Hisham Matar: Férfiak földjén

Szulejmán kisgyerek még, de az utcabeli gondtalan játék, szülei odaadó szeretete s a tisztes jómód közepette egyre inkább felsejlik előtte, milyen is valójában a világ, amelyet Kadhafi ezredes ereje teljében ural. Egy alkalommal a város főterén észreveszi apját, akiről úgy tudja, üzleti úton van, s bár még parfümje illatát is érzi, ahogy elmegy mellette, apja egy pillantást sem vet rá. Ettől kezdve válik a világ egyre félelmetesebb hellyé Szulejmán számára, ahol kérdéseire vagy nem kap választ, vagy csak hazugságot hall. Apja egyre többször és egyre hosszabb ideig marad távol, s a kisfiú különösen erős, bensőséges kapcsolatba kerül az anyjával, aki megosztja vele gyereklányként átélt megrendítő történetét, így azt is, hogyan lett szinte gyerekfejjel asszonnyá. A tettetések és elhallgatások, a megmagyarázhatatlan történések egyre gyakrabban fenyegetik Szulejmán otthonát, s már-már szétfeszítik az egykor biztonságosnak vélt falakat.

Temesi Ferenc: Apám

A szerző több száz oldalas besúgói jelentésekre alapozva írta meg apja sorsát, aki visszautasította azt, hogy spicli legyen. Ötvenhétig általános iskolaigazgató volt, aztán segédmunkás, majd tanító. Két bűne volt: magyar volt és keresztény.

Rájátszás - költészet popritmusban

Popikonok sztárköltőkkel – pár éve, 2011-ben mutatkozott be először a közönség előtt a hazai popélet egy merőben új vállalkozása, a Rájátszás című produkció. A Rájátszásban a magyar pop-rock szcéna legismertebb alakjai és kortárs költők írják át egymás műveit, hogy slágereket hozzanak létre. Az alkotói folyamatban a költők új szövegeket írnak a zenészek ismert dalaihoz, a zenészek pedig megzenésítik a poéták egy-egy versét. A végeredmény egy izgalmas CD rengeteg jó dallal, valamint egy versekkel és novellákkal színesített izgalmas könyv .

A lemezen szereplő számok zenéjét szerezték és szövegét írták: Beck Zoltán, Bérczesi Róbert, Erdős Virág, Grecsó Krisztián, Háy János, Karafiáth Orsolya, Kardos-Horváth János, Kemény István, Kollár-Klemencz László, Másik János, Szálinger Balázs és Szűcs Krisztián.

"Hát ez a Rájátszás: verseskötet, amit az autódban tartasz és a telefonodra töltesz, rendezvénysorozat, amin részt veszel, ha színpadra állnak a kortárs sztárpárosok, brand, amit ápolunk és építünk, első album, amelynek folytatása következik – költészet popritmusban."

Földes András: Erőss Zsolt

Ahogy Erőss Zsolt élete, úgy életrajzi könyve sem szokványos. A történetekből megismerhetjük a hegymászó kalandjait Erdélytől a Himalájáig, az első sziklamászástól a tragédiával végződő legutolsó expedícióig.

Az alpinizmus mellett feltárulnak előttünk Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egzotikus vidékei, amelyek évtizedek alatt Erőss Zsolt második otthonává váltak. A könyv azonban akkor is lenyűgöző lenne, ha főszereplője ki sem lépett volna a kertjéből. Nem csak azt meséli el, hogyan hódította meg első magyarként a világ legmagasabb csúcsát, hanem azt is, miért nem esett kétségbe egyik lábának elvesztése után, és miért volt egyértelmű számára, hogy folytatnia kell a hegymászást. 

A neves alpinista kalandjait, életét olyan bölcs eltökéltség hajtotta, amely ötleteket adhat számunkra is, hogyan váltsuk valóra vágyainkat a Föld egy távoli pontján, vagy akár egészen közel.

A regényes életrajz írója, Földes András amellett, hogy Erőss Zsolt barátja volt, hegymászó is. Elkísérte őt néhány expedíciójára, hogy belülről mutathassa meg ezt a félelmetes, ugyanakkor lenyűgöző világot.

„Ez a derű, ez a megható és naiv elhivatottság volt az, ami népszerűvé tette jóval a hegymászók körein túl is. Megdöbbentem, amikor láttam, a városban járva nemcsak fiatalok, sportemberek ismerik fel, hanem idős asszonyok, öregurak is szorongatják a kezét. Sorsa már nem a hegyekről szólt, hanem arról, hogy mindig van tovább, hogy érdemes küzdeni, hogy van remény. És mindezt hitelesebben közvetítette, mint egy délutáni szappanopera.

Nem manír volt csendessége, és hogy közvetlenül, türelmesen viszonyult barátaihoz, hegymászótanítványaihoz, majd később rajongóihoz is. Előadásait ezrek látogatták, mert szavaiból nem saját nagyszerűségének tudata sugárzott, hanem a szeretet az iránt, aminek él.

Nem gondolta, hogy valaha tett volna bármit, amivel a többiek fölé kerekedett. Egyszerűen csak élt. Tudta azt is, hogy az élethez hozzátartozik a halál, ezzel lesz kerek a történet. Így most csak annyi történt, hogy Erőss Zsolt teljessé tette életét, felmászott a hegyek közé, és tovább emelkedett a szokásosnál.” – Földes András

Igor Janke: Hajrá, magyarok!

A lengyel konzervatív újságíró és blogger, Igor Janke munkája alaposabb, tárgyilagosabb, informatívabb és jobb könyv minden, eddig idehaza megjelent Orbán Viktor-életrajznál. (...) A szerzőt nem kötik gúzsba személyes érdekek, belpolitikai és közéleti összefonódások. Szubjektív, saját élményeken és következtetéseken alapuló, egyben korrekt könyvet akart írni, közölve és megvizsgálva az alanyára nézve nem túl hízelgő információkat is. Mint mondja, nem rajongója Orbán Viktornak, és a könyvből kitűnik, hogy a magyarországi zsigeri előítéleteknek sem rabja. Nem befolyásolja őt sem a hívők üres rajongása, sem az Orbán-fóbiások vak gyűlölete.

(...) Igazolva érezhetik a véleményüket azok is, akik a magyar miniszterelnökben a hatalmi technikák hidegvérű, nem egyszer könyörtelen sakkjátékosát látják, de azoknak sem kell csalódniuk, akik a különleges tehetségű és teljesítményű, a keresztény és nemzeti értékek mellett mélyen elkötelezett, európai léptékű politikust tisztelik Orbán Viktorban. (...)

Lengyelországban páratlan sikert aratott a könyv, elismeréssel fogadták a jobb- és baloldali kritikusok egyaránt, ami jelen esetben a legnagyobb dicséret. Nincs kétségünk afelől, hogy a magyaroknak is tetszeni fog!

Szántó István: Gyurcsány szabadon

A fél ország dicsőíti? A másik fele hallani sem akarja a nevét? Nem tudom, az viszont biztos, lépten-nyomon megállítják, felismerik, hátba veregetik. Szurkolnak neki. Mások legyurcsányizzák. A mamával összefüggésben emlegetik. Ahol megjelenik, éljenzik, vagy tüntetnek ellene. Minden gondunkat, bajunkat a nyakába varrják. Ne csodálkozzunk. Akarva-akaratlanul, egy ország nyilvánossága előtt vallotta be, hogy elkúrták. Kap hideget, meleget. Mindenkiből képes érzelmeket kiváltani. Nehéz kihozni a sodrából. Ám akinek mégis sikerül, az magára vessen. Szántó István

„Mondják, hogy a királycsinálásban résztvevőkkel szemben hálátlan volt.

Igen, mondják. Sokan gondolták úgy, hogy ez valamilyen adás-vételi ügylet. Ő támogat engem, én támogatom őt. Én nem így gondolom. Szerintem így nem lehet senkinek bevásárolnia önmagát a politika tetejére.

Nekem az volt a dolgom, hogy az MSZP vezetőivel együtt kormányozzak. Az nem jutalmazandó, hogy egy demokratikus választáson valaki engem támogat. Ne azért támogasson, mert pozíciót remél, hanem azért, mert hisz nekem. Vagy fordítva: a támogatásért nem jár jutalom. Csak a teljesítményért. A munkáért. A szavazat meg nem munka. Az meggyőződés. Aki meg árulja a meggyőződését, az nem politikus. Elég sok csúnyát mondtam már, hagyjuk a minősítést.”

Camilla Läckberg: Vészmadár

A Tanumshede melletti országúton fának rohan egy autó. Vezetője - az ütközésnél életét vesztő Marit Kaspersen - szervezetében hatalmas mennyiségű alkoholt találnak. Adja magát a feltételezés, hogy ittasan vezetett, és ezért nem volt képes bevenni a kanyart. A boncolás azonban hamar kideríti, hogy a nő a baleset pillanatában már halott volt: alkoholmérgezés végzett vele. Ám közeli hozzátartozói - volt férje, lánya és leszbikus élettársa - szerint Marit soha életében nem ivott. A holttesten talált különös nyomok is azt erősítik, hogy gyilkosság történhetett. Patrik Hedström nyomozó és csapata nekiveselkedik az ügynek, ám ugyanekkor egy másik bűntény is történik: megölik a városkában forgatott valóságshow egyik szereplőjét. A hatalmas médiafelhajtás miatt a nyomozócsapat kénytelen inkább erre fordítani a figyelmét. Ám lassan kirajzolódik, hogy a két esetnek köze van egymáshoz.

Fenákel Judit: K-vonal

Fenákel Judit új kötete kíméletlen szembenézés a múlttal és a jelennel, és baljós kép a jövőről. Korábbi és új írásai mégis egy történetet alkotnak, az elmúlt évtizedek szomorú krónikáját. Az írónő a hatvanas években tűnt fel novelláival és regényeivel, mígnem K-vonal című, a kommunizmus fülledt levegőjét bemutató írása miatt, el kellett hagynia kedves városát, Szegedet. Budapestre költözött, ahol a Nők Lapja munkatársa lett, ismert íróként és publicistaként műveit tízezrek olvasták. A most megjelent K-vonal: összegzés. A deportálás, a kitelepítés, az álságos konszolidáció és a rendszerváltás körüli eufóriát felváltó csalódás, ez Fenákel útja. Ahogy fogalmaz: Egész életemben diktatúrából diktatúrába hányódtam. És hányódtak a kisemberek, a döntésképtelenek, a történelem játékszerévé törpült vagy züllött többiek is. Mi mindannyian.

D. Tóth Kriszta: Jöttem, hadd lássalak

Amikor Graham Guiy Leaver de Monfort, a kifogástalan modorú angol gróf nyitott tetejű, patyolatfehér BMW-jével Budapestre érkezik, hogy tanzániai oroszlánkölyköket ajándékozzon az állatkertnek, az évfolyamában legkiválóbb angol tudású Patakhegyi Borbálát kérik fel, hogy rövid itt-tartózkodása alatt tolmácsa legyen. A pár nap – úgy tűnik – elegendő a grófnak, hogy szerelemre lobbanjon a lány iránt, s arra kérje, mint élete párja kövesse őt. Bora azonban a társaság kedvencét, Takács Mikit választja, vele éli le korántsem kalandos életét Kaposváron. 

Minderre halálos ágyán emlékszik vissza a varázsos személyiségű anya, aki élete végéig dajkálja magában a meg nem valósult álmot, mi lett volna, ha úgy dönt, a testén bengáli tigris ejtette sebet viselő, szórakoztató és gazdag idegennel él angol kastélyokban, gondtalanul és boldogan. Nem tudhatja azonban, csak a rejtélyes elbeszélő és az olvasó, hogy míg egy csodálatos másik élet után vágyakozik, Guiy válogatott gazemberségeket követ el. 

Megrázó küzdelme a halállal átrendezi benne az értékeket, az illúzió szertefoszlik, az marad csak, ami valóság. Miki iránti szerelme és a lánya iránti szeretet. A lány iránt, akié ez a könyv. D. Tóth Kriszta ugyanis édesanyja történetét írta meg ebben a regényben. 

Megrendítő vallomás és átélt, szép búcsú. Elgondolkodtat sorsról, vonzásról és választásról, látszatról és valóságról, és azzal a megnyugtató tanulsággal enged el, hogy rend van a világban és szeretet.

M.C. Scott: A király eljövetele

Kr. u. 65: Sebastos Pantera, Néró császár kéme, mindennél veszélyesebb küldetést vállal. Magányos vadászként, alig néhány emberben bízva kell felkutatnia és a szigorú igazságszolgáltatás elé állítania a Római Birodalom legveszedelmesebb emberét.

Ellenfele nem más, mint Szaulosz, akinek lelkét személyes természetű gyűlölködések és hamis hitek gyötrik. Szaulosz, aki most egy egész római provincia elpusztítását tűzi ki célul. A rendkívül éles elméjű, irgalmat nem ismerő embert egyedül a teljes győzelemről elképzelt víziója vezérli - nem törődve azzal, hogy hány ember halálát, és mekkora pusztítást hozna magával egy ilyen hadjárat.

Kettejük között áll a berber Iksahra, a vadász. Szépséges és halálosan veszélyes nő, akinek el kell döntenie, ki mellé álljon, ha meg akarja bosszulni az apja halálát.

A véres harcot egy királyi város palotája és egy sivatagi sziklaerőd falai között kell megvívni a két embernek, akik mindent megnyerhetnek - és egy királyságot veszíthetnek el…

Sarah Lark: Az ezer forrás szigete

A 18. század eleji Londonban Nora, egy jómódú kereskedő lánya arról álmodozik, hogy szerelmével egy karib-tengeri szigeten éli le az életét. Miután kedvese tragikus körülmények között meghal, a lány tovább őrzi emlékét. Hogy beteljesítse közös álmukat a földi paradicsomról, feleségül megy az idősödő Elias Fortnamhoz, egy jamaicai cukornád-ültetvényeshez. A házasság azonban nem úgy sikerül, ahogy tervezi: vágyai szigete helyett a földi pokolban találja magát. A békés felszín alatt sötét titkokra lel, ráadásul döbbenten tapasztalja, milyen embertelenül bánnak a brit gyarmaton a rabszolgákkal. Elhatározza, mindent megtesz, hogy legalább a saját cukornádültetvényükön segítse az életüket. Ebben egyedül mostohafia, az európai tanulmányairól visszatérő Doug segít neki. Egy idő után Norának be kell látnia, hogy a rabszolgák iránti együttérzésnél több köti össze a férfival. De ahhoz, hogy megtalálja a boldogságot, előbb ki kell lépnie az álmok világából, és el kell engednie szerelme emlékét…

Sarah Lark regénye az igaz szenvedély és hűség történetét mondja el, egyúttal történelmileg hiteles korrajzot fest a karib-tengeri gyarmatok életéről.

Max Brooks: Zombiháború

A zombiháború kis híján a pusztulás szélére sodorta emberiséget. Az ENSZ háborús vizsgálóbizottságának szakértőjeként Max Brooks találkozott a kínkeservvel kivívott győzelem kulcsfiguráival. A világszervezet hivatalos jelentésében végül kizárólag statisztikai adatok szerepelhettek, Brooks azonban úgy döntött, hogy a túlélők elé tárja mindazt, ami a jelentésből kényszerűen kimaradt. Az interjúkötetből megismerhetjük Kuang Csingsu doktort, aki megvizsgálja a nulladik beteget, és találkozhatunk Paul Redekerrel, az Oránia-terv kiötlőjével is. A zombiháború veteránjai, az apokalipszis vámszedői és áldozatai is megszólalnak a reménytelennek tűnő harcról, a kormányok elhibázott politikájáról, az emberi gyávaságról, szűklátókörűségről, és a derengő fényről az alagút végén. E személyes hangvételű beszélgetések hű képet festenek a járvány hátborzongató történetéről, pontosan dokumentálják a társadalmi és politikai változásokat, mégis megmarad bennük a legfontosabb: az emberi faktor. Brooks természetesen tisztában van vele, hogy a leírtak talán túlságosan felzaklatják az olvasókat, de vállalja a kockázatot, mert úgy véli, nem rejtőzhetünk száraz statisztikák mögé. Mindenkinek tudnia kell, milyen volt valójában a zombiháború.

Jennie Fileds: A vágy kora

Edith Wharton írónő élete a felszínen sikerekben gazdag, mozgalmas és kiegyensúlyozott. Ám ez a középkorú, immár híres és megbecsült asszony csak az írásban leli igazi örömét, miközben szerelmi életének sivársága már-már felemészti. 

A huszadik század elejének Párizsában, az irodalmi szalonok pezsgő világában végül mégis megleli a szenvedélyt egy fiatal szívtipró, Morton Fullerton újságíró személyében. A kor társadalmi normáit semmibe véve utat enged érzelmeinek, de a férfi iránti olthatatlan és végső soron viszonzatlan szerelme mindent veszélybe sodor, amit addig fontosnak vélt az életében. A szívét követve elveszítheti oly sok munkával kivívott megbecsültségét, boldogtalan, mégis biztos házasságát – és legfőképp az életét végigkísérő Anna szeretetét és barátságát. Az asszony Edith gyermekkori nevelőnője, majd titkárnője, mindvégig szerető barátja és segítője volt, elvesztése pedig elviselhetetlen lenne az írónő számára. Miközben Edith házassága az összeomlás szélén áll, a két nő kénytelen szembenézni barátságuk törékenységével.

A vágy kora e két rendkívüli asszony szemszögéből enged betekintést a kor Párizsának fényűző szalonjaiba, a Wharton-rezidencia hétköznapjaiba, Henry James író vagy éppen Anna de Noailles költőnő mindennapjaiba. Edith Wharton eredeti levelezését felhasználva megelevenedik előttünk az írónő vágyakkal és kételyekkel teli élete, amelynek drámaisága saját hőseinek sorsával vetekszik.

Jan-Uwe Rogge: Beszélj úgy a gyerekkel...

A boldog szülők és gyermekek titka a szülő és gyermek közötti folyamatos párbeszéd, mely minden kapcsolat életben tartásának eszköze és kulcsa. A mindennapos családi életből vett szituációk általános és jellegzetes eseteket mutatnak be, megmosolyogtató, elgondolkoztató történetekkel. Megmutatja, hogyan beszélhet a szülő gyermekével olyan hangnemben, hogy mindketten úgy érezzék: a másik elfogadja és megérti őt, és hogyan tud a szülő gyermekére úgy odafigyelni, hogy az beavassa őt az életébe.

Fejős Éva: Most kezdődik

Anisette modellkarrierjét kettétöri egy sokkoló forgatás és egy elmebeteg gyilkos ámokfutása. Az idő előtt visszavonult, grafikusként dolgozó lány három kutyával osztja meg az életét, hangos és lökött családja rendszeresen átjáróháznak használja az otthonát, ráadásul a problémás unokatestvére is a nyakára költözik... És ha mindez nem lenne elég, Anisette szerelmi élete is romokban hever, így éppen a legjobbkor érkezik Axel, a zűrös múltú rockénekes, hogy felkérje őt egy klipforgatásra. Afrika egzotikus vidékén. Anisette nem sejti, hogy a forró égövi utazás még csak a kezdete egy szenvedélyes és életveszélyes kalandnak.

Daphne Barak: Mama Sarah Obama

A könyv nem csupán egy hihetetlen lelkierejű, bölcs asszony életrajza, nemcsak a híres unoka és a nagymama fordulatos története, hanem sokkal inkább kultúrák találkozása és egy sugallatnyi Afrika is. Életmese az egykori angol gyarmatról, Kenyáról, ahol erős tudásvágya ellenére Sarah ugyan nem járhatott iskolába, de szeretett nevelt fia, első afrikai diákként eljutott egészen a Harvardig. Idősebb Barack Obama élete kiugró sikerek és tragikus bukások sorozata volt. Az álmokat, amiket Sarah mamával szőttek, végül amerikai fia ifjabb Barak Obama váltotta valóra. Aki, bár csak néhány alkalommal találkozott az apjával, amikor tízéves volt, felnőttként mégis meg akarta ismerni afrikai gyökereit. Sarah mama pedig mesélt amerikai unokájának úgy, ahogyan később a könyv szerzőjének, Daphne Baraknak is.

Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal

Íme, egy friss, ropogós regény a tizenhetedik századról. Tehát történelmi regénynek kell lennie, mert hogyan is lehetne más, mint történelmi, ha egyszer a tizenhetedik században játszódik, de a huszonegyedik században írták? Írta – Esterházy Péter. – E. P. Egy kemény asszonyról szól, aki tud szeretni. Így gyűlölni is. Továbbá az Úristenről és Gizi nevű bakmacskájáról. Férfiakról is, az egyik Nyáry Pál, igen, egy ilyen nevűt a tizenkilencedik századból ismerünk, aki tehát így nem lehet azonos hősünkkel. Ahogy egy másik szereplő, Christoph Ransmayr csöndhintókészítő neve is csak véletlenül esik egybe a kortárs osztrák íróéval. Próbáljunk hát megbarátkozni a gondolattal, hogy a történelmi regény mint műfaj kap fogni még egy vajszínű árnyalatot az Egyszerű történet vessző száz oldal kardozós változatában. Más férfiak is regénykednek itten, az egyikük szakács – „A nagy ételsorokat még mindig fejből tudja, akár a Miatyánkot” –, specialitása a tengeri piláf. Vagy itt van Croy herceg: megfigyeltet és jelentéseket írat, de a jelentéseket tán el se olvassa. „Sebaj, tudjuk, a jelentés lényege nem az, hogy olvassák, hanem hogy írják őket.” Nem volna ez így szerencsés azonban a könyvekkel. Ha nem olvassák őket, nem történik semmi, porfogó tárgyakká lesznek. Ha meg ezt itt nem olvassák el, nem tudják meg soha, milyen az Esterházy-féle kardozós. Sem azt, hogy legfontosabb: örülni tudni.

Tóth Krisztina: Akvárium

Ebben a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Ezek az emberek egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Mégis, az elfojtott érzelmek és indulatok olykor-olykor feltörnek, és ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményeznek. Ez a nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világ maga az akvárium.

Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, „hétköznapi katarzissal” tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.

Halász Margit: Vidróczki-kódex

A regény főhőse, mint archaikus népmesék hőse, egy mátrai szénégető három fia közül a legkisebb gyermek, Mátyás. Egy szélviharos napon meglehetősen regényes körülmények között rátalál a híres mátrai betyár, Vidróczki csodásan megmaradt „kódexére”. Ez lesz iránymutatója, melynek segítségével felkerekedik, nekivág a nagyvilágnak: beutazik várost-országot-földrészt, Budapesttől Skócián át Finnországig. A „mátrai Ábel” kalandozásai közt természet közeli látásmódjával, vállalkozókedvével és kifogyhatatlan energiáival teljesíti be a „legkisebb fiú” metaforáját: csodás és kevésbé nemes napi munkákban, idegen tájakban és ismeretlen kalandokban, kapcsolatokban, rejtélyes-csodálatos szerelmekben lesz része. Mese és valóság, tér- és időjátékok váltakozásai, mítoszok és mindennapok ritmusa, pikareszk-mozgalmasság és frissesség teszik a könyvet meseszerűen olvasmányossá, letehetetlenné.

Erdős Virág: Ezt is el

Az év egyik legjobban várt könyvében a közéleti témákra reagáló, a magyar költészeti hagyományt játékosan használó, szociálisan érzékeny verseket olvashatunk. Berzsenyi-remix és József Attila-rap.

Clara Royer: Csillag

Ethel, a fiatal francia grafikusnő úgy tudja, hogy magyar zsidó származású. Egy furcsa véletlennek köszönhetően felfedezi, hogy családja történetébe kitalált szálak szövődtek. Minden jel arra mutat, hogy nagymamája, a mindenkinél jobban szeretett Marie, akire egész identitását felépítette, hazudott neki. Vajon azért, hogy érdekesebb életet kreáljon magának, mint a saját élete volt, vagy más, ennél titokzatosabb okokból? Ethel lázasan kutatni kezd, de nagyanyja, aki válaszolhatna kérdéseire, már Alzheimer-kórral küszködik, és meg sem ismeri Csillagot, ahogy unokáját szólította magyarul. Az önmagával, a szerelemmel és párkapcsolataival is vívódó Ethel nyomozása során egymásba fonódó sorstörténetek bontakoznak ki üldöztetéssel, háborúval, elnyomással, meneküléssel, a „sehovatartozás” gyötrelmeivel, családi titkokkal, szenvedélyekkel, szerelmekkel és árulásokkal. A Csillag egy hazugság története, amely máshova vezet, mint gondolnánk…

Csobánka Zsuzsa: Majdnem Auschwitz

Csobánka Zsuzsa új könyve a túlélők regénye. Az Auschwitzot megjárt Jakob és a Duna-parti sortüzet túlélő Edit különös és fájdalmas szerelmi története áll a mű középpontjában - gyermekeik és unokáik visszatekintő távlatából elbeszélve.

Krúdy Gyula: Pest-Budai hangulatok

"Budapestről az utazási könyvek azt írják, hogy gyönyörű ifjú hajadon a vén Duna partjain, és tavasszal ibolyaszaga van a városnak, mint a pesti korzó hölgyeinek; őszidőben Buda adja meg a város tónusát, lehulló vadgesztenyék kopognak a bástyasétányon, a méla csöndben áthallatszik a túlsó partról a kioszkbeli katonabanda muzsikája. Az ősz és Buda egy anyától születtek.”

Krúdy Gyula mesél a városról, mely olyan, mint „egy érett korú Carmen, aki nem élhet szenvedély, szerelem és udvarlás nélkül”. A Gasztrohangulatok folytatásaként megjelenő kötetben a Régi pesti svindler, az Aranytükrös kávéházban, Az óbudai szívhalász és még további harminckilenc elbeszélés olvasható a „szépséges, drága, küzdelmes és dúlt pesti élet”-ről, jellegzetes figuráiról, megannyi ismert és titokzatos helyszínéről, hangulatairól.

Csaplár Vilmos: Edd meg a barátodat!

A regény két férfi és egy nő, a testiséget szokatlan nyíltsággal ábrázolt háromszögét meséli el a gyerekkoruktól a  huszadik század negyvenes éveitől a hatvanas évek végéig. Megismerjük a hortobágyi internálótáborokat, a kádári titkosszolgálat könyörtelenségét. A szerelem  is olyan, mint a gyümölcs, merül föl a kérdés: nem létezik, csak alma, körte, szilva, barack, meggy, szeder, ribizli, szamóca, áfonya, naspolya, citrom? E nagyszerű mű a kortárs próza fontos eseménye!

György Péter: Állatkert Kolozsváron - Képzelt Erdély

Trianon a mai napig hatással van ránk, akár beszélünk róla, akár nem. György Péter új könyvében a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz nyomába ered, a békeszerződés lehetséges előzményeit és számos következményét szemügyre veszi. Hogyan reagált a magyar irodalom 1920-ban a traumára? Hogyan kezdtek új életet és milyen sorsdilemmákkal birkóztak meg az új határok mögött? Hogyan alakítja történelemképünket, azonosságtudatunkat Trianon? Miképpen néz ki napjaink Trianon-paradigmája? Hogyan lehet átlépni a hallgatás és a traumák határvonalait? Irodalmi művek, privát dokumentumok, épületek és műemlékek segítségével mutatja meg és értelmezi az emlékezés és felejtés kettős működését. A könyv nagy utat jár be: a közelmúlttól 1920-on át napjainkig, Pannonhalmától Székelyudvarhelyen keresztül Budapestig; hősei többek között: Karinthy és Kosztolányi, Szabédi László, Bretter György, Gion Nándor és Szilágyi Domokos. Vitaindító mű, amely a kényszeres hallgatás és a kompenzatív túlbeszéd, a patológiás amnézia és a szemérmetlen konfabulálás tünet-együtteseit megértő, mégis éles érzékenységgel elemzi. Így lesz az esszékönyv úti- és korrajz. Látlelet múltunkról és jövőbeli perspektíváinkról. Valamint az is kiderül, hogy mi köze van Bodor Ádámnak a kolozsvári állatkerthez.

Szabó G. László: Körhintamenet

A Kossuth-díjas színművésznő páratlanul őszinte vallomása pályájáról, sorsáról. A kötetben megszólalnak világhírű kortársai, akik Törőcsik Marihoz fűződő viszonyukról vallanak. A gazdagon illusztrált interjúkötetet a pályatársak (színészek, rendezők) megható vallomásai teszik még különlegesebbé.

Anthony Capella: A jégkirálynő; A kávék költője

London, 1896. Robert Wallis pénztelen és gondtalan világfi. Amikor egyéb bevételi lehetőség híján Samuel Pinker londoni kávénagykereskedő szolgálatába áll, nem sejti, hogy élete egyszer és mindenkorra megváltozik. A költői babérokról csak álmodó, de a szavakkal jól bánó fiatalembertől azt várják, hogy Pinker lányával, a szenvedélyes Emilyvel együttműködve fogalmazza meg és kategorizálja a különböző kávék ízeit. 

Ez a váratlan feladat átfogó érzéki, érzelmi és – az események alakulása folytán – tényleges utazásra indítja hősünket, melynek során a kávék költője a kávé különböző ízei mellett mindenekelőtt önmagát fedezi fel.

Anthony Capella az afrikai Ugandában született 1962-ben. Első regénye, a Szerelem étke 19 nyelven jelent meg, egyebek közt magyarul is. A Kávék költője elsöprő, érzéki, két évtizeden és három kontinensen át kanyargó szerelmi történet, egzotikus és feledhetetlen érzékek lakomája. A szerző írásai elválaszthatatlanok a gasztronómiától, regényeit áthatja a kulinária és az azzal összefonódó érzékiség.

A Napkirály fényűző udvarában különös terv készül. XIV. Lajos mind nagyobb hatalomra vágyik, az angolokat szeretné szövetségesének. A cél érdekében semmitől nem riad vissza. A hagyományos diplomáciai eszközökön túl, beveti két „ titkos fegyverét”: Carlot, a jégdesszerek mesterét és Louis de Keroulle kisasszonyt, az ellenállhatatlan kurtizánt. Mindketten pontosan tudják, mi a feladatuk II. Károly udvarában…
De mindezeken túl, mi köze lehet majd egymáshoz az első fagylaltkészítő mesternek és a híres szépségnek? És az hogyan lehetséges, hogy az olaszok nevéhez fűződő fagylalt először Angliában bukkan fel?

Anthony Capella újabb történelmi regénye, az írótól már megszokott szellemességgel, mesterien és szórakoztatóan fűzi össze a 17. század történelmi eseményeit a romantikus kalandokkal. Miközben szemünk előtt alakul át Európa történelme azt is megtudhatjuk: hogyan is kezdődött a jeges édesség utáni olthatatlan vágyunk…

Hubert Géza Wells: Az állatidomár is ember

"Első generációs állatidomár vagyok, egy veszélyeztetett faj képviselője, élő fosszília, két lábon járó dinoszaurusz. Negyvenöt éven át idomítottam a filmipar számára madarakat és vadállatokat a tengerimalacoktól a zebrákig. [...] Tanárom a csodálatos Szigethy Kálmán volt, aki minden állathoz értett. Ő mondta nekem: ha tudsz kutyát idomítani, akkor az oroszlánidomításhoz már csak egyetlen dologra van szükség - bátorságra, hogy belépj az arénába. Ezt a mondatot tartottam szem előtt egész életemben.”

Hubert Géza Wells a többszörös Oscar-díjas Távol Afrikától című filmhez oroszlá-nokat és kutyákat idomított, a cserfes kismalacról szóló Babe második részében a csimpánzcsaládot tanította be, Francis Ford Coppola Drakulájában állatidomárként szerepelt. Olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Robert Redford, Michael Douglas, Meryl Streep, Val Kilmer, Matthew Broderick, Helen Hunt, Giuliano Gemma és Ursula Andress, de állatidomítással foglalkozó cége oktatta az Indiana Jones-filmek majmát vagy a Men in Black „beszélő” kutyáját is. Hubert G. Wells Willhubert Géza) nyugdíjas hollywoodi állatszínész-idomár ma már Amerika és a Zala megyei Gelse között osztja meg életét. Nem véletlen a helyválasztás: Hubert G. Wells ugyanis magyar származású, s Homoki Nagy István Cimborák című film- jében tanulta meg a szakma alapjait. Ezt követően hódította meg a filmes világ fővárosát: Hollywoodot. Memoárjában legkalandosabb forgatásait, nem mindennapi életének legizgalmasabb eseményeit osztja meg az olvasókkal.

John Grisham: A csaló

Malcolm Bannister, a kisvárosi ügyvéd belekeveredik egy szövevényes csalási, pénzmosási ügybe. Bár nem igazi bűnöző, csupán kihasználták naivitását, a szövetségi bíróság tíz évre ítéli. Nehezen felépített egzisztenciája romba dől, felesége elválik tőle, fiát elveszíti, barátai cserbenhagyják. 

Éppen börtönbüntetése felénél tart, amikor egy hegyvidéki nyaralóban szörnyű bűntény történik: meggyilkolnak egy szövetségi bírót. A helyszínelők a ház alagsorában egy hatalmas, bombabiztos páncélszekrényt találnak – tárva-nyitva, üresen. Vajon miféle értékeket őrizgethetett nyaralójában a köztiszteletben álló, de gazdagnak nem mondható bíró? És ki lehetett az, aki ismerte a titkát?

Malcolm azt állítja, tudja, ki a gyilkos, és alkut ajánl a szövetségi kormányzatnak: megosztja velük az információt, cserében azonnal szabadul, továbbá új személyazonosságot és új arcot kap. Az FBI sehogy sem halad a nyomozással, ezért elfogadja az ajánlatot. Ám amikor úgy tűnik, a gyilkos cinkosai minden óvintézkedés ellenére Malcolm nyomára bukkantak, az ügyvéd bejelenti, hogy kiszáll a tanúvédelmi programból, majd pedig nekilát, hogy megvalósítsa nagyszabású tervét…

John Grisham ezúttal még a szokottnál is fordulatosabb történettel örvendezteti meg olvasóit. A titkok, hazugságok, fondorlatok szédítő forgatagában az igazság csak a könyv utolsó lapjain bontakozik ki.

Sally Bedell Smith: Erzsébet, a királynő

Amióta 1952-ben, alig huszonöt esztendősen elfoglalta a trónt, II. Erzsébet királynő példátlan közfigyelem tárgya, de a csillogás és a szóbeszéd ködén át vajon mennyire alkothatunk pontos képet a világ leghíresebb uralkodójáról? A neves életrajzíró, Sally Bedell Smith számtalan interjúra és korábban sosem idézett dokumentumra támaszkodik, amikor egy ritka pillanatra félrelebbenti a fátylat, hogy megismertessen annak a királynőnek nyilvános és magánéletével, aki páratlan tekintéllyel, tapintattal és eleganciával vezette át hazáját és a Nemzetközösséget az elmúlt hatvan év minden háborúján és zűrzavarán.

Az Erzsébet, a királynő minden részletében hiteles, mégis olvasmányos és szórakoztató közelkép egy olyan asszonyról, akit eddig csak távolról, a tévé képernyőjéről ismerhettünk - egy kivételes személyiségről, aki eleven humorérzékkel és mérhetetlen józansággal végzi kötelességét, bármit rójon is rá a munkája és a családja.

Az Erzsébet, a királynő figyelemre méltó és rokonszenves portré, emellett lenyűgöző beszámoló arról a kivételes modernkori vállalkozásról, amivé az uralkodás vált. A könyvben megismerünk egy fiatal lányt, aki nagybátyja trónfosztása után hirtelen a trónörökös szerepében találja magát. Találkozunk a tizenhárom éves Lilibettel, amint beleszeret egy Fülöp nevű fiatal tengerészkadétba, és eltökéli, hogy feleségül megy hozzá, még ha szülei a vagyonosabb angol arisztokratákat részesítenék is előnyben. Látjuk a tizenéves lányt, ahogy a második világháború idején katonai teherautókat szerel, majd a győzelem napján ott áll Winston Churchill mellett a Buckingham-palota erkélyén. Majd fiatal királynőként lép elénk, aki igyekszik egyensúlyt találni kettős szerepkörében, mint uralkodó és mint kétgyermekes fiatalasszony. Sally Bedell Smith átcsempész minket a palota kapuin, hogy nyomon követhessük a királynő mindennapos rutinjait - a "vörös dobozokat", bennük a kötelezően áttekintendő aktuális dokumentumokkal; a heti audienciákat, amelyeken az idők során tizenkét miniszterelnök vett részt; a fizikailag is megerőltető külföldi körutazásokat; a sajtó szüntelen figyelmét - s persze személyes kapcsolatát Fülöp herceggel, élete szerelmével és hatvannégy esztendeje hű férjével; a gyermekeivel s olykor zűrös házastársaikkal; az unokáival és a barátaival.

Philippa Gregory: Az állhatatos hercegnő

Philippa Gregory újabb bestsellere VIII. Henrik első feleségének, Aragóniai Katalinnak a történetét tárja az olvasó elé, vagyis a neves angol szerző legnagyobb sikerkönyve, A másik Boleyn lány eseményeinek előzményét meséli el.

Catalina, a spanyol infánsnő, akit még gyermekkorában eljegyeztek Arthur walesi herceggel, alig tizenöt évesen érkezik Angliába, a Tudorok udvarába. Az ifjú házasok kezdeti idegenkedése szenvedélyes szerelembe csap át - csakhogy történetük hamarosan szomorú fordulatot vesz. Arthur merész kívánsága azonban meghatározza hitvese további sorsát...

Aragóniai Katalint úgy ismerjük, mint VIII. Henrik első feleségét, akitől a király végül nagy nehézségek árán elvált, mivel az asszony nem szült neki fiúörököst. Az uralkodó ezután elvette Boleyn Annát, Katalin pedig az udvarból elűzve, magányosan töltötte utolsó éveit, bár mindvégig angol királynénak, Henrik törvényes hitvesének tekintette magát.

Philippa Gregory azonban, ahogy rajongói már megszokhatták, most is szokatlan szemszögből ábrázolja a történelmet. Újabb regényében nem a Boleyn Anna miatt félreállított, idősödő asszonyt ismerhetjük meg, hanem az ifjú hercegnőt, a vonzó és eszes, elszánt és állhatatos lányt, akit arra neveltek, hogy Anglia királynéja legyen, s aki addig küzd, míg meg nem szerzi azt, ami hite szerint megilleti.

A romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert szerző ezúttal is mély átéléssel rajzolja meg egy erős jellemű, céltudatos, de érző szívű nő életteli portréját.

Mary Soames: A Churchill lány története

Mary Churchill 2012-ben ünnepelte 90. születésnapját. Winston és Clementine Churchill legkisebb, még élő gyermeke csak a közelmúltban, 2011-ben jelentette meg emlékiratát, bár édesanyjáról írt már egy nagysikerű könyvet (Clementine Churchill) és szerkesztett egy kiváló kötetet is a szülei között lezajlott több évtizedes levelezésből (Speaking for Themselves – Önmagukért beszélnek). Ez a könyv Mary születésétől a második világháború végéig és Mary férjhezmeneteléig mutatja be Mary és a Churchill család életét, és nagyrészt a fiatal leány naplóján alapul.Mary az ötödik gyermek volt, sok év választotta el idősebb testvéreitől. A negyedik gyermek, egy kislány, pici korában meghalt. A szülők nem terveztek több gyermeket, de 1922-ben megszületett a „vigasztalás gyermeke”, a kis Mary. Őt másképp nevelték, mint idősebb testvéreit, nem adták intézetbe, és egy kiváló távoli rokon volt a nevelőnője, hiszen édesanyjának mindig és mindenekfelett a férje volt a legfontosabb, és ezt mindenki tudta is a családban. Mary a családi házban, Chartwellben nőtt fel, békés, idilli körülmények között, ott voltak a kedvenc állatai, élvezte a testvérei és a szülei szeretetét. Érdekes vendégeket is fogadtak Chartwellben, Charlie Chaplintől Arábiai Lawrence-ig, vagy Noel Coward népszerű színpadi szerzőig.