Csabai László: Szindbád Szibériában

Szindbád, a detektív szovjet fogságba esik, és egy hosszú, a rabokat megtizedelő vonatút után egy szibériai munkatáborban találja magát, a Bajkál-tó közelében. A láger borzalmas körülményei közt küzd az életben maradásért, amikor is egy rejtélyes bűntény a segítségére lesz: valaki ellopja a lágerparancsnok, Grecki őrnagy rendkívül értékes távcsöves puskáját - és Szindbád rájön, ki a tettes. Ettől pedig gyökeresen megváltozik az élete. A szovjet rendőrség alkalmazásába lépő Szindbád életveszélyes vizeken kénytelen lavírozni, hiszen ebben a végletekig átpolitizált, a mindennapi rettegésre épülő rendszerben soha nem lehet tudni, hogy ki kicsoda, de páratlan nyomozó ösztöne és emberismerete segítségével legyőzi az akadályokat. Csabai László nagyregényében feltárulnak a negyvenes évek Szovjetuniójának hétköznapjai, a sztálini rezsim működésének elképesztő, már-már mulatságos abszurditása, a kontinensnyi Szibéria lenyűgöző tájai, ősi kultúrája, s mindezt jellegzetesen "csabais", vagyis egyszerre dermesztően pontos és mégis finoman költői tekinteten keresztül látjuk.

Viktor Pelevin: S.N.U.F.F.

Bizáncium és az Urkajnai Urkaganátus háborújáról szól Pelevin új könyve. Meg egy nagy szerelmi háromszögről, melynek középpontjában egy gyönyörűséges "guminő" áll.

Ebben a fantáziavilágban, valamikor a távoli jövőben a Bizáncium nevű, antigravitációs pányván lebegő, hatalmas gömbben él az emberiség szupermodern technológiával felszerelt elitje, s az alatta elterülő síkságon senyvednek az orkok milliói egyre hanyatló - s közben egyre nagyobb harci és munkasikereket elérő - diktatórikus társadalmukban. A bizánciumiak minden évben indítanak egy kis háborút ellenük, amely abból áll, hogy a Cirkuszban halomra gyilkolják az orkokat (majd hagyják, hogy azok "győzelmet arassanak"), s az erről készült filmfelvételek, a "sznaffok" jelentik az "emberek" mindennapos szórakozását. A "sznaff" tehát egyszerre a tévéhíradó, az esti film és a Való Világ számukra - valamint a legfőbb vallási szentség…

A regény főhőse, a bizánciumi Damilola összenőtt harci tévékamerájával, melyet otthonról irányít - s ő a háborúk indításához szolgáló "videoürügyek" megszervezésének és lefilmezésének legfőbb mestere. De közben életének igazi értelme Kája, a "szúrája", avagy guminője, aki minden hús-vér nőnél kívánatosabb. A "maximális dögségre" beállított Kája azonban nem őt szereti, hanem egy ork fiatalt…

Pelevin ezúttal is különleges képzelőerővel teremt meg egy bizarr világot, mely lehetővé teszi, hogy filozófiai gondolatait újabb megvilágításban tárja elénk, s a szerelem és bosszú megható történetén keresztül tűnődjön el azon: Mi a szerelem? Mi az ember? Mi az élet?

Ödön von Horváth: Korunk gyermeke

A Korunk gyermeke Ödön von Horváth (1901-1938) utolsó befejezett regénye. 1938-ban jelent meg, nem sokkal a szerző halála után, Amszterdamban. Németországban a többi művéhez hasonlóan ezt is betiltották. A regény névtelen hőse és mesélője egy húsz év körüli német fiatalember, aki a világgazdasági válság éveiben munkanélküliként tengődik, mígnem a hadseregben talál otthonra, közösségre. A háborúra készülő Németország ifjú katonája feltétel nélkül hisz a háború igazságosságában, és abban, hogy a hazáért mindent fel kell áldozni, mert „az egyes ember már nem számít”. Az örök kispolgár, a Hogyan letten én néger?, és a gyakran játszott drámák (Mesél a bécsi erdő, Kasimir és Karoline) mellett az életmű magyarul eddig nem olvasható nagyszerű darabja a Korunk gyermeke című regény. Fájdalmasan gyönyörű és kegyetlen mű. A Führer-kultuszba, a náci demagógia mocsarába süppedő Németország pontos ábrázolása a semmit sem számító, kiszolgáltatott és tehetetlen kisember szemszögéből.

Rebecca Ann Collins: Visszatérés Natherfield Parkba (Pemberley-krónikák 3.)

Szerelem. Árulás. Halál.

A Darcy és a Bingley család három generációjának története folytatódik a közép-viktoriánus kor politikai és társadalmi színpadán

Jonathan Bingley sok éve lemondott politikai karrierjéről - a családi béke kedvéért. Ám a rosingsi uradalom intézőjeként végzett munka nem elégíti ki, így kapva-kap a lehetőségen, amikor pártja aktívabb szerepvállalásra kéri fel. Szinte ezzel egy időben értesül róla, hogy Netherfield Park ismét eladó. Úgy érzi, szülei egykori otthonánál ideálisabb helyet keresve sem találna arra, hogy meleg családi fészket teremtsen szerettei számára._

Ám legnagyobb megdöbbenésére felesége mindkét döntését heves tiltakozással fogadja. Vitáik olyan torzsalkodássá fajulnak, amely már-már a házasságuk felbomlásával fenyeget. Aztán egy végzetes, tragédiával végződő éjjelt követően megkezdődik az egymásra mutogatás, a másik hibáztatása.

Ian McDonald: A dervisház

Bomba robban egy isztambuli villamoson – egy átlagos nap, egy mindennapos merénylet a 2027-es év Törökországában, amely az Európai Unió legfiatalabb, legsokszínűbb, ugyanakkor legszegényebb tagja: Közép-Ázsia bazárja, a földgázkincsek kapuja, a nanotechnológiai fejlődés műhelye. Ez a robbanás azonban az Adem Dede téri dervisház minden lakójának életét felforgatja. A katasztrófákra fogadásokat kötő, nyugalmazott közgazdászprofesszorét, az országos földgázcsalással élete legnagyobb dobására készülő brókerét, a legendás, mézzé lett ember nyomába eredő régiségkereskedőét, az új nanotechnológiai újítást eladni próbáló marketingesét, a szívbeteg kisfiúét és a házban bujkáló férfiét, aki a merényletet követően dzsinneket kezd el látni. Olyan veszély nyomára bukkannak, amely nem csak Törökországot, hanem Európa többi részét is fenyegeti.

Börcsök Mária: Kettészakadt Magyarország

Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb "aranykort" csinálni belőle. Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját. A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem avval, ha azt bizonyítja: történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb költők versei bizonyítják. Következésképp a mi züllött, romlott korunk is történelem lesz egyszer. És lehet, kortársaink közül épp azokból válnak " tiszták,hősök, szentek" akikről legkevésbé tudjuk elképzelni.

Victoria Hislop: Életfonal

Theszaloníki, 1917

Dimitri Komninosz születésekor pusztító tűzvész söpör végig a virágzó görög városon, ahol keresztények, zsidók és muszlimok élnek egymás mellett.

Öt évvel később a török hadsereg feldúlja Katerina Szarafoglu otthonát Kis-Ázsiában. A lány a felfordulásban elveszíti anyját, s a tengeren át menekül Görögországba – hogy hová, még nem tudja. Élete hamarosan összefonódik Dimitriével és magával a várossal is, melynek lakosait megosztja a háború, a félelem és az üldöztetés.

Theszaloníki, 2007

Egy görög származású angol fiatalember először hallgatja végig nagyszülei élettörténetét, s rádöbben arra, hogy fontos döntés előtt áll. Nagyszülei évtizedeken át őrizték olyan emberek emlékét és kincseit, akiket rákényszerítettek arra, hogy elhagyják Theszaloníkit. Legyen-e ő a kincsek következő őre, aki letelepszik ebben a városban?

„Az a célja, hogy felnyissa az olvasó szemét és szíve húrjain játsszon.” 

Independent

„Hislop alapos kutatása, fantáziája és Kréta iránt érzett egyértelmű szeretete meggyőző portrét fest a szigetről és a korszakról... Megindító és megragadó mű.” 

Evening Standard

„A kitartó szeretet és az ostoba előítéletek gyönyörű története.” 

Daily Express

„Egy felbolydult ország eleven portréja... Testvérharc, elfojtott szerelem és egzotikus mediterrán táj.” 

Tatler

Atto Melani: Szent Péter trónja

Atto Melani, a Napkirály titkosügynöke az 1700-as konklávé előtt összeállított egy különösen szórakozató kézikönyvet, hogy ezzel segítsen XIV. Lajosnak a neki tetsző irányba befolyásolni a pápaválasztást. A hivatalos menetrend mellett Melani apát a konklávét kísérő cselszövések, sötét játszmák és a legpikánsabb anekdoták világába is igyekezett beavatni az olvasóját. 

A világhírű kasztrált énekes volt a Napkirály legfontosabb informátora, ugyanakkor bíborosokkal, fejedelmekkel, királyokkal és pápákkal ápolt bizalmas kapcsolatot. Ma már nem titok, hogy ténykedése komoly szerepet játszott XI. Kelemen megválasztásában.

Rita Monaldi és Francesco Sorti egy párizsi archívumban fedezte fel ezt a kis könyvet, Atto Melani elveszettnek hitt levelezése mellett. Az anyag nagy részét felhasználták történelmi regénysorozatukhoz, melynek főhőse maga Melani apát, és amelyből eddig összesen öt kötet készült el (Imprimatur, Secretum, Veritas, Mysterium, Intrika).

A Szent Péter trónja azonban Melani apát saját keze munkája, ami a szerzőpáros gondozásában immár 13 országba jutott el, és meglepő adalékokkal járult hozzá a katolikus egyház történetéhez.

Hal Vaughan: Coco Chanel titkos háborúja

"A huszadik századi Franciaországból három név fog fennmaradni: De Gaulle-é, Picassóé és Chanelé."

André Malraux

Coco Chanel kivételes jelenség volt, a divat nagyasszonya. Megszabadította a nőket a fullasztó fűzőktől, a cicomás ruháktól és kalapoktól, neki köszönhetjük többek között a "kis fekete ruhát", a bizsukat és a világ legkelendőbb illatszerét, a Chanel No. 5-öt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett, amelyeket senki sem vitat el tőle, van azonban egy olyan időszaka az életének, amelyről fél évszázadon keresztül csak legendák keringtek. De egyszer minden titok kipattan: Hal Vaughan feltárja, hogyan kollaborált Coco Chanel Hitler magas rangú hivatalnokaival a megszállt Párizsban 1940 és 1944 között. Részletesen kiteregeti a több évtizeden át tartó viszonyt, melyet a "Spatz", azaz Veréb fedőnevű Hans Günther von Dincklagéval folytatott - ez az úr az eddigi Chanel-életrajzokban mint angolul kiválóan tudó teniszjátékos, amolyan elit zsúrfiú, a haza szolgálatára fölesküdött, ám a náci pártba be nem lépő derék német katona és diplomata szerepel. Vaughan azonban rámutat, hogy ez óriási tévedés. Dincklage minden hájjal megkent befolyásos kém volt, aki egyenesen Goebbelsnek jelentett. Megtudhatjuk, milyen akciókba és mi okból vonták be Coco Chanelt, hogy miként sikerült elkerülnie a letartóztatást a háború után, hiába tudott viselt dolgairól a gaullista elhárítás, hogyan menekült kilenc évre Svájcba a szeretőjével. És persze ettől csak még izgalmasabb az újabb fordulat életében, mikor hetvenévesen visszatért, és ismét fénylő csillaga lett a párizsi divatnak, noha kémtevékenységéért a francia állam pert indított ellene…

Az amerikai származású Hal Vaughan (1928) hírszerzőként, újságíróként és dokumentumfilmesként dolgozott Európában, a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában. Két korábbi művében szintén a II. világháborúval és a hírszerzéssel foglalkozik. Párizsban él.

James Bowen: Bob, az utcamacska

Amikor James Bowen egy sérült, vörhenyes szőrű, kóbor macskát talált egy folyosón, még fogalma sem volt arról, hogy az élete mennyire meg fog változni. James egyik napról a másikra élt London utcáin, és biztosan tudta, hogy amire végképp nincs szüksége, az egy háziállat.

Mégsem tudott ellenállni a meghökkentően intelligens kandúrnak, akit befogadott, és gyorsan el is keresztelt Bobnak. Gondos ápolásának köszönhetően Bob lassan visszanyerte az egészségét, James pedig készült útjára engedni az állatot – úgy hitte, soha többé nem látják viszont egymást. Bobnak azonban más elképzelései voltak.

Ők ketten hamarosan elválaszthatatlanok lettek, s komikus – alkalmanként kockázatos – kalandjaik fokozatosan átalakították az életüket. Így segítettek egymásnak abban, hogy zaklatott múltjuk sebei lassan begyógyulhassanak.

A Bob, az utcamacska megható és felemelő történet, ami megérint mindenkit, aki csak elolvassa.

James Bowen utcai zenész Londonban. 2007 tavaszán talált rá Bobra, a macskára, s azóta is elválaszthatatlanok.

„Londont mindig is jelentős méretű városi macskakolónia jellemezte – ezek az állatok az utcán élnek, maradékokat esznek, és csak idegenek jóindulatában bízhatnak. Öt-hatszáz évvel ezelőtt annyira elszaporodtak bizonyos negyedekben, hogy a Cityben a Gresham Streetet, a Clerkenwell Greent és a Drury Lane-t egyszerűen csak a „macskák utcájának” nevezték. A kóbor macska a nagyváros hordaléka, nap mint nap meg kell küzdenie a túlélésért. Több olyan jószág is van köztük, mint a vörös kandúr: megviselt állatok, akik megjárták a hadak útját.

Talán azt érezhette meg, hogy én is nagyon hasonló helyzetben voltam…”

Shani Boianjiu: Bátraké a mennyország

"Magabiztos, nyers, szórakoztató" - New York Times

A fiatal izraeli szerző világsikert aratott első regénye a kamaszkoruk kezdetén besorozott női katonák zárt, kegyetlen és ismeretlen világába enged bepillantást. Jáel, Áviság és Lea együtt nevelkednek egy kis poros galileai faluban, ahol konténerekben folyik a tanítás, az általános unalom pedig még a sivatagi hőségnél is elviselhetetlenebb.

Amikor azonban a középiskola után besorozzák őket a hadseregbe, örökre megváltozik az életük. A katonasággal járó megaláztatások, embertelen elvárások és a folyamatos készenléti helyzet feszültségében pillanatok alatt kell felnőniük, és megismerniük az élet és a halál, a szerelem és a barátság sokszor embert próbáló határhelyzeteit.

Shani Boianjiu lebilincselően közvetlen, metszően intelligens és kegyetlen elbeszélő, aki az érzelmeket és a humort sem nélkülözve fest érzékletes portrét három fiatal nőről és az országról, ahol élnek.

José Rodrigues dos Santos: A végső titok

José Rodrigues dos Santos regénye szokás szerint valós adatokon, kutatásokon és idézeteken alapul. A szerző ismét bebizonyítja, hogy a rejtély nagymestere. Ám Az utolsó titok több mint regény: az Újszövetség legnagyobb rejtélyéről rántja le a leplet. Felteszi a nagy kérdést: Vajon mit szólna maga Jézus Krisztus, ha látná, milyen vallás épült az alakja köré? És vajon az egyház hogyan fogadná a visszatérését? Valóban azt tanította-e a tanítványainak, amit ma róla tanítanak? Ki volt ő egyáltalán?

M.C. Beaton: Agatha Raisin és a boszorkányos borbély

Miután csúfos kudarcot vall a házi hajfestéssel, Agatha Raisin, a házsártossága dacára is szeretni való amatőr detektív a közeli Eveshamben működő híres-nevezetes borbélyhoz fordul segítségért. Az elbűvölő Mr. John nem csupán Agatha frizuráját varázsolja újjá, de a szívét is rabul ejti. Ám Mr. John korántsem az, akinek látszik: a szóbeszéd szerint korábbi hölgyvendégei közül néhányan egyenesen rettegnek tőle. Lehetséges, hogy Mr. John csakugyan gátlástalan zsaroló? Amikor gyilkosság történik a fodrászszalonban, ismét Agathának kell fényt derítenie az igazságra és lelepleznie a tettest, mielőtt még nem késő.

Milly Johnson: Madarak és méhek

Stevie Honeywellt, a romantikus regényírót és egyedülálló anyát alig pár hét választja el a menyegzőjétől, amikor Matthew, a vőlegénye kereket old Jo MacLeannel, Stevie igéző barátnőjével. Stevie azonban érti a módját, miként szerezze vissza elcsábult szerelmét. Őrült edzésbe és fogyókúrába fog, s kétsége sincs a felől, hogy kapcsolatuk hamarosan ismét édes lesz, mint a méz.

Adam MacLean ugyancsak eltökéli, hogy visszahódítja szíve hölgyét. Csupán rá kell vennie Stevie-t, szövetkezzen vele furfangos tervében. Bár e kilátás egyiküket sem villanyozza fel igazán - mindketten a másikat okolják partnerük elvesztéséért -, Stevie szükség törvényt bont alapon kötélnek áll, amikor önfejlesztési stratégiája csúnyán csődöt mond.

Így esik, hogy a két párocska, mint valami skót néptáncban, párt cserél. A nagy kérdés csak az, kivel ropják majd éppen, amikor a zene elhallgat.

„Szívet melengető, optimista és romantikus” - Katie Fforde

Barbara Taylor Bradford: Játszma

Annette Remmington negyvenéves kora előtt felért a csúcsra. Amikor legújabb (és legfiatalabb) ügyfele felbukkan egy bevásárlószatyorral, amiből egy lappangó Rembrandt-festményt húz elő, Annette tudja, ilyen lehetőség csak egyszer adódik egy művészeti tanácsadó életében. Meg is ragadja. Az aukció, ahol az addigra restaurált és komoly hírverés övezte Rembrandt kalapács alá kerül, lélegzetelállító, húszmillió fontos bevételt hoz. Annette hirtelen a műkereskedők műkereskedője lesz, százával jelentkeznek nála az újságírók interjúért. Még szerencse, hogy mellette áll a férje, Marius, aki vigyáz arra, hogy felesége ne veszítse el a fejét. Azt az újságírót is segít neki kiválasztani, aki megírhatja a megfelelő profilcikket. De Mariust itt cserbenhagyja éleslátása: Jack Chalmers felkavarja a házasság állóvizét.

Annette és Marius kapcsolatában több a titok, mint egy kívülálló hinné. Jack hiába nem akar kutakodni, minduntalan rejtélybe, elhallgatásba ütközik. És amikor fülig beleszeret aranyhajú riportalanyába, Annette úgy érzi, húsz éve építgetett világa összeomlik.

London és Yorkshire, Barcelona meg a Côte d’Azur a háttere a szerelmi háromszögnek. És mivel titkai nemcsak Annette-nek vannak, hanem Mariusnak, sőt még Jacknek is, alaposan összegabalyodnak az életek, mielőtt Barbara Taylor Bradford, szokásos mesteri történetszövésével, elrendezi őket.

Don Péter: Lovagias ügyek

A magyar írók és újságírók párbajainak krónikája az esetek sokaságával döbbenti meg a mai olvasót. Don Péter kultúrtörténész az 1834 és 1920 közötti korszak irodalmából és sajtójából gyűjtötte össze azokat a nevezetes párbajokat, melyeknek sértett vagy sértő résztvevői írók vagy újságírók voltak Kossuth Lajostól Gárdonyi Gézáig, Krúdy Gyulától Herczeg Ferencig. A karddal vagy pisztollyal vívott párbaj a konfliktusok elintézésének szinte mindennapos, ritualizált formája volt. Ezek a kétszemélyes magánháborúk folyamatosan dúltak béke idején, de a becsületbeli konfliktusok formalizált rendezésével, a felgyülemlő agresszió gyors levezetésének lehetőségével paradox módon őrizték is a békét.

Rachel Vincent: Lélekmentők (Sikoltók 2.)

Kaylee Cavanaugh megérzi, ha valaki a közelében meg fog halni - a Lélektolvajok óta tudjuk, hogy ilyenkor egy láthatatlan erő arra kényszeríti, hogy sikítson, akár egy lidérc. Amikor azonban a mindenki által irigyelt popsztár, Eden összeesik a színpadon, és Kaylee nem sikít, már biztosra vehető: ennek nyomós oka van. A lányt nem hagyja nyugodni az eset - lóg az iskolából, édesapja szobafogságra ítéli, és még a pasija hűsége is megkérdőjeleződik. 

No de mi bolygatta így fel a mindennapokat? A válasz egyszerű: a mit sem sejtő fiatalok hírnévért-pénzért cserébe eladják a lelküket az Alvilágnak, ám a következményekkel nem számolnak. Kaylee minden erejével azon van, hogy megmentse a lelkeket, de azt maga sem gondolta volna, hogy eközben a saját lelkét teszi kockára…

Maggie O'Farrell: A kéz, amely először fogta az enyémet

Lexie Sinclair nem bírja kivárni, hogy történjen valami az életével. Londonba szökik, és elszegődik egy képes újsághoz, amelynek szerkesztője, Innes Kent a háború előtti Soho művészei és írói között forgolódik. 

Később a mai Londonban vagyunk, ahol egy Elina nevű festőművész szédelegve navigál anyasága első heteiben, míg barátja, Ted elveszett emlékezetében keresgél, amelybe sehogyan sem tudja beilleszteni családjának történeteit. És mire Ted választ kap kérdéseire, kiderül, hogy a két nőt összeköti valami – valami szívszorító és gyönyörű, amelyre senki sem számított.

Lenyűgöző történet szerelemről és anyaságról, amelyben rendkívüli képet kapunk arról, miként köthet össze bennünket a legvéletlenebb örökség is.

„Álomszerű… a szenvedélyes szerelemről, az anyaság és apaság örömeiről és megpróbáltatásairól és a családi titkok láthatatlan, kibogozhatatlan szálairól.”

Costa Díj 2010!

Dés Mihály: Pesti barokk

Budapesti házibulik a nyolcvanas évek derekán. Szerelmi bonyodalmak, hódítások, megcsalások, barátságmítoszok, világjobbító dumák, politikai viccek, szamizdatok. A Pesti barokk főszereplője Koszta János is ebben a világban van otthon; pontosabban ebben a világban otthontalan. Dés Mihály nagyszerű első regényében ennek a korszaknak és környezetnek nem is annyira emléket állít, semmint inkább a mítoszoknak, emlékfutamoknak a nyomába ered. Újraírja, átgondolja őket. Az ájtatos legendaképzésnek ugyanannyira híján van ez a kalandokban bővelkedő szellemes regény, mint a retrocsalamádénak. A könyvben több műfaj is - mintha irodalmi farsangbál lenne - izgalmasan találkozik egymással. Családregény-betétek, levelezések, naplók, önéletrajzok, anekdoták, viccek, ügynökjelentések váltakoznak a mű lapjain. A Pesti barokk játék a valósággal, hiszen annak lapjain a fiktív karakterek mellett valódi, hús-vér személyek is szerepelnek; a határvonalak elmosódnak. Szellemessége szintén többrétegű: akadnak itt vaskos humorú tréfák, ironikus szólamok és irodalmi utalások. Mivel nem generációs regény, ezért minden nemzedék élvezettel olvashatja. Aki élt már akkor, azért; aki pedig nem, azért.

Kati Marton: Párizs - szerelmeim története

A magyar származású amerikai újságíró Kati Marton új könyve műfaja szerint memoár, angol alcíme szerint "love story", valójában szerelmi vallomás, szerelmeinek története. Fordulatokban gazdag életének szinte minden fontos eseménye Párizshoz kötődik: itt járt egyetemre 1968-ban, itt szövődött romantikus kapcsolata első nagy szerelmével, gyermekei apjával, Peter Jenningsszel, a közismert amerikai tévés újságíróval, válása után itt alakult barátsága mély és tartós szerelemmé későbbi férjével, Richard Holbrooke amerikai diplomatával. Holbrooke halála után ebben a számára egyszerre idegen és varázslatosan otthonos városban küzd a veszteség fájdalmával és keresi a veszteség utáni élet lehetőségét. Regényszerűen izgalmas könyve megejtően személyes korrajz, a ma már történelminek minősülő események sűrűjében élő újságíró, író és diplomatafeleség hiteles "tudósítása" diáklázadásról, háborúkról, ismert és kevésbé ismert közszereplőkről, a világpolitika hétköznapjairól.

Vaszilij Grosszman: Élet és sors

Sokan nevezték az Élet és sors-ot a XX. század Háború és béké-jének. Grosszman, aki haditudósító korában, a nagy honvédő háború alatt többször is elolvasta Tolsztoj regényét, valóban hasonló művet hozott létre: átfogó történelmi tablót festett egy korról, egy népek sorsát eldöntő háborúról, egy nagy csatáról - s egyúttal olyan nagy családregényt alkotott, melynek hősei valamelyest egy kor tipizált alakjai is, de sokkal inkább megismételhetetlen sorsú emberek: mindannyian a maguk különös múltjával, jellemével, vágyaival és magánéleti vagy családi problémáival.

Az Élet és sors 1942 végén, 1943 elején játszódik, jórészt Sztálingrádban, ahol elkeseredett harcok folynak egy-egy ház birtoklásáért is, de megfordulunk az evakuáltak hátországában is, oroszországi és német városokban, s egyszerű katonákkal éppúgy találkozunk, mint olyan emberekkel, akiknek egy-egy parancsa százezrek életéről dönt… És a regény mindkét birodalom lágereit is leírja: a gázkamrába terelt zsidók utolsó gondolatait és a sztálini lágerek rabjainak életét… Grosszman könyvében, ha megírása idejébe képzeljük magunkat, meghökkentő a szókimondás bátorsága: akkor beszélt - egészen nyíltan - a náci és a szovjet rendszer lényegi azonosságáról, amikor a kérdés puszta felvetése halálos bűnnek számított.

1961-ben az Élet és sors összes kéziratpéldányát, sőt az írógépet és írógépszalagot is, amelyeken készült, "letartóztatta" a KGB. Grosszman ezt csak kevéssel élte túl, 1964-ben elhunyt, de a mű egy kézirata kalandos körülmények között megmaradt, a hetvenes években Nyugatra került, s ott jelent meg először 1980-ban.

Grosszman regénye ma már a XX. századi világirodalom egyik alapművének számít: benne lüktet a tömeggyilkos diktatúrákat szülő kor minden fájdalma és kegyetlen erkölcsi-filozófiai dilemmája… S a világ csak most, ötven évvel a megírása után fedezte fel igazán: a BBC nyolcórás rádiójáték-sorozatot készített belőle, Oroszországban több színházban játszották színpadi adaptációját, és idén, 2012-ben mutatja be az orosz tévé a tizenkét részes monumentális Élet és sors teleregényt…

Olasz nyelvű megjelenésekor az Il Giorno így üdvözölte a regényt: "Az emberiesség és finomság, amellyel Grosszman háromszázötvenezer ember halálát rekonstruálja Sztálingrádnál, Tolsztojt idézi; a pátosz, ahogyan a szolidaritásról, a barátságról és a méltóságról értekezik, Dosztojevszkijt; a szelídség és érzékenység, amellyel az egyszerű életet magasztalja föl, Csehovot."

Vaszilij Grosszman: Panta Rhei

A huszadik század egyik legnagyobb orosz regényének, az Élet és sors-nak az alkotója halála előtt, 1963-ban írta a leninizmus és sztálinizmus bűneiről szóló kisregényét, mely befejezetlenségében is döbbenetes erővel idézi fel a szovjet rendszer borzalmait, s természetesen csak a kommunizmus bukása után jelenhetett meg az író hazájában.

A történet 1957-ben kezdődik, amikor Ivan Grigorjevics visszatér a szibériai lágerből, ahol harminc évig raboskodott. Találkozik egyik rokonával, majd egykori barátjával – s ők, a „szabad” szovjet emberek most, ha csak önmagukban is, számot vetnek életükkel: megalkuvásaikkal, melyek megmentették őket a letartóztatástól vagy a haláltól.

Ivan Grigorjevics pedig, miközben egy szerelem még új értelmet ad az életének, egyre csak ennek a rabságra, szenvedésre, megaláztatásra épülő egész rendszernek a gyökereit kutatja, s mind tisztábban fogalmazódik meg benne az ötvenes évek Oroszországában halálos bűnnek számító gondolat: nemcsak a grúz bandita Sztálin követett el gonosztetteket – a tragédia csírája már a kommunista rendszer kezdeteiben is ott rejlett, és maga Lenin kezdte el kiépíteni a kegyetlen, tömeggyilkos rendőrállamot.

Egy szovjet tudós őrlődése a lelkiismerete és karriervágya között; „a csendes Másenyka” szenvedései a lágerben; az ukrajnai éhínség képei – s közben Ivan Grigorjevics gyötrelmes gondolatai: felkavaró, szívbe markoló fejezetek a huszadik század orosz tragédiájáról.

Andrea Hirata: A végletek szigete

A kalandokkal tarkított, egyes szám első személyben elmesélt, helyenként mitologikus regény a szerző személyes élményein alapul. Ahogy a szemünk láttára felcseperedő fiú látja-láttatja, tanúi lehetünk két elkötelezett pedagógus, az öreg iskolaigazgató és a fiatal tanítónő hősies helytállásának, elbeszélőnk, a tehetséges szegény fiú és a gazdagok világából a nyomorúságos iskolába „menekülő” bakfis szerelmének, találkozhatunk mágussal, a jó és a gonosz erőivel, a minden akadályt leküzdeni kész tudásvággyal. És nem utolsósorban csodákkal, amelyekről kiderül, hogy igazi csodák nincsenek, mert csak igazi erőfeszítések árán születhet siker.

A mesésen szép indonéz Belitong a földkerekség egyik ásványi kincsekben leggazdagabb szigete. A dúsgazdag szigetlakók világától elszakadva, az ónbánya szomszédságában mégis koldusszegény iskola küszködik a fennmaradásért, hogy a legszegényebb családok gyerekeit okíthassa. Történetünk kezdetén egy szellemi fogyatékos kisfiú érkezésének köszönhetően jön össze tíz gyerek, hogy végre megkezdődhessen a tanév.

Németországban és angol nyelvterületen a könyv hatalmas sikert aratott, Indonéziában filmet készítettek belőle. A megkapó, finom humorral átszőtt történet bevezeti az olvasót a távoli indonéz sziget kannibál ősöket sem nélkülöző történelmébe, megismerteti népének egzotikus szokásait, különleges hiedelmeit. 

M.L. Stedman: Fény az óceán felett

A Janus-szikla egy sziget, messze kint az óceánon, ahová csak háromhavonta jön hajó. Két ember lakja: Tom és a felesége, Isabel. A férfi négy keserves harctéri év után nyugalmat keres, a nő családi boldogságra, gyermekkacajra vágyik. Terveik azonban nem válnak valóra, az asszony újra és újra elvetél. Búskomorságában egész nap csak a parton bolyong, emlékei, vágyai fájdalmasan összegubancolódnak, amíg már nem eldönthető, mi a valóság és mi a fantázia világa. Egy nap gazdátlan csónak tűnik fel az óceán közepén, és a lélekvesztő felől Isabel egyre csak gyermeksírás hangját hallja.

Megrázó sorsokról, rossz döntésekről és az örök reményről szól M. L. Stedman első regénye, mely izgalmas és lírai olvasmányként rabul ejtheti az olvasók szívét.

Balázs Ágnes: Andersen avagy a mesék meséje

Hans Christian Andersen egy hideg téli napon elindul kiadójához, és megjelenteti Karácsonyi mesegyűjteményét, amelyet azután évről évre újabb és újabb követ majd. A fogadtatás frenetikus, meséi ma is olyan elevenen hatnak, mintha éppen hozzánk, mintha csak rólunk szólnának.De miért adta ki a meséket? Miközben költeményeken és színdarabokon dolgozott, talán csak pihenésképpen vetette papírra a meséit, azokat a műremekeket, melyek oly könnyedén s oly természetesen áradtak belőle, akárcsak a levegő, s melyek meghozták számára a világhírt. Valaminek történnie kellett!Ez a gondolat nem hagyott nyugodni. E a "valami" addig-addig foglalkoztatta a fantáziámat, amíg Andersen mesefigurái életre keltek, és elkezdték mesélni a saját történetüket... Andersen nem csupán a meséit, az életét is példaképpen hagyta az utókorra. Megszállottan követte álmait, miközben mindenkiben képes volt meglátni, megtalálni az örök emberit: hajlandóságunkat a jóra és a szeretetre. Az Andersen avagy a mesék meséje Balázs Ágnes első regénye. Akárcsak Andersen, Balázs Ágnes is a színház szerelmese. Nem véletlen, hogy a szerző a nagy meseíróról szóló történet színpadi változatát is megírta, megzenésítette...

Olvasó piknik!

Május 5-én, vasárnap, a Radnóti Miklós Emléknap keretében olvasó pikniket rendezünk a RaM Kárpát utca felőli füves területén. Szép idő esetén már délelőtt kint leszünk.

Szükséges: pléd/kempingszék, könyv, harapnivaló.

Közben 14 órakor versolvasó villámcsődület Radnóti tiszteletére. Ha éppen nincs kéznél Radnóti-vers, akkor adunk.

Mindenkit szeretettel várunk egy jó olvasásra, beszélgetésre.

Cormac McCarthy: Átkelés

Az Átkelés, Cormac McCarthy méltán híres Határvidék-trilógiájának második kötete. A nagysikerű Vadlovakhoz hasonlóan szintén az USA délnyugati államaiba és a szomszédos Mexikó kietlen és kegyetlen tájaira kalauzolja el az olvasót. A második világháború idején játszódó megrázó történet egy testvérpár, a tizenhat éves Billy Parham és öccse, Boyd megpróbáltatásairól, kalandjairól és felnőtté válásáról szól. Billy megszállottan üldözi a jószágaikat prédáló, Mexikóból átkóborolt nőstényfarkast. Miután a fiú csapdába ejti a vemhes állatot, úgy dönt, nem öli meg, hanem átkel vele a határon, és szabadon engedi a hegyek közt. A tragikusan végződő útról hazatérve örökre megváltozik az élete. „Az elátkozott vállalkozások végérvényesen kettévágják az életet azelőttre és mostra.” Billy eztán még egyszer visszatér a határ túloldalára, Mexikóba, ezúttal azonban az öccse társaságában vág neki az útnak.

A szerző lélegzetelállító óriás-mondataival, a western-regények hagyományából táplálkozva, Melville, Hemingway és Faulkner nyomdokain járva tárja elénk újabb letaglózó, pokoli látomását egy vad és megszelídíthetetlen vidékről, és a benne élő – e vidékkel és egymással is szüntelen küzdelemben álló – emberekről.

Rebecca Ann Collins: Pemberley-krónikák

A menyegzőnek vége, szedelőzködnek a vendégek. Két boldog ifjú pár búcsúztatja őket: 

Elizabeth & Mr. Darcy

Jane & Mr. Bingley 

Jane Austen világhírű Büszkeség és balítélet című könyvének történetét gondolta tovább Rebecca Ann Collins. Az ismert és szeretett szereplők közös élete még csak most kezdődik. Szerelem és házasság, pénz és gyerekek – személyes történetük összefonódik a korabeli Anglia politikai és társadalmi változásaival, melyek Pemberley-t sem kerülik el.

Rebecca Ann Collins, aki egész életében rajongott Jane Austenért, elsőként a Büszkeség és balítélet című könyvét olvasta tizenkét évesen. Beleszeretett a szereplőkbe, és azóta éveket szentelt kedvenc szerzője életének és munkásságának kutatására és tanulmányozására. Irodalomtanárként és könyvtárosként temérdek információt gyűjtött össze Miss Austenről és koráról, amely a Pemberley-ről szóló könyveinek alapja lett. Regényei nagy népszerűségre tettek szert a Jane Austen-rajongók körében. 

Az olvasás, a zene, a művészet és a kertészet iránt rajongó Rebecca Ann Collins megfogalmazása szerint kényelmesen érzi magát abban a korban, amelyről ír, és hatalmas átéléssel ábrázolja az általa bemutatott szereplőket. Bár a modern kor kényelmét élvezi, sokban csodálja Jane Austen értékrendjét és világlátását.

Rebecca Ann Collins: Pemberley asszonyai

Minden idők egyik legsikeresebb regényének, Jane Austen BÜSZKESÉG ÉS BALÍTÉLET-ének főhősei élik tovább életüket e bájos és szellemesen megírt történet lapjain. 

Öt fiatal nő - az Elizabeth Bennetet és Mr. Darcyt követő új generáció - élete bontakozik ki a kötet lapjain, némelyikük még Jane Austen, mások viszont már Miss Collins képzeletéből léptek elő. Az izgalmas történések egy mozgalmas időszakba ágyazódnak: az ipari forradalom utáni időszak érájából kiindulva egészen a viktoriánus kor kezdetéig.

Ezek az asszonyok más Jane Austen-hősnőkhöz hasonlóan mind erős, független egyéniségek, kiknek történetét az egymáshoz és a Pemberley-hez fűződő viszony köti össze.

A központi téma természetesen továbbra is a szerelem, barátság, házasság és a kötelességtudat, valamint mindezek mellett a kor legnagyobb politikai és szociális kihívásai.

Brian W. Aldiss: Szuperállam

Megvalósult az európai álom! A 21. század közepére a határok megszűnésével létrejött szuperállam átrajzolta a világ hatalmi térképét, de a problémák ezzel még korántsem szűntek meg. A társadalmi rétegek és etnikumok közötti szakadékok tovább mélyültek, egy magát Tébolyfrakciónak nevező ellenállócsoport pedig arra biztatja az embereket, hogy nézzenek szembe a komor valósággal. A háborús fenyegetés és a globális felmelegedés veszélyei mellett a mindennapokat mégis leginkább a kellemetlenkedő androidok keserítik meg. Vajon életképes-e az unió utópiája, vagy az ember csak tönkretesz mindent, amihez hozzáér?

Az SF európai nagymestere, a Stanley Kubrick és Steven Spielberg A.I. - Mesterséges értelem című filmjének alapjául szolgáló elbeszélések szerzője rendkívül szórakoztató, mozaikszerűen felépített, maró szatírájával görbe tükröt állít mai társadalmunk elé, mindannyiunkat szembesítve rosszabbik énünkkel.

Katie Fforde: Száz boldog esküvőm

Sarah sok száz boldog és sikeres esküvőn van túl. Egy pici bökkenő van a dologban: egyiken sem ő mondta ki a boldogító igent. Sarah ugyanis profi esküvőszervező, aki mellesleg nem hisz a szerelemben. Egy óvatlan pillanatban két menyegzőt vállal el egy napra; egy bonyodalmakat ígérő sztáresküvőt és egy családi lagzit. Az esküvőbrigád működésbe lép, de valahogy semmi nem akar összejönni. Az évszázad partijának küszöbén a fodrászlány szakít, a varrónő összeomlik, a fotós kiakad, és mindezek tetejébe még Sarah-t is megkörnyékezi a szerelem... pedig még egy esküvőt nem bír el ez a nap. Vagy mégis? Katié Fforde tizennégy bestseller írója, a romantikus női irodalom egyik új csillaga, akinek regényei több országban vezetik a sikerlistát. A Hív Amszterdam írónőjének új könyve garantáltan humoros és romantikus olvasmány.

Pünkösti Árpád: A Horn

Messziről indult. A becsvágya tette alkalmassá arra, hogy nagy ívű pályát fusson be. Akik felnőttként élték meg a rendszerváltást, ismerik Horn Gyula nevét. Tudják, hogy Magyarország külügyminisztere, majd miniszterelnöke volt. Tudják, hogy fontos szerepet játszott abban, hogy 1989 szeptemberében a magyar kormány kiengedte Nyugat-Németországba a Magyarországra menekült keletnémetek tízezreit. Személyiségét és fiatalkori tetteit ellentmondásosan ítéli meg az a közvélemény, amely csak a hírmorzsákat rakja össze. Akik közelebbről ismerik, állítják: politikusnak született. Elszánt volt, szívós, tájékozott, csavaros észjárású, ütésálló, jó csapatépítő, és mert nemet mondani. Nagy sakkjátékos volt a szó valódi és átvitt értelmében. A józan meggondolásokra alapozva makacsul és következetesen hozta meg a döntéseit, de hogy közben volt-e magánélete, csak sejteni lehetett. Emberi vívódásairól, családjáról, feleségéről, lányáról, fiáról, unokájáról, akivel szívesen sakkozott, még ennyit sem. Ez a könyv többet és mást mutat meg arról az emberről, politikusról, aki kitörölhetetlenül beírta magát a magyar történelembe. A könyv különlegessége, hogy egyes részein elhelyezett QR-kódok használatával az olvasó az okostelefonján tizenegy, egykori film- és híradófelvétel részletét nézheti meg.

Bibó István: Visszaemlékezések

A memoárok többnyire sokkal inkább arról szólnak, hogy a visszaemlékezők milyennek akarják láttatni magukat, mint arról, hogy mit cselekedtek és milyenek voltak. Bibó István visszaemlékezései azonban egyáltalán nem ilyenek. Sokkal inkább ironikusak, önkritikusak, empatikusak és tárgyilagosságra törekvők. Valójában Bibó István nem írt visszaemlékezéseket. Arra sem ideje, sem módja nem volt. Ebben a kötetben mégis Visszaemlékezéseit olvashatjuk. 1976 októberében ugyanis lehetősége nyílt arra, hogy TV-interjú formájában visszaemlékezzen pályatársára és barátjára, Erdei Ferencre. A számára szokatlan helyzetben igen kiérlelt formában és tárgyilagosan emlékezett először Erdeire, majd saját életpályájára. Az így elkezdett visszaemlékezéseket - amelyeket befolyásolt a kérdező Huszár Tibor óvatos, a korabeli ideológiai elvárásokat elfogadtatni próbáló szerepe, Bibó István politikai kirekesztettsége, az alkalom súlya, az általa addig nem gyakorolt műfaj, valamint az, hogy írásaihoz hasonlóan most is mondanivalójának folyamatos csiszolására, végső formába öntésére törekedett - folytatta 1976 decembere és februárja között. Letartóztatását, a börtönéveket, a Kádár-korszak idejére vonatkozó emlékezéseit s az ebből kinövő politikai gondolatmenetet 1978 márciusa után Hanák Gábornak mondta magnóra. 1978-ban Borbándi Gyulának a népi mozgalomról írt és 1976-ban Mainzban németül megjelent könyvéhez (Der ungarische Populismus) egész tanulmánynak beillő levélben fűzött megjegyzéseket, amelyekben felbukkannak a visszaemlékezés elemei. Ezért az interjú-sorozat és a magnóra mondott szövegek mellett a Borbándi Gyulához írt levelet is visszaemlékezésnek, mindezeket együtt pedig Bibó István meg nem írt memoárjának tekinthetjük. Hanák Gábornak a film- és magnófelvételekhez fűzött emlékei, háttérmagyarázatai, valamint a kötethez mellékelt DVD az előbb említetteket jól egészítik ki.

Péter Katalin: Magánélet a régi Magyarországon

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete új sorozatában (Magyar Történelmi Emlékek - Értekezések) megjelenő kötet Péter Katalin történész utóbbi 15 évben megjelent tanulmányaiból ad válogatást. Péter Katalint kezdetben inkább a kora újkori arisztokrácia életének kutatása, manapság a mindennapi egyszerű emberek életének feltárása foglalkoztatja. Kötetünk témája szerteágazóan izgalmas: a nők szerepe a családon, társadalmon belül, a szerelem, a házasság, a családi élet jellemzői különböző történeteken keresztül ábrázolódnak a kora újkorban. Mind az arisztokraták (például Lorántffy Zsuzsanna, Nádasdy Tamás), mind az úgynevezett egyszerű emberek (jobbágygyermekek és szüleik) hús-vér élő, gondolkodó, cselekvő emberként jelennek meg a kötet hasábjain. A szerző különösen olvasmányos stílusban készítette el munkáját, így nemcsak a történész szakmának, hanem a szélesebb közönségnek is élvezetes olvasmányt kínál. A könyvet fekete-fehér metszetekkel illusztráltuk.

Cziegler Orsolya: Duci gyerek

Magyarországon minden ötödik gyerek pluszkilókkal küzd, - az elhízás hátterében helytelen táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód áll. A súlyfelesleg számos betegség, a cukorbetegség, a szívbetegségek, a magas vérnyomás, az ízületi betegségek stb. kialakulásában szerepet játszhat. Cziegler Orsolya munkája konkrét eseteket mutat be, a túlsúly okait feltérképezi a megszületéstől kezdődően a gyermekkoron át a serdülő- illetve az ifjúkorig. Olyan általános tényekre, szabályokra világít rá, amely segítség lehet mindenki, de leginkább a szülők számára.

Kathleen Macmahon: Így ér véget

Az Így ér véget szerelmi történet. Két, látszólag össze nem illő ember története, akik a legnagyobb anyagi bizonytalanságban találják meg egymásban azt, amire mindig is vágytak. Sorsszerű megismerkedésüket követően addig sohasem tapasztalt érzelmeket élnek meg. Mindkettejüket átformálja ez a kapcsolat, a sikerért azonban keményen meg kell dolgozniuk. A könyvben mindvégig ott bujkál a pusztulás komorsága. MacMachon írói tehetségének egy fanyar humorral átszőtt, pontos, elgondolkodtató, torokszorító regényt köszönhetünk. Az Így ér véget az a regény, amelyre az Olvasó sokáig emlékezni fog. Talán addig, míg valóban véget nem ér... 

Hada Renáta - Spilák Klára: Legényvásár

Vonzóak, közismertek, népszerűek, rengeteg a rajongójuk, a nők a lábuk előtt hevernek. Ha készülne Magyarországon ilyen lista, biztos, hogy az élén végeznének a legkapósabb szingli pasik rangsorában. Vajon miért van az, hogy mégsem találják a párjukat? Van, aki már megtalálni vélte, némelyikük többször is élt házasságban, mások még soha nem álltak az anyakönyvvezető előtt, de mindannyian keresik azt, akit igazán a társuknak érezhetnek.

Berki Krisztián, Kukorelly Endre, Fluor Tomi és Feke Pál, Fenyő Iván, Kembe Sorel és Anger Zsolt, Vincze Ottó, Schiffer Miklós és Szervét Tibor alkotja ezt a különleges magyar válogatottat. Ők vallanak vágyról és szenvedélyről, csalódásról és szenvedésről, a szerelem ébredéséről és haláláról, szeretetről és gyűlöletről. Arról a soha véget nem érő és soha meg nem unható játékról, amelyet nő és férfi játszik egymással, amióta világ a világ, és amelynek óriási a tétje: a másik. Szavaik olykor meghatóak, máskor mulatságosak, néha brutálisan őszinték, de mindig elgondolkodtatóak.

Gerald Seymour: Tagadható halál

A brit hírszerzés merényletre készül a Mérnök ellen. Az Irakban és Afganisztánban elesett brit katonák négyötöde életének kioltásáért felelős pokolgépek kiagyalója nem úszhatja meg büntetlenül. Az angol titkosszolgálat tudja, hamarosan elhagyja iráni otthonát. Most már csak azt kell kideríteni, pontosan mikor és hová utazik.

Danny „Borz” Baxter lehallgató tiszt feladata, hogy kíméletlen hőségben, a piócáktól és szúnyogoktól hemzsegő mocsárban fekve egyetlen pillanatra se veszítse szem elől a Mérnök házát, hátha egy elejtett szóból kiderítheti az utazás részleteit. Tudja, csak magára számíthat: ha felfedezik, a brit kormány mindent tagadni fog, és nem áll ki mellette.

A TAGADHATATÓ HALÁL izgalmas, fordulatos regény a hősiességről, az agyafúrt macska-egér harcról, életről és halálról, a szeptember 11-ei New York-i eseményeket máig feldolgozni képtelen nyugati világ erkölcsi dilemmáiról.

Amanda Stevens: Örök kísértés

A Sírkertek Királynője trilógia első darabja. A fiatal és titokzatos Amelia Gray sírkő-restaurátor, aki látja a halottak szellemét. Az élősködő kísértetek azonban soha nem tudhatják meg, hogy látja őket, hiszen akkor élete veszélybe kerülhet. A lány ezért elkerüli azokat az élőket, akiknek nyomában szeretteik nyughatatlan szellemei járnak. John Devlin detektívnek brutális gyilkosságok felderítésekor lesz szüksége Amelia segítségére, ám a férfit árnyékként követi elhunyt felesége és kislánya. A lány hiába küzd a férfi iránt érzett vonzalmával, miközben látja azt is, ahogy a kísértetek parazitaként szívják el a férfi életerejét. Azonban hiába igyekszik tartani a távolságot, a kettejük közti vonzalom elmossa a határokat e világ s a másvilág között.

Natalija Nyikityina: Hazatérek hozzád

Imre, a jóravaló, szerény magyar fiú még szinte meg sem tette az első lépéseket a felnőtt életben, frissen meghódított szerelme mellől azonnal az orosz frontra vezénylik. Bár kamaszkori álmát beteljesítve pilótaként vehet részt a háborúban, ő mégis szívesebben lenne Márta mellett - amíg egy végzetes levélből meg nem tudja, hogy otthon már senki nem vár rá. S amikor már azt hinné, ennél nem lehet rosszabb, a gépét találat éri, neki pedig sebesülten, társak és fegyver nélkül kell megpróbálnia túlélni a kegyetlen orosz télben. Ráadásul elveszti azt is, ami eddig mindig reményt öntött belé: az apjától kapott tiszti tőrt, a becsület és hűség jelképét. Reménytelennek tűnő helyzetéből Olga, az egyszerű orosz parasztlány menti ki, aki megtalálja és ápolni kezdi az öntudatlan katonát - az erdő mélyén kibontakozó idill azonban nem tarthat sokáig, mert újra közbeszól a történelem...

Vajon beteljesedhet-e a magyar turul és az orosz tűzmadár szerelme? Lehet-e becsületesnek maradni ott, ahol már senki sem tud különbséget tenni jó és rossz között? És visszaszerezhető-e, ami végleg elveszettnek tűnt a háború hevében? Natalija Nyikityina új regénye a nagy orosz klasszikusok mesélőkedvével és az őket jellemző mély emberismerettel festi meg a II. világháborút és az utána következő időket, egy évtizedeken és politikai rendszereken átívelő, megható szerelmi történet keretében.

"1952 szeptemberében apámat, Konsztantyin Nyikityin főhadnagyot az akkor Ausztriában állomásozó 789. Vadászrepülő Ezredből egy magyar kisvárosba, Pápára helyezték át, az 5. Vadászrepülő Ezredhez.(...) ez idő alatt édesapám annyira megszerette Magyarországot, hogy haláláig erről a számomra oly távoli és titokzatos országról és annak égboltjáról ábrándozott.

Apám az ötvenedik születésnapjára az egyik barátjától, akivel együtt szolgált, egy magyar pilóta dísztőrét kapta ajándékba. Hogy hogyan került hozzá ez a tőr, azt csak találgatni lehet, mindenesetre apám barátja egy olyan hely közelében teljesített szolgálatot, ahol sok magyar pilóta esett el. A tőr pengéjén egy felirat áll: "Sántha Imre hadnagynak."

...eleget téve apám akaratának, hozzáfogtam ennek a regénynek a megírásához. Regényemben arra teszek kísérletet, hogy elképzeljem, mi történhetett volna azzal a fiatalemberrel, ha nem esett volna el a Don-kanyarban. Talán így sikerül rátalálnom Sántha Imre hadnagy rokonaira, és átadhatom nekik a dísztőrt. Éppen úgy, ahogy apám kívánta, aki maga is katonai pilóta és örök álmodozó volt - bizonyára a "valódi" Imre is ilyen lehetett." - Natalija Nyikityina

Pataki Ferenc: Hosszú menetelés

 „Napjaink magyar társadalmában a Fidesznek jutott a »pillanat hőse« szerep. Tegyük tüstént hozzá: a történelmi pillanatok felettébb képlékenyek, olykor hetekig-hónapokig, máskor évekig-évtizedekig tartanak. Bármennyi szó esett is az elmúlt években a Fidesz történetéről és útjáról a kétharmadig, a hatalom osztatlan birtoklásáig, bármily sokféleképpen mérlegelték az érintett szakemberek azt az alig negyedszázados utat, amely a rendszerváltás lázában született ifjú csapatot eljuttatta a hatalom csúcsaira, valójában ennek az útnak számos részletét homály fedi.

Létezik egy »Fidesz-jelenségnek« nevezhető különös történet, amelyhez fogható kevés akad az újabb kori európai históriában. A Fidesz-jelenség azért is méltó lehet megkülönböztetett figyelmünkre, mivel a történet szereplőinek – főképp főszereplőjének – kulcsszerepe lesz annak a kritikus fordulópontnak a kimenetelében, amelynek belátható időn belül el kell dőlnie. Vagy visszabillen a magyar társadalom fejlődése a rendszerváltással elkezdődött és a klasszikus, nyugat-európai fejlődési utat jelentő vágányokra, vagy pedig – mint már annyiszor – torzóban marad minden olyan lehetőség, amely a változással felkínálkozott; Magyarország belemerevedik egy keleties, tekintélyelvű, anakronisztikus rendszer ásatag kereteibe, vagyis abba a gazdasági szükség által kikényszerített, »demokrácia utáni« állapotba, amelyről a miniszterelnök beszélt. Az ilyen típusú rendszereket, a történelem tanúsága szerint, ha egyszer megszilárdulnak, csakis megdönteni lehet, mint általában a zsarnoki berendezkedéseket. A másik lehetőség, hogy belső bomlási folyamataik és konfliktusaik feszítik szét őket. Az ilyen rendszerek ugyanis képtelenek az önreflexióra és az önkorrekcióra, ezért egyre súlyosabb hibákat követnek el, ugyanakkor állandó sikerpropagandára van szükségük.”

Robert W. McChesney: Mi a baj a médiával?

Robert W. McChesney műve azt a kérdést feszegeti, hogy az egész világon csodált és modellértékűként számon tartott észak-amerikai médiarendszer tényleg olyan csodás-e belülről, mint amilyennek kívülről látszik. Alapkérdése, hogy egy kifejezetten profitorientált médiarendszer, mint amilyen az amerikai, mennyiben tud megfelelni a médiával szemben támasztott, az Egyesült Államok alapító atyái által megálmodott és oly sokszor és büszkén hangoztatott demokratikus elvárásoknak. Betöltheti-e egyáltalán a közhatalom ellenőrzésének funkcióját, szolgálhatja-e az állampolgárok közügyekben való tájékozódását, képvisel-e bármiféle közérdeket?

McChesney úgy gondolja, hogy az amerikai médiarendszer nem felel meg a 21. század elején a fenti kritériumoknak. Sőt, azt állítja, hogy a médiarendszer rossz állapotának, benne pedig a meghatározó erőt képviselő kereskedelmi médiának és az azt alakító – nagyvállalatok által dominált – szakpolitikának kulcsszerepe van abban, hogy az amerikai demokrácia „siralmas állapotban” van. Izgalmas és gondolatébresztő olvasmánynak ígérkezik, ahogy a szerző számba veszi és lerombolja a modellt övező mítoszokat.