete, halála, ez ad egy keretet. Belül egyik vonulata önéletrajzi, a másik a tanulmányok, és három interjú. Közülük az egyikből most a Középiskolai Matematikai Lapok szerkesztője engedélyt kért, hogy közölhesse azt a versenyfeladatot, amit én leírtam." "Mi az, hogy engedélyezem, mondtam, boldog vagyok, hogy végre megtudom, hogy egyáltalán matematikailag helytálló-e, jól emlékeztem-e az egészre? Mert nagyon gyorsan kellett nyomdába adni a Prózát. Kardos György, a Magvető igazgatója soron kívül bevette, Lengyel Péter segített összeállítani, és már nem volt idő arra, hogy matematikus ismerőseimmel ellenőriztessem. Így vállaltam, hogy esetleg tökéletes hülyeség, és a fejemre fogják olvasni, de bánja a fene. Most kaptam levelet a Matematikai Lapoktól, és azt írják, hogy teljesen rendben van. (...) Nekem a legkedvesebb könyvem a Próza, ezt szeretem a legjobban. Hogy mi fér bele műfajilag, az volt a kérdéses."

Vujity Tvrtko: A királynő beszéde


Vujity Tvrtko lebilincselően izgalmas könyve bebizonyítja: kellő akarattal és kitartással nincs lehetetlen! Megismerhetik Weisz Fanni felemelő történetét. A bűbájos szépségkirálynőt kislánykorában sokszor megalázták, bántották, csúfolták azért, mert nem hall. Elhitették vele, hogy kevesebbet ér másoknál, ezért szégyenében soha nem szólalt meg. A királynő beszéde egy szívet melengető barátságnak és a lány elképesztő harcának krónikája, melynek végén az addig némának hitt Fanni saját hangján mondott beszédet a Parlamentben. Ezt követően Tvrtkóval nyakába vette a világot; eljutottak a Föld egyik legnyomorúságosabb helyére, a pokol szigetére, ahol minden képzeletet felülmúló kalandokba csöppentek, és megkóstolták a hírhedt haiti sárpogácsát is. A riporter nyomozásba kezdett, hogy leleplezze az afrikai levélcsalók elképesztő trükkjeit, és bemutassa a pórul járt magyarokat, akik rengeteg pénzt fizettek nem létező kameruni papagájért, namíbiai gyémántbányáért, menekülttáborban sínylődő menyasszonyért és még sok minden másért. Megismerhetik a szerelemféltésből megölt golfbajnoknő tragikus történetét, a lakásmaffia módszereit, hallhatják a parkolóhelyek barbárjainak kifogásait. A riporter elutazott a "szomorú városba", Szrebrenicába, hogy megmutassa, mire képes az ember, ha megszállja a gonosz. Különleges fejezet zárja a könyvet: Tvrtko találkozott a kéz és láb nélkül született Nick Vujiciccsal, aki őriz egy pár saját bőrcipőt arra az esetre, ha csoda történne vele. A boldogság nagykövete világszerte hirdeti, minden ember győztes lehet. Csak akarni kell! Pokoli történetek - A királynő beszéde Nemcsak humorral, kalandokkal és izgalmakkal teli könyv, sokkal több annál!

Leiner Laura: Szent Johanna gimi


Új magyar ifjúsági könyvsorozat nyolc kötetben a nagyon tehetséges fiatal szerző tollából! Ha elkezded, biztosan nem tudod majd letenni!!! Tuti, hogy függővé válsz!

Egy sorozat a való életről
Egy sorozat, amely itt és most játszódik
Egy gimi, ahová mindenki szívesen járna
Srácok, akik olyanok, mint te és mégis mások
A történet rólad is szól!

Fiatalon baromi jó az élet, ahogy ez a könyv is ezt tükrözi számomra. Barnee (Idiot Side).
Egy kicsit mindannyian magunkra ismerhetünk a sorok között. Rami
Mindig is kedveltem a hiteles szerzőket, akik az életből merítenek. AFC Tomi
Aki esetleg eddig nem szeretett olvasni, annak mindenképpen ajánlom a figyelmébe. Áttörés lesz! Barbee

A teljes sorozat kölcsönözhető.

José Saramago: Alentejo - Egy évszázad regénye


Balladás hangú regényében José Saramago a Portugália déli részén elterülő Alentejo tartományba vezeti el olvasóit, és egy nincstelen parasztcsalád négy nemzedékének életén keresztül mutatja be az alentejo-i parasztság XX. századi történetét. Az elbeszélt események 1905 körül kezdődnek, ez az évszám azonban a regény során esetlegessé válik, mivel Portugáliának ezen a vidékén az emberek szinte időtlen viszonyok között léteztek évszázadokon át. Életük belesimult a tájba, a természet örök körforgásába és a létezésüket fojtogató múltba. Nemcsak az elmaradottság, a középkori szinten megrekedt birtokviszonyok miatt, hanem mert a régmúlt idők visszatérő árnyai is folytonosan ott settenkedtek körülöttük, akár a földesurak egymást követő nemzedékeiben továbbélő Lamberto Horques Alemão, a német lovag, aki a XV. században kapta hűbérbirtokul ezt a vidéket I. János királytól, akár az egyház örökös hatalmát képviselő vidéki papok. Ugyanígy a múltat idézik a Mau-Tempo család négy évszázad óta időről-időre kék szemmel megszülető gyermekei is, emlékeztetve arra az ötszáz évvel korábban élt hajadonra, akivel egy forrásnál erővel kedvét töltötte a föld idegen ura….

Saramago jó harminc éve ezzel a már sajátosan egyéni hangú regényével kezdte meg a portugál történelem egy-egy jelentős korszakával foglalkozó műveinek sorát. Nélküle nem volna teljes magyarul sem a Nobel-díjas portugál írónagyság életműve.