Fabian Lenk: A jósda rejtélye

Delphoi időszámításunk előtt 336-ban. Görögország leghíresebb szentélyében izgatott várakozás előzi meg az ifjú makedón uralkodó, Nagy Sándor látogatását. A királyi vendég érkezése előtt vészjósló esemény történik: eltűnik Irini, a jósnő. Csak nem Apollón átka sújtott le rá? Az idődetektívek rájönnek, hogy a jósdában valaki csaláshoz folyamodik. Négy barát, és egy közös titok: a cserfes Kim, az okos Julian, a sportos Leon és a rejtélyes egyiptomi macska, Kija. Az ő birtokukban van a Szent Bertalan bencés kolostor régi könyvtárának kulcsa. Ez a könyvtár rejt egy titokzatos termet, a Tempuszt, a félelmetes idő-teret, ahonnan bárki a múltba utazhat. A Tempusz az idő ritmusában lüktet. Ezernyi ajtó létezik, melyek a világtörténelem egy-egy évébe nyílnak. Ezeken az ajtókon keresztül például az ókori Rómába, vagy a fáraók Egyiptomába utazhatnak barátaink. Kija macska szintén a fáraók korából származik a gyerekek az első kalandos időutazásukról hozták magukkal a jelenbe. Ha a három jó barát érdeklődni kezd egy izgalmas történelmi kor iránt, vagy egy titokzatos bűnügyi történet sejlik fel a múltból, a Tempusz segítségével odautaznak. A Tempusz az időutazókat mindig visszahozza a jelenbe. Juliannak, Leonnak és Kimnek csak vissza kell térniük pontosan arra a helyre, ahol a múltba érkeztek a kaland elején. Onnan aztán visszatérhetnek saját korukba. Ha a barátok utazása a múltban napokig tart is, a jelenben egyetlen másodperc sem telik el közben s így senki sem szerez tudomást az idődetektívek titokzatos utazásairól. Izgalmas krimi! Kalandos utazás a múltba. Hiteles történelmi háttér. Szószedet a korszak jellemző kifejezéseivel. Függelék a történelmi tényekről.

Schäffer Erzsébet: Káprázat az élet!: Utak és ösvények

Vallomásos írásai után Schäffer Erzsébet legújabb könyvében „kinéz a világba”. Kötete, a tőle megszokott izgalmas válogatásban, ismert és ismeretlen emberek életmeséinek fűzére. Ajánlása személyes találkozásaitól átfűtött üzenet. „Kincsemberek között élünk. Ha elveszíted a kedved, ha reggel nem akarsz felkelni, gondolj rájuk. Sokszor mesének is beillik a történetük. Pedig egyiküké sem mese. Exupéry írja valahol: „Mily kevés zajt csapnak az igazi csodák!” Találjanak rá a csodákra. A könyvben… És önmagukban is.”

Részlet az egyik beszélgetésből: 

„Sétálunk a nyíregyházi kiserdőben, a gyerekek most szanaszét vannak. Orosz Anikó rám néz: – A megoldások az egyszerűségben vannak. Egyszerűen kellene élni. Ha bajod van, menj ki az erdőre, ne akarj semmit, a fák lehajolnak és elveszik a gondjaidat. Hallgatod egy patak csörgedezését… Csak úgy. Megtisztulsz. Amit nézel, azzá leszel. Ha óriásplakátot nézel, plázába jársz, üres leszel. Ha erdőben jársz, ha mozogsz, keringeted az energiáidat, táncolsz, úszol, szeretkezel, jól leszel. Ha begubódzol, rosszul leszel. Eredj ki a természetbe, dörzsöld át magad, válts hideget, meleget, jól leszel… Nem bonyolult, egyszerű.”

Steven Saylor: A hét csoda

Gordianus, tizennyolcadik életévét betöltvén, élete legnagyobb kalandjára indul megtekinti a világ hét csodáját. Ekkor még nem hívják „Nyomozónak” - ám ez a kíváncsi ifjú római a hét csoda mindegyikénél olyan rejtéllyel szembesül, amely próbára teszi képességeit. Utazásaira tanára, a szidóni Antipatrosz szegődik társául, az akkori világ legünnepeltebb poétája, aki ugyanakkor meglehetősen csavaros észjárású öregember. Mielőtt útnak indulnak, Antipatrosz megrendezi a saját halálát, hogy álnéven járhassa a világot. A történetek hátterében ott forrong az a politikai zűrzavar, amely fenekestül forgatja majd fel a római világot. Tanár és tanítványa együtt látogatnak el Görögország és Kis-Ázsia híres városaiba, majd Babilóniába és Egyiptomba. Szemtanúi lesznek az első Olümpiai Játékoknak, egzotikus ünnepségeken vesznek részt, és megcsodálhatják a legkáprázatosabb építményeket, amelyeket emberi kéz valaha alkotott. Útjukat gyilkosságok, boszorkányságok és egyéb kísérteties jelenségek kísérik.

Steven Saylor végre felfedi Gordianus életének eddig ismeretlen szakaszát, és arra is fény derül, hogyan lett belőle a Nyomozó. Mindeközben bepillantást nyerünk az ókori Róma talányokban, izgalmakban, csodákban és összeesküvésekben gazdag világába, mindezt azon a varázslatos módon, amire csak Steven Saylor képes.

Karen Rose: Számolj tízig

Egy, két, otthon légy…
Kilenc, tíz, sírba visz.

Egy gyújtogató
Két kisfiú, akiket magukra hagytak az állami gondozói rendszerben, valóságos poklot él át nap nap után. Amikor az egyikük meghal, a másik bosszút esküszik azok ellen, akik felelősek mindezért.

Egy tűzvizsgáló
Reed Solliday, a Chicagói Tűzoltóság elismert tagja, elborzadva lát neki új feladatának. A boncolás szerint a robbanásban szinte teljesen megsemmisülő házban holtan talált fiatal lányt megerőszakolták és meggyilkolták, mielőtt a tűz végigsöpört volna az épületen. Solliday kénytelen együttműködni a rendőrséggel, ha meg akarják találni a gyilkost…

Egy gyilkossági nyomozó
Mia Mitchell elhatározta, hogy a munkába temetkezik, miután a társát meglőtték, de rögtön az első napon megbízzák nyomozói pályafutása legnehezebb feladatával: el kell kapnia egy pszichopatát, aki gyújtogatással kezdte, de végül nemi erőszakig és gyilkosságig jutott.
Mi történik, ha az útjaik keresztezik egymást?

Karen Rose, számos nagy sikerű romantikus thriller, a Halj meg értem, a Sikíts értem és a Gyilkolj értem írója legújabb megint csak hátborzongatóan izgalmas regényében egy különös szakma világába és egy különösen veszélyes bűnöző lelkivilágába vezeti be az olvasót.

Szergej Lukjanyenko: Új őrség

Egy kövér, csúnyácska tízéves kisfiú személyében nagy erejű, hasonítatlan Fénypárti próféta jelenik meg Moszkvában. Ezzel újból megbomlani látszik a Fény és a Setét egyensúlya. De nem ez a legnagyobb baj. A próféták jövendölése, ha az emberek tudomására jut, feltétlenül be is teljesedik, és ez rendszerint háborút, országok és népek pusztulását jelenti. A Homály elküldi tehát teljes hatalmával rendelkező megtestesülését, a Tigrist, hogy megölje a hírhozót, és bárki mást is, aki esetleg meghallgatta.

A moszkvai Éjszakai Őrség megpróbálja megállítani az ítéletvégrehajtót, de Anton Gorogyeckijnek és társainak rá kell döbbenniük, hogy soraik között olyanok is vannak, akik magát a Homályt akarják eltörölni. Márpedig akkor megszűnik a mágia, a Másfélék elvesztik minden rendkívüli képességüket. És a világ visszavonhatatlanul megváltozik.

Az orosz sztárszerző ropogósan friss Őrség-regényétől ismét minden olvasója megkapja, amire vágyik, a varázslatot, az izgalmat, az érzelmeket és azt az utánozhatatlan életérzést, melyet csak Bulgakov szellemi örökösei képesek egy szövegből előcsalni.

Stephen King: 11/22/63

Jake Epping kisvárosi angoltanár, jóképű, művelt, harmincas fiatalember. Tüdőrákban haldokló öreg barátja, Al egy napon hajmeresztő titkot oszt meg vele: tudja a módját, hogyan lehet visszamenni a múltba, és némi leleményességgel megváltoztatni a jövőt. Megkéri Jake-et, mivel maga már nem képes rá, hogy előzze meg azt az eseményt, amelytől ő Amerika és a világ romlását datálja: akadályozza meg Lee Harvey Oswaldot Kennedy meggyilkolásában. A múltban tett kirándulásnak van azonban egy hátulütője: amennyiben az időutas hazatér, de aztán újra ellátogat a múltba, „reset” következik be: az eredeti körülmények állnak helyre, a beavatkozás érvényét veszti.

Jake, aki a múltban a George Amberson nevet veszi fel, főpróbát akar tartani. Középiskolája nyomorék öreg pedellusának családját 1958-ban az apa kiirtotta, Jake-George tehát azért megy vissza 2011-ből 1958-ba, a családirtás előtti hetekbe, hogy megmentse a családot. Ekkor veszi kezdetét a rengeteg bonyodalom, amely az új életével jár: szenvedélyes viszony, nagy, komoly szerelem, beteg lelkű, bosszúszomjas férj felbukkanása, gyilkosságok. Jake-George nem tudja eldönteni, áldja-e vagy átkozza Alt, amiért erre a küldetésre rávette, azt azonban az idő előre haladtával egyre biztosabban tudja, hogy a múltban vagy a jövőben szeretne-e élni.

Stephen King most is elemében van, fantáziája korlátlan, szereplői és miliői hitelesek, legújabb regénye pedig letehetetlen.

John Grisham: Calico Joe

A fiatal Joe Castle 1973 nyarán már baseball-csodának száímtott, őt tartották minden idők legígéretesebb újoncának. Az arkansasi Calico Rockból érkezett fiú hazafutásai elkápráztatták a baseball rajongóit, ő pedig szerényen a szurkolók tömege felé hajította a sapkáját, miután megdöntött minden ifjúsági rekordot.

Calico Joe-ként hamarosan egész Amerika baseball-bálványa lett. Paul Tracy, a Mets erős dobójának tizenegy éves fia is rajongott érte. Egyszer aztán, ahogy Warren Tracy a pályán szembekerült Calico Joe-val, Paul egyszerre szurkolt imádott bálványának és apjának. Amikor Warren végrehajtotta híresen erős dobását, megváltoztatta vele mindannyiuk életét...

John Grisham ragyogó, új regénye a baseballról szól, de nem az teszi nagyszerűvé, izgalmassá és megrázóvá, ami a pályán történik.

Katie Fforde: Recept a szerelemhez

Amikor Zoe Harpert beválogatják egy televíziós főzőversenybe, izgatottan várja, hogy bemutathassa a tudományát. Ha nyer, ismertséget és pénzt szerez, amivel valóra válthatja az álmát: saját kis delikateszboltot nyithat.

Ám alighogy kezdetét veszi a verseny, Zoe rádöbben, hogy nehezebb dolga lesz, mint hitte. Mert nem csupán Cherrel, egy rendkívül becsvágyó és álnokul fondorlatos vetélytársnővel kell megküzdenie, de ráadásul menthetetlenül belehabarodik a zsűri egyik tagjába, a szívdöglesztő Gideon Irvingbe.

Zoe számára hamarosan már nem csak a gasztronómiai feladatok jelentenek kihívást. Megnyerheti-e a versenyt, vagy Gideon még a győzelemnél is csábítóbb? És vajon felkészült-e rá Zoe, hogy mindent kockára tegyen a szerelemért?

Katie Fforde a romantikus női irodalom egyik csillaga, akinek regényei több országban vezetik a sikerlistákat. A Szerelmes levelek, a Hív Amszterdam, a Száz boldog esküvőm, a Tökéletes ajánlat, a Ház kilátással és a Szerelem kétszer írónőjének legújabb könyve garantáltan élvezetes, humoros és romantikus olvasmány.

Bernard Cornwell: Királyok alkonya

Uhtredet, a nagy harcost arra kényszerítik, hogy kezdjen béketárgyalásokat a dánokkal, akik ily módon csapdát állítanak neki. A király tanácsadói nem bíznak benne, a dánok a halálát óhajtják, egyetlen szövetségesét, Ethelflaedet, Alfréd lányát klastromba zárják. Uhtrednek látnia kell, hogy miközben a királyt körülvevő papok a béke és a hittérítés politikáját hirdetik, Wessex ellenségei minden nappal erősebbé válnak. A közel harminc esztendeje uralkodó Nagy Alfrédnak állítólag már csak napjai vannak hátra, miközben egy északi varázslónő megjövendöli Uhtrednek hét király halálát, és asszonyokét, akiket szeret. Amint Alfréd meghal, ellenségei és vetélytársai egymás torkának esnek, így Wessex védtelenné válik a határain gyülekező vikingek előtt. A tét pedig nem kisebb, mint az alfrédi örökség és az egész angol nemzet túlélése. A nagyszabású történelmi sorozat, az Angolszász históriák hatodik része olyan időkbe repít bennünket, amikor a becsület és a hűség, az önfeláldozás és a hősiesség volt a hírnév és egyben az örök élet záloga. Cornwell megmutatja, miféle erők formálták az angol nemzet karakterét: keresztény lelkiség és pogány természetesség csak együtt volt képes létrehozni egy új nemzetet. A Királyok alkonya lenyűgöző történet arról, hogyan született meg - s kis híján hogyan veszett oda - mindaz, amit ma Anglia néven ismerünk.

Darren Shan: A kígyók városa

Város-trilógia 3.

Capac Raimi tíz éve a Város kardinálisa. Ő bizonyult egyedül méltónak arra, hogy az első kardinális nyomába lépjen. Ő a kiválasztott. Sokan szeretnének megszabadulni tőle, de Capacnak nincs miért aggódnia. Őt nem lehet legyőzni.

Ám egy napon felbukkannak a semmiből múltja sötét árnyai, akikre rajta kívül senki sem emlékezhet. Akiknek az első kardinálissal együtt el kellett volna tűnniük a semmiben. Mindez csak egy dolgot jelenthet: a Várost éltető ősi hatalom birtokosai, a titokzatos inka papok megelégelték, hogy tétlenül figyeljék Capac felemelkedését. Eldöntötték, hogy visszaszerzik hatalmukat a Város felett.

A kardinálisnak ezúttal valóban az utolsó csepp véréig kell küzdenie…

A kígyók városa Darren Shan első felnőtteknek szánt sorozatának harmadik, befejező kötete, melyben végre minden hátborzongató titokra fény derül.

Sidney Sheldon: A sötétség angyala

Négy, hasonló módon elkövetett kegyetlen bűntett a Föld különböző pontjain, és négy gyönyörű özvegy. Danny McGuire, az Interpol első esethez kivezényelt, kezdő nyomozója nem boldogul az üggyel. Néhány évvel később mindenét hátrahagyva Franciaországban kezd új életet, de hiába menekül, a szép Angela Jakes arca még sokáig kísérti. Hosszú idő múltán meglepő felvetéssel keresi meg egy férfi. Matt Daley - a vígjátékíró, aki az első áldozat vér szerinti fia - a saját szakállára nyomozásba kezdett, és arra a következtetésre jutott, hogy a gyilkosságok között összefüggés van. A két férfi, akiket a szép özvegyek szinte megbabonáztak, együtt kezdi el felgöngyölíteni az esetet, és a nyomozásba lassan bekapcsolódnak a Los Angeles-i, a hongkongi, a francia és az indiai rendőrség nyomozói is, hogy lerántsák a leplet az évszázad sorozatgyilkosságáról.

David Mitchell: Felhőatlasz

MINDEN ÖSSZEFÜGG

Egy zaklatott életű ifjú zeneszerző az ihlet pillanatában ráérez az örökkévalóságra. Sorsszerű viszonyok, cinikus érzelmek és látnoki szerelmek motívumaiból hat történet rajzolódik ki, melyek mindegyike túlmutat önmagán – egy leírhatatlan harmónia felé. Ez az átkozottul tökéletes összhang szólal meg a Felhőatlasz olvasóiban. 

David Mitchell bravúros felépítésű, virtuóz nyelvezetű művében az összefonódó életek minden időbeli és térbeli határt átlépve hatnak egymásra. A lelkek korokon és kontinenseken át vándorolnak, akár az égbolton átvonuló felhők. 

De ki irányítja sorsunkat: mi magunk vagy valamilyen külső erő? Képesek vagyunk-e tanulni a múltból, az előző életekből, vagy az emberiség újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat? 

A regényből a Mátrix-trilógia és A parfüm rendezői forgattak vibrálóan szellemes filmet.

„Az eddigi legmerészebb vállalkozás… egyedi teljesítmény egy rendkívül tehetséges és nagyratörő író tollából.” – Matt Thorne, Independent on Sunday

„David Mitchell egy hullámvasútra csábítja olvasóit, akik először vonakodva szállnak fel, de miután belevágtak a kalandba, nem akarják, hogy véget érjen az út. Velem legalábbis ez történt.” 

A.S. Byatt, Guardian

„A jövőbe látás, az elmélkedés és a szórakoztatás ragyogó, elégikus egyvelege.” – Neel Mukherjee, The Times

„A mód, ahogy Mitchell a Felhőatlasz történetét elmeséli, valósággal rabul ejtett.” – Lawrence Norfolk, Independent

Asa Larsson: Véráldozat

A messzi északon júliusban szinte sohasem bukik le a nap. E különleges napok egyikén lesz brutális gyilkosság áldozata egy lelkésznő. Halála az egész közösséget mélyen érinti, ám nem mindenki gyászolja őt. A férfiak között ugyanis bőven vannak olyanok, akik egyenesen gyűlölték.

Csaknem két éve már, hogy Rebecka Martinsson ügyvédnő visszatért szülővárosába, a svédországi Kirunába, hogy végére járjon egy kísértetiesen hasonló esetnek. Az új ügy, amelyen már dolgozik egy elkötelezett nyomozónő, most ismét itt találja. Rebecka lelkére mázsás teherként nehezedik a világ, amelyet megismer: a fájdalmas lelki sebek, a bűn és a testi szerelem világa, - és mindenekelőtt a szörnyű gyilkosságé. Az ügy újabb áldozatot is követel…

Jeff Kinney: Egy ropi naplója: A rideg való

Greg Heffley világéletében egy dolgot akart: felnőni. De vajon tényleg olyan remek dolog a felnőtté válás, mint amilyennek ő azt hiszi?

A fiú-lány bulik és a növekvő felelősség terhei mellett Gregnek még a kamaszodással járó kínos változásokkal is meg kell küzdenie – ráadásul mindezt úgy, hogy nincs mellette a legjobb barátja, Rowley. Vajon egyedül is állja majd a sarat? Vagy leteríti a „rideg való”?

Eugéne Ionesco: A magányos

A világhírű abszurd drámaírónak egyetlen prózai műve A magányos. Itt nincs már Kopasz énekesnő a színen, semmiféle Rinocérosz látványa nem szórakoztatja vagy borzasztja a nézőket. A regény hőse egyszerű kishivatalnok, aki rettentően szenved a szürke hétköznapok eseménytelenségétől. A véletlen mintegy isteni beavatkozása nyomán azonban hatalmas örökséghez jut. Modern Faustként bebarangolja az emberi létezés lehetőségeit: a test örömeit, a szerelmet és elhagyatást, a háborút és békét, a vigasztalan gondolkodást, a hasznavehetetlen tudást. Rettentően szenved a magánytól, de még jobban szenved az emberi közösségektől. Gazdagon is egyedül marad, mint ahogy szegényen is mindig egyedül volt, beteljesítve az egzisztencializmus alaptételét – mert A magányos ortodox módon egzisztencialista alapmű-: egyedül jövünk a világra, gyógyíthatatlanul egyedül vagyunk és egyedül is távozunk belőle.

Halász Margit: Bergengóc balladák

„Az úgy volt, hogy Szeréna lekéste a legutolsó buszt. Ennek előzménye másfél évvel előbbre vezethető vissza, amikor Cibere Béla egy kotyvalékot kapott Szerénától lankadó­ férfiereje felhorgasztásához. (Három szárított levelibékát kilenc szem penészes árpával és hét szem tarkabarka babbal főzött össze Szeréna.) Cibere itta a főzetet rendületlenül, de semmi. Aztán nevezett délután olyan férfierő szállta meg, hogy ihaj, és egymás után, az értelemszerű pihenőidőket leszámítva, hatszor tette magáévá Szerénát: kétszer elölről, két és félszer hátulról, félszer oldalról, aztán Szeréna kénytelen volt az ágyhoz kötözni a buzgómócsing tanár urat, és úgy lovagolta meg, mint egy musztángot szőrén. Végül Szeréna holtfáradtan csusszant le a csődörről, bódult álomba zuhant, és a habos csatakosra izzadt paripa is kidőlt. Amikor feleszméltek, Szeréna magára kapta a ruháit, és azt se mondta Ciberének, hogy fapapucs, rohant volna a buszhoz, de nem találta a fapapucsát. Keresték itt, keresték ott, tűvé tették érte a kis csótányos lakáskát, még a beépített szekrény alá is benéztek, de sehol. Mintha a föld (padlószőnyeg + PVC) nyelte volna el. Aztán meglett. Szeréna a buszmegállóban szerencsét próbált. Három autót intett le, de senki sem vette fel. El lehet képzelni, hogy nézett ki. Végre egy részeges kocsis mellé kéredzkedett fel egy stráfszekérre, így a fél útig nem kellett gyalogolnia. Amikor a férfi orálisan (jól artikulálva) követelte a viteldíjat, Szeréna dühében olyat mondott, amilyet nem merek ide most leírni. Mér? mér? rosszat mondtam? motyogott magában a kocsis, hát modern világban élünk, a tévében meg az egész világon így moderálják magukat a nők, nem?”

Luigi Guarnieri: Vermeer kettős élete

Jan Vermeer, a művészettörténet egyik legtitokzatosabb festője, ismeretlenül halt meg, majd hosszú időre feledésbe merült, és csak a 19. században fedezték fel újra. A 20. század elején már világszerte csodálták, ám arra senki sem számított, hogy a „delfti szfinx” halála után több mint két évszázaddal egy hihetetlen történet szereplője lesz. Az 1930-as években egy kisiklott életű holland festő, Han van Meegeren – akit a műkritikusok lenéznek, mert az avantgárd korában hagyományos képeket fest – Vermeer bőrébe bújva próbál bosszút állni bírálóin. Tökéletes technikai felkészültséggel alkotja meg a 17. századi mester „elveszett” műveit, majd műkereskedőként eladásra kínálja őket, a neves szakértők pedig sorra esnek bele a csapdába: hiteles Vermeer-műnek nyilvánítják a hamisítványokat. Ám 1945-ben a történet váratlan fordulatot vesz: az egyik kép Hermann Göring gyűjteményéből kerül elő, s Van Meegerent felelősségre vonják, amiért Vermeer remekművét, Hollandia nemzeti kincsét az ellenség kezére játszotta. A töredelmes vallomás beláthatatlan következményekkel járna – de van-e más kiút a hamisító számára? Az olasz szerző nagy tárgyi tudással, érzékenyen rekonstruálja ezt a meglepő fordulatokkal teli, igaz történetet, s közben a művészetkedvelő olvasóval együtt töpreng el a műalkotások értékének viszonylagosságáról, az emberi balgaságról, a hazugság ellenállhatatlan csábításáról. Az 1962-ben született Luigi Guarnieri könyveivel több irodalmi díjat nyert el.

Gion Nándor: Műfogsor az égből

Az életműsorozat negyedik kötetében Gerold László összeállításában a szerző valamennyi novellája, elbeszélése megtalálható. Azok is, amelyek eddig kötetben nem szerepeltek.

Tim Collins: Egy vagány vámpír újabb naplója

Nigel Mullet a legrosszabb korban, tizenöt évesen változott vámpírrá. Így amíg világ a világ, küszködő kamasz marad. 

A legújabb, fergeteges naplójában Nigel az iskola egyik legnépszerűbb diákjaként kezdi a tanévet. Csaknem százévnyi magány után végre van barátnője. Ám az élete hamarosan ismét felfordul, amikor egy új diák, Jason megérkezik a suliba… 

Amikor Jason leüti a kezéről a barátnőjét, Nigel bosszút esküszik. De minél többet tud meg Jasonről, annál zavarosabb lesz minden. Kicsoda is ez a rejtélyes osztálytárs? Hogyan szerezheti vissza Nigel az igaz szerelmét?

Bán Mór: Az ezeréves háború

A Hunyadi-ciklus szerzőjének nagy sikerű fantasysorozata megújulva, átdolgozott változatban kerül az olvasók elé.

Varázslatos világ bontakozik ki a Kárpáthia-regények lapjain: a magyar mondakincs motívumaiból bőségesen merítkező történet egyszerre lélegzetelállító kalandregény, nagyszabású hősi eposz és sötét ecsetvonásokkal megfestett jövőfantázia. A regényciklus első könyve egy nem létező, mégis ismerős világba kalauzolja az olvasót, ahol minden folyó, minden város, minden nép ismerősen köszön vissza ránk.

Ezer évvel a csaknem mindent elpusztító végítélet után a Kárpátok közt középkori szintre süllyedt királyságok, fejedelemségek küzdenek egymással a területért és hatalomért. Mindőjük felett áll azonban a Hor-papok titokzatos rendje, amely erőd-katedrálisából uralja a világot. Az elnyomottak időtlen idők óta várják az eljövendő királyt, hogy egyesítse a feldarabolt országot, Kárpáthia népeit, és megszabadítsa őket a Hor-papok gyűlölt uralmától.