Seth Grahame-Smith: Abraham Lincoln a vámpírvadász

Egy nemzet gyerekkorának tétova éveiben látja meg a napvilágot spártai körülmények között, messze a civilizált városoktól, az indián határvidéken Abe, egy telepes fia, aki már gyermekkorában sok legendát hall az átutazóktól, és korán megtanul vigyázni magára, hiszen tudja, hogy nagyapját olyan indiánok ölték meg, akik kiásták a fehér ember ellen a csatabárdot. Így hangzik legalábbis a kézenfekvő magyarázat, amit Abe készséggel el is hisz, míg egy éjszakán tanúja nem lesz egy vendégük rejtélyes és hátborzongató színeváltozásának. A kiskamasz eddig is több rokonát veszítette el; a végvidéken gyakori a baleset és betegség idején messziről kell hívni az orvost. Szeretett édesanyja halálának körülményei azonban elgondolkodtatóak, és Abe rövidesen megtudja apjától az igazságot a lényekről, amelyek a korai amerikai köztársaság mindennapjaira hatalmas befolyással vannak, s maholnap élet és halál urai lesznek az egész kontinensen. A favágáson izmosodó, elméjét a civilizáció határára csak ritkán eljutó könyvekből lelkesen csiszoló fiatalember tizenhét évesen ejti el első vérszívóját, de csak évekkel később, egy különös szövetségkötésnek köszönhetően kezd hivatásszerűen vadászni a vámpírokra. Ügyvédként, népszerű politikusként, családapaként egyaránt végzetes hivatásával viaskodik, míg végül az Egyesült Államok elnökeként azt a feladatot rója ki rá a sors, hogy az élőhalottak térnyerését minden áron - akár polgárháború kirobbantása árán is - visszaszorítsa. A könyv alapján nagy sikerű szuperprodukciót forgattak Hollywoodban.

Stephanie Barron: A titokzatos tiszteletes (Jane Austen nyomoz)

Jane és családja kellemes pihenésben reménykedve a tengerpartra utazik. Épp úton vannak, amikor szörnyű vihar kerekedik, és a kocsijuk felborul. Ennek a balesetnek köszönhetően találkoznak a titokzatos Mr. Geoffrey Sidmouthszal. Ki lehet ez az öntörvényű, a társadalmi elvárásokra fittyet hányó férfi? Jane szívesen nyomozna egy kicsit a gyanúsan viselkedő úriember és angyali szépségű társa, Mademoiselle LeFevre után, ám egyik nap olyasmi történik, ami még inkább felkelti a kíváncsiságát. Miért akasztanak fel egy halászt a parton, és mit jelent a fehér liliom a bitófa tövében? És ki lehet a hírhedt Tiszteletes, akiről az emberek csak suttognak, de akiről senki sem sejti, hogy kicsoda?

Az írónő egyre több mindent megtud "az éjszaka munkásai"-ról, ugyanakkor egyre jobban össze is zavarodik. Fényt kell derítenie egy újabb gyilkosságra, és le kell lepleznie a Tiszteletest még akkor is, ha netán kiderülne, hogy az illető azonos azzal férfival, aki időközben rabul ejtette a szívét.

"Méltó az elődjéhez - ez a könyv kész gyönyörűség." - Publishers Weekly

Qanta A. Ahmed: A láthatatlan nők földjén

Qanta, a mohamedán vallású, fiatal brit orvos amerikai tanulmányai végeztével elfogad egy állást a szaúd-arábiai Rijád egyik kiemelt kórházának intenzív osztályán. Ezzel megnyílik előtte a lehetőség, hogy megismerje "a láthatatlan nők földjét", vallása bölcsőjét, azt az országot, amely a mekkai Kába követ őrzi. Azt reméli, hogy otthon érezheti majd magát, ám az ortodox mohamedán királyságbeli életet a luxus ellenére, amelyet a kiváltságosok élveznek, egy világ választja el a Nyugattól, attól az életformától, amelyhez hozzászokott - elsősorban a megélhető szabadság tekintetében. Az első napon felölti a hagyományos és kötelező női viseletet, az abaját, és megkezdődik izgalmas felfedezőútja, melynek során az elutasításon és a kezdeti idegenségérzeten túllépve újraalkotja képét a nőiségről, az iszlámról, a szaúdi társadalomról.

Joanne Fluke: Piruló képviselőfánk és gyilkosság

A minnesotai tél a legalkalmasabb időszak arra, hogy az ember összebújva odakuporodjon a kandalló elé kedvesével és valami édeset majszoljon. Az édesség kedvenc cukrászlányunk számára nem gond, viszont a kedvessel való összebújással kicsit még várnia kell, ugyanis alkalmi szívszerelme csúnya gyilkossági ügybe keveredik mint gyanúsított.

Vészesen közeledik Delores könyvbemutató partija, és Hannah-nak bele kell férnie alkalmi ruhájába, így nincs más választása, mint húgát, Andreát követve beiratkozni Lake Eden vadonatúj fitnesztermébe, az Édeni Testekbe. Már önmagában is elég rémisztő, hogy a fagyos minnesotai reggelen kimásszon a puha ágyból és edzésre induljon. De hogy egy hullát is találjon a fitneszterem jakuzzijában, az már több mint sok. A helyzeten csak ront, hogy a gyilkosság helyszínét a Süti Édenben készített képviselőfánkok szegélyezik. Az a tény pedig, hogy az édességeket nem más, mint Hannah alkalmi szerelme, Mike Kingston nyomozó vásárolta, már csak hab a tortán. 

Mike elsőszámú gyanúsítottja lesz a gyilkosságnak, amelynek áldozata nem más, mint a férfifaló bombázó Ronni Ward. Ronni fitneszedzőként dolgozott mind a seriff irodán, mind pedig az Édeni Testekben, és nem éppen jó szokása volt saját édeni testének bevetése szinte minden útjába kerülő férfinál, függetlenül attól, nős avagy facér volt-e az illető. Nem csoda, hogy sok Lake Eden-i hölgy egy csepp könnyet nem sok, annyit sem ejt a hír hallatán.

Vajon akarhatta-e bármelyik hölgy is annyira Ronni eltávolítását, hogy még a gyilkosságtól se riadjon vissza? Mike segítséget kér Hannah-tól, és mint bármelyik felfüggesztet, gyanúsított nyomozó tenné, ő is szorgosan menedzseli a lány minden lépését

8 új, izgalmas recepttel. 

Kate Furnival: A vörös sál

Kate Furnivall új könyve, amely szintén valós események alapján íródott, egy elsöprő erejű szerelmes regény, mely 1933-ban játszódik Oroszországban és a szerző családjának - akik arisztokrata származásuk miatt kénytelenek voltak a forradalom idején hazájukból elmenekülni - történeteit jeleníti meg az olvasók előtt. A megdöbbentő fordulatokban gazdag kötet a végzetes szerelemről s két fiatal nő önzetlen barátságáról, mélyről jövő erejükről és a boldogabb jövő iránti vágyukról szól. A reménytelen helyzet, melybe az országukban dúló ellentétek miatt kerültek, nem töri meg őket, hanem egymást segítve, elképesztően kitartóvá és elszánttá válnak… 

Szófia Morozovát két dolog tartja még életben a Davinszkij munkatáborban: a remény, hogy egy napon szabad lesz, s a törékeny Anna Fedorinához fűződő barátsága. Az előkelő származású Anna csodás történeteket mesél neki Szentpéterváron töltött varázslatos gyermekkoráról és Vaszilij iránt érzett izzó szerelméről. Ezek a visszaemlékezések segítik őket a borzalmak elviselésében és a túlélésben. Amikor Anna súlyosan megbetegszik, Szófia megfogadja, hogy elszökik a táborból, s megkeresi a lány gyermekkori szerelmét, Vaszilijt, hogy a segítségét kérje barátnője megmentéséhez… Szófia tudja, hogy az élet megváltozott és már semmi nem olyan, mint Anna kislánykorában. A veszélyes keresgélés közben felfedezi az országot behálózó titokzatos hazugságok bonyolult szövedékét, megtapasztalja a bátorság és hűség béklyóját, és a mindent elsöprő szerelem erejét, mely már-már veszélybe sodorja Annának tett ígéretét. Szétszakadva hűség és vágy között, veszély és szenvedély között, Szófia válaszút elé kerül… 

"A nagy sikerű Orosz szerető c. könyv szerzőjének legújabb műve lenyűgöző bölcsességeket rejt - egy történet, mely a szerelemről, barátságról és hűségről szól, s egyben lélegzetelállító történelmi regény." - The Times

Jane Austen: Szerelem és barátság

Jane Austen korai műveinek e kötete vidám és nélkülözhetetlen olvasmány, amely nem hiányozhat azok könyvespolcáról, akik szeretik a halhatatlan írónőt és írásait. Ezek az írások többnyire zabolátlanok, gyakran túláradóan vidámak, s tréfát űznek az általánosan elfogadott irodalmi és társadalmi szabályokból. A gyűjtemény egyesíti magában a túláradó ifjonti életerőt, valamint a szerző kései műveinek éleselméjűségét és lesújtó társadalomkritikáját, ezáltal nem csupán az érett írói látásmód csodálatos bizonyítéka, hanem az emberi ostobaság egyik legszellemesebb karikatúrája is az angol nyelvű irodalomban. A címadó Szerelem és barátság az érzelmes regény vidám paródiája, melyet az egyre-másra előforduló tréfás, túlzó kijelentések tesznek szórakoztatóvá, A Lesley kastély című rendkívül mulattató, rövid írásban két-három regényre is elegendő bonyodalom akad, az Anglia történetében az írónő csúfot űz az iskolai történelemkönyvekből, míg A három nővér, a széptevés és haszonlesés e csúfondáros története akár a Büszkeség és balítélet mulatságos előfutára is lehet.

Petra Kunze: A legszebb gyerekkori szertartások

Az ember olyan élőlény, aki ragaszkodik a szokásaihoz - főleg a legkisebbek, akik különösen igénylik a kiszámítható szabályokat és forgatókönyveket.

A szertartások meghatározzák mindennapjainkat és életritmusunkat, bár erről az utóbbi évtizedekben hajlamosak vagyunk elfeledkezni. Petra Kunze és Catharina Salamander lebilincselő módon vezet minket vissza kulturális gyökereinkhez, hogy gyermekeinknek megadhassuk mindazt a biztonságot és tudást, ami a rituálékban rejlik. Jól áttekinthető fejezetekben ismerhetjük meg a szertartások kialakulását, a gyerekek életében betöltött szerepét és izgalmas áttekintést kapunk az év legfontosabb állami, egyházi, illetve családi rituáléiról. A szerzők számtalan hasznos tanáccsal szolgálnak olyan nehéz helyzetek kezelésére is, mint a leszokás a cumiról, a dackorszak vagy az iskolakezdés.

Yann Martel: Beatrice és Vergilius

A Beatrice és Vergilius fura kis könyv. Csontig hatol, mélyen megrázza a lelket – és letehetetlen. Látszólag nem sok minden történik benne. Szerepel benne egy író és az ő egyik olvasója, bele van szőve egy tanulmány az értekező próza és a szépirodalom viszonyáról, számos irodalmi utalás, vendégszöveg, abszurd dráma. A különböző szövegtípusok egybefonódása és a velük való játékos ellenpontozás fokozatosan válik egyre nyomasztóbbá, észrevétlenül rátelepszik az olvasóra, majd a végén szinte rákiált az emberre a kirekesztettség, kiszolgáltatottság, megalázottság és szenvedés értelmetlensége. 

Van két Henry, egy író meg egy preparátor. Az egyik ír egy kiadhatatlan könyvet a holokausztról, a másik ír egy gyermeteg abszurd drámát. Abban szerepel Beatrice, a szamár és Vergilius, a bőgőmajom. Ami kettejük beszélgetéséből kibontakozik, az az élet és minden élőlény tiszteletére felhívó óriásplakát, ami mellett képtelenség közömbösen elsétálni. 

Beatrice és Vergilius egy abszurd dráma főszereplői, sorsuk a holokausztnak egy nem tényeken és beszámolókon alapuló értelmezése. Rajtuk keresztül mosódik egybe valóság és fikció, hogy aztán a végére kikerekedjen, mi az emberi méltóság, és hogyan lehet megőrizni még akkor is, mikor már meghalt a remény.

Yann Martel 1963-ban Salamancában született kanadai francia szülők gyermekeként. Apja, aki diplomataként dolgozott Spanyolországban, utóbb – családjával együtt – több más országban (Costa Ricában, Mexikóban, Franciaországban) is megfordult, mielőtt visszatért volna Kanadába. Ifjúkorában Yann Martel továbbra is a világot járta, hosszú időt töltött Iránban, Törökországban és Indiában, majd egyetemi tanulmányai befejezése után Saskatoonban telepedett le. Első könyve 1993-ban jelent meg, a nemzetközi hírnevet pedig a Pi élete című, nálunk is hatalmas sikert arató regény hozta meg neki, amellyel 2002-ben elnyerte a Booker-díjat.

Ruth Rendell: Sötéthez szokott szem

Ahogy a legtöbb családnak, a Hillyardoknak is megvannak a maguk titkai. Az egyik a fiatal és gyönyörű Eden Hillyard halálához vezet…

Faith nagynénjét, Vera Hillyardot kötél általi halálra ítélik húga, Eden brutális meggyilkolásáért. Hogy miért tette? Ezt a kérdést a döbbenet közepette fel sem teszik. Faith évtizedekkel később egy újságíró kérésére kiforgatja a családi fiókokat, hogy együtt jöjjenek rá a miértre és a hogyanra. A nővérek, Vera és Eden kapcsolata mindig is amolyan se veled-se nélküled viszony volt, melyben a kísértés, a kapzsiság, a féltékenység és a szeretet elemei elegyedtek. Ráadásul ketten osztoztak egy súlyos titkon. És ahogy a tisztázó pillantás felfedi a részleteket, egyre világosabbá válik, hogy a teljes igazság az élőkre is kihatással lesz.

Ruth Rendell legsikeresebb pszichokrimijében a gyilkos személyét nem lengi körbe homály, a „miért tette?” kérdése azonban a válaszok sötét szövevényéhez vezet – és az igazi bűnös talán nem is az, akinek a kötél a nyakára került. A regény minden létező krimiirodalmi elismerést besöpört az Arany Tőrtől az Edgar-díjig. A Partvonal Kiadó ezzel a kötettel folytatja Pszichokrimi sorozatát.

Scherter Judit: Hősnők és írók

Mit tudhat egy író a nőkről, ha férfi? Írás közben nővé változni? Lehetséges lenne ez? Egyáltalán: egy író mit tudhat a nőkről, ha férfi? Igaz volna, hogy a legnagyobb regényhősnőket férfiak alkották? Azt jelentené ez, hogy a férfiak többet tudnak a nőkről, mint maguk a nők? Vagy éppenséggel semmit, s mindez csak az irodalomban valóság? És miért mindig Emma Bovary és Anna Karenina neve jut mindenki eszébe, ha regényhősnőkről beszél? Vagy sokkal többen vannak ezek a nők, a hősnők, akiknek alakja átível évszázadokon, görög drámán, operák színpadán és a XX. század filmművészetén? Scherter Judit nem csupán kilenc mai magyar író portréját rajzolja meg, nem csupán kilenc érdekes egyéniség életművét világítja meg érzékeny kérdéseivel, s barangolja be kilenc íróval ezt a titokzatos vidéket, mely tele van csodálatos női alakokkal és erotikus izgalommal, nem csak felidézi, amit a nőalak a művészetben jelent, hanem arról a különös viszonyról is mond valamit, amelyről mintha mindent tudnánk és semmit sem, és ami az emberiség első napjai óta férfit és nőt, anyát és gyermekét, szerelmest és szeretőt összefűz. Nők, hősnők, regényhősnők csodálatos, titokzatos világ.

A könyvben megszólalnak: Darvasi László, Forgách András, Grecsó Krisztián, Háy János, Kukorelly Endre, Márton László, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György

Colum McCann: Hadd forogjon a nagyvilág

"Kötéltánc a világ felett" - A Hadd forogjon a nagyvilág az elmúlt évek egyik legizgalmasabb angol nyelvű regénye. A cím Lord Tennyson Locksley Hall című versének egyik kulcssora. A címben emlegetett forgás a regény poétikájára és történetére is jellemző. A regény egyik cselekményszála Philippe Petit lenyűgöző légimutatványától indul, aki 1974-ben átsétált a Világkereskedelmi Központ ikertornyai között. Ebben a kontextusban a mű izgalmasan kapcsolódik 9/11-toposzához, és még inkább New York irodalmi-kulturális mitológiájához. McCann ugyanis ennek a tébolyítóan izgalmas és az ellentéteket, konfliktusokat végletesen kifeszítő metropolisznak is megírta egyik lehetséges regényét. A Hadd forogjon a nagyvilág másik szála nem a magasban, hanem a mélyben játszódik: egy prostituált életkálváriáját és bírósági perét ismerhetjük meg benne. A különböző karakterek, események és motívumok olykor majdhogynem láthatatlan idegkötélpályákon keresztül kapcsolódnak össze. A regény vállalása és tétje hogy az egyensúly előfeltétele a feszültségek maximalizálása. A Hadd forogjon a nagyvilág végeredményben egy létállapotnak, a világforgásnak, a folyamatos egyensúlyozásnak, e mutatvány képtelenségének és szükségszerűségének a regénye. A Hadd forogjon a nagyvilág 2009-ben elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat -(National Book Award).

Julie Garwood: Szép szavak

Amikor Grayson Kincaid FBI-ügynök először találkozik Olivia MacKenzie-vel, a lány igen nagy hatást tesz rá. A gyönyörű, kemény, ifjú ügyvédnő egyenesen egy operatív akció kellős közepébe csöppen, teljes káoszt okozva. Hosszú hónapok megfigyelése és gondos tervezőmunkája megy veszendőbe. Kincaid társa őrjöng, és érezteti is Oliviával, hogy rossz embert bosszantott fel. Elvégre ő mégiscsak az FBI.

Olivia nem ijed meg a férfi fenyegető magatartásától, hiszen ő még félelmetesebb hivatalt képvisel... az adóhatóságot. Márpedig aki az adóhivatalnak dolgozik, nem lehet nyúlszívű.

Olivia egy bonyolult piramisjáték ügyében nyomoz, amely azzal fenyeget, hogy sok naiv és gyanútlan áldozat életét dönti romba, ráadásul Olivia személyesen is érdekelt az ügyben. De élete veszélybe kerül, amikor rossz embereknek teszi fel a kérdéseit. Természetes számára, hogy az esélytelenekért harcol, de ahhoz nincs hozzászokva, hogy ő váljék sebezhetővé. Elég okos azonban ahhoz, hogy tudja, mikor kell erősítésért küldeni, ezért kapcsolatba lép Grayson Kincaiddel.

Ketten együtt nagyszerű csapatot alkotnak a korrupció elleni harcban, de Oliviának meg kell küzdenie a hirtelen támadt és rendkívül erős vonzalommal is, amelyet Kincaid ügynök iránt érez, ez pedig olyan csata, amelyet el kell vesztenie…

Bear Grylls: A farkas útja

Bear Grylls lélegzetelállítóan izgalmas új kalandregényében ismét a találékonyságé és a túlélő technikáké a főszerep! A farkas útjában Beck Granger Alaszka hólepte vidékén zuhan le egy kisrepülőgéppel. A pilóta meghal, nagybátyja, a híres professzor súlyosan megsérül, Becknek és barátjának pedig nem marad más választása, mint gyalogszerrel nekivágni a fagyos tundrának. Ahhoz, hogy eljussanak a legközelebbi településig, meg kell mászniuk egy hegyet, át kell vészelniük a fagypont alatti hőmérsékletet, élelmet kell szerezniük, és meg kell küzdeniük a tundra vadállataival. Beckről azonban hamar kiderül, hogy ezen a terepen is feltalálja magát, tudásának és bátorságának köszönhetően végül minden akadályt leküzdenek. Ha befagyott tó jegén kell átkelni. Ha felbőszült medve támad rájuk. Ha tüzet kell gyújtani egy hómező kellős közepén. Ha jégkunyhót kell építeni egy közelgő hóvihar elől - Beck mindig tudja, mi a megoldás. De vannak helyzetek, amelyekre még ő sincs felkészülve.

Steve Berry: A harmadik titok

Három jelenés, három kinyilatkoztatás, három évszázados titok. Portugáliában, 1917-ben a Szűzanya testet öltött, és súlyos titkokat bízott egy kislányra. Két titokra azóta már fény derült, de a legsúlyosabb, az egyház és a világ sorsára vonatkozó üzenetet a vatikáni levéltár őrizte hét lakat alatt, mindmáig. A regnáló pápa éjjelente a levéltár titkos részlegében időzik. Egyetlen bizalmasát, Colin Michenert küldi el ahhoz a rejtőzködő paphoz, akinek biztos információi vannak a fatimai titok megfejtéséhez. Michener egykor a rendet választotta, lemondott a világi örömökről, és a nőről, akit szenvedélyesen szeretett. A küldetés végrehajtásához azonban szinte mind a hét főbűnt el kell követnie...

Carl Frode Tiller: Bekerítés 2

Bekeríthető, körülírható-e egy emberi lény szövegekkel és történetekkel? Vagy minél több irányból próbáljuk meg körbezárni, annál inkább kicsúszik a kezünk közül? A Bekerítés története folytatódik: a trilógia második részében további három elbeszélőt hallunk, akik leveleikkel felidézik David életének a sajátjukkal érintkező egy-egy szakaszát. A visszaemlékezések spektruma ezúttal tágabb: David születésétől a középiskolai évek elejéig terjed. A második kötetben megszólal Ole, a gyerekkori játszótárs, akit egy nyári délután eseményei örökre elszakítottak Davidtól; Tom Roger, a börtönviselt egykori barát; végül az idősotthonban élő Paula, David anyjának legjobb barátnője, David titkának egyetlen ismerője. Az első részhez hasonlóan a David múltját rekonstruáló levelek mellett bepillantást nyerünk a levélírók gondolataiba is a levélírással egyidejű eseményeket rögzítő beszámolók révén. Így nemcsak magáról Davidról tudunk meg egyre többet, hanem a megszólalókról, Davidéval összefonódó múltjukról és jelenlegi életükről is. Tiller regénye az emberi lélek sötét, félelmetes mélységeibe vezeti az olvasót, miközben fekete humorral és hihetetlen éleslátással keríti be David és a levélírók életét. Az egymásba fonódó történetek helyszíne egy norvég sziget, illetve kisváros a hetvenes-nyolcvanas években, de a kirajzolódó emberi életek a világ bármely pontjára kivetíthetők. E történetek meghatározó eleme a problémákkal terhelt szülő-gyermek viszony, az elhallgatott traumák, az identitáskeresés és az emberek közötti kommunikáció kudarcra ítéltsége.

Cserna-Szabó András, Darida Benedek: Nagy macskajajkönyv

Az iskolában megtanuljuk, hogy a versek, eposzok és regények hősiességről, szerelemről és halálról szólnak. Megszámoljuk a szótagokat, elemezzük a cselekményt, dicsérjük az alkotó míves nyelvezetét. De soha egyetlen tankönyv sem említi, hogy az egész világirodalom, tokkal-vonóval felfogható egyetlen gigantikus lakomaként is, ahol tengernyi alkoholt fogyasztanak el a résztvevők. Hiszen hogyan indul az európai filozófia? Szókratész és haverjai egy rettentő buli után, pocsolyamásnaposan a szerelemről elmélkednek - közben persze újra berúgnak. A szerzőpáros könyve pedig visszavonhatatlanul bebizonyítja: ez a buli azóta is tart, csak a szereplők és a piák cserélődnek.

A borral, a mámorral, az eksztázissal már sokan foglalkoztak, de a legkomolyabb gondolkodók is restek voltak ahhoz, hogy mulatozás közben benézzenek az asztal alá, ahol bizony mocskot, üzekedő párokat és görnyedve okádó iszákosokat találunk. Szerzőink magukat sem kímélve hatoltak be a felfedezetlen területre, és megírták a másnaposság regényes kézikönyvét, egyúttal megalkották a katzenjammerológia tudományát is.

A mű javított, jelentősen bővített kiadásában már 40 írásban ismertetik a legnagyobb piás művészeket és halhatatlan alkotásaikat, amitől az a szörnyű gyanú ébred bennünk, hogy a remekművek döntő többségét semmirekellő szeszkazánok alkották, macskajajosan fetrengve. Teszik mindezt alapos tárgyi tudással, lelkesedéssel - és a remekművekhez hasonlóan - megfelelő szótagszámmal, remek cselekménnyel, míves nyelvezettel. Miközben végigdülöngélünk a világ- és a hazai művészet vigalmi negyedén, 66 receptet is kapunk ajándékba, hogy hatékonyan vehessük fel a küzdelmet a katzenjammer ellen.

Egészségükre, proszit és fenékig!

Mr. Frizbi - Hajdú Péter igazi arca

"Általában azt mondják rólam, megosztó személyiség vagyok: vannak, akik szeretnek, és vannak, akik ki nem állhatnak. A magánéletem eddig is nyitott könyv volt, ezért az olvasók nagy része a bulvárlapokban megjelent cikkek és fotók alapján úgy gondolja, mindent tud rólam - csakhogy a problémáimról, harcaimról és örömeimről eddig még nem hallhatott. Természetesen vállalom, az is én vagyok, aki a bulvárlapokban szerepel, de nem az a teljes kép. Most arra vállalkoztam, hogy a kollégámnak adott interjú során őszintén elmeséljem mindazt, ami velem történt: honnan indultam és hol tartok most."

Ám a kulisszatitkokon kívül mást is el lehet lesni ebből a kötetből: hiteles képet kapunk arról, hogyan építette föl sikeres karrierjét egy gödöllői srác, milyen titkos szövetségek és hatalmi játszmák kellenek ahhoz, hogy valaki elérhesse és megvédhesse gyerekkori álmát.

S ha mindez még nem volna elég, megismerhetjük mindennapjaink médiaszereplőinek azt az arcát, amelyet Hajdú Péter láthatott. A Mr. Frizbi - Hajdú Péter igazi arca zavarba ejtően őszinte és valós képet mutat a magyar televíziózás legutóbbi évtizedének történéseiről.

Mikey Walsh: Kitaszítva

A vándorcigány Mikey-ról a szülei már a világrajövetelekor eldöntötték, mihez kezdjen az életével: pusztakezes öklöző bajnoknak szánják, mivel felmenői is azok voltak. A kisfiú sorsa vesszőfutássá válik, amikor kiderül, nem tud megfelelni ennek az elvárásnak, apja csalódottsága beárnyékolja egész gyerekkorát. Az agresszív férfi és a képmutató, gyermeket kihasználó nagybátyja könnyű prédának tekintik a fiúcskát, aki inkább a nővére és a nagynénék körében forgolódik. Mire kamaszkorba lép, Mikey előtt kinyílik a világ. De az új élmények nyújtotta felszabadulása nem lehet teljes, a többségi társadalom és a cigányság is kiveti magából. Nincs számára más út, mint elhagyni a családját, a közösségét, hogy máshol boldoguljon…

Mikey Walsh regénye sorstörténet, a saját élményein alapul; könyve színes, ugyanakkor sokszor megrendítő rajzát adja az angol vándorcigányok huszadik századi életének.

Ófeigur Sigurdsson: Jón története

Jón, a frissen házasodott izlandi tiszteletes hosszú útra indul a Katla vulkán szomszédságában lévő birtokra, hogy egy új élet reményében előkészítse várandós felesége számára. A fiatal papot azonban még ide is elkíséri rossz híre: azt rebesgetik róla, hogy hitvese első férjét ő ölte meg, s ezért kellett távoznia a kolostorból, ahol korábban tisztséget viselt. Miközben a kitörni készülő vulkán tűzzel és hamuval borítja el a zord és kietlen vidéket, Jón egy partmenti barlangban húzza meg magát, hosszú és szenvedélyes leveleket írva feleségének mindarról, ami közben vele történik. A barlang mélyén megküzd belső démonaival és félelmeivel, minden reményét Istenbe, a szerelembe és születendő gyermekébe helyezve. Ám amikor megjelenik nála Skuli, a bíró, Jón kénytelen szembenézni a múltjával. - Ófeigur Sigursson 1975-ben született Izlandon. A fiatal izlandi költészet és irodalom egyik meghatározó alakja, hat verseskötet és két regény szerzője. Irodalomkritikusként és fordítóként olyan írókkal foglalkozott, mint Georges Bataille, Céline vagy Michel Houellebecq. Második regénye, a Jón története 2011-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Simenon Georges: Aki a vonatokat nézte

Kees Popinga egy holland kereskedőcég alkalmazottja, egy álmos kisvárosban él feleségével és két gyerekükkel. Minden szórakozása a hetenkénti sakk-klub és néha egy billiárdparti. A város megbecsült polgára, mégis lassacskán megfojtja az unalom. Egy este a főnöke közli vele, hogy a cégük csődbe ment, és vele együtt elúszott Popinga minden megtakarítása is. Hősünk elhatározza, hogy otthagyja eddigi, túl szűk életét, és nekivág a világnak. Először felkeresi Pamélát, főnöke szeretőjét, ám a hölgy gúnyos nevetéssel fogadja. A férfi ezt rossz néven veszi, és el akarja hallgattatni, de az események váratlan fordulatot vesznek. Popinga hamarosan menekülni kénytelen Hollandiából, és Párizsba veszi útját. Prostituáltakkal és kisstílű bűnözőkkel barátkozik, a rendőrséggel bújócskázik, miközben végig meg van róla győződve, hogy a helyes úton jár, és végre önálló életet él. Vajon végleg megőrült-e, ahogy környezete állítja, vagy csak most talált igazán magára? Hogyan viselkedik új szerepében? Mi lesz a játszma vége?

Thomas Steinbeck: Ezüst Lótusz

Hammond hajóskapitány távolkeleti útja során beleszeret egy gazdag kínai kereskedő lányába. A lány, Ezüst Lótusz, amellett, hogy csodaszép, kitűnő tehetséget mutat mindenhez, akármibe is fog; legyen az idegen nyelvek tanulása, matematika, orvostudomány, hajózás vagy bármi más. A fiatalok között eltérő kultúrájuk, neveltetésük és szokásaik ellenére mindent elsöprő szerelem születik. A megindító történet a Kelet egzotikumáról, a rohamosan iparosodó Nyugat kapitalista fejlődéséről, valamint e két világ egymásra gyakorolt hatásáról mesél. „Csodálatosan megírt történelmi regény, a népmesék józanságával és kedvességével" - T.C. Boyle „A Nobel-díjas John Steinbeck legidősebb fia izgalmas romantikus történelmi regényt írt… Hiteles történelmi keret, látványos leírások, erőteljes szereplők és igazi érzelmi mélység jellemzi az Ezüst Lótuszt" - Publishers Weekly

Romsics Ignác: A 20. század rövid története

Eltérően több más könyvétől Romsics Ignác munkájának a címzettjei ezúttal nem a szakemberek, hanem az érettségire készülő középiskolások; az egyetemi képzés társadalomtudományok iránt érdeklődő első, második és harmadik évfolyamos hallgatói, akik még nem döntötték el pontosan, hogy mire is kívánnak szakosodni; és persze azok a felnőttek, akik valamilyen oknál fogva fel akarják frissíteni a korszakra vonatkozó ismereteiket. Ennek megfelelően Romsics új könyvének nemcsak a nyelvezete világos és közérthető, hanem a gondolatmenete és a felépítése is.

Lincoln Child: A fáraó átka

Porter Stone, a híres kincsvadász és archeológus élete nagy felfedezésére készül: a Nílus megközelíthetetlen mocsárvidékén sikerült rátalálnia az Alsó- és Felső-Egyiptomot egyesítő mitikus fáraó, Narmer ötezer éves sírjára. Stone azt gyanítja, hogy a különösen jól őrzött legbelső sírkamra az egyesített egyiptomi koronát rejti, amelyet eddig hiába kerestek a régészek. Az ásatást azonban az első pillanattól kezdve baljós jelek és furcsa események kísérik, ezért Stone a hagyományostól eltérő módszerekhez folyamodik. Saját biztonsága és az expedíció sikere érdekében segítségül hívja a híres rejtélykutatót, Jeremy Logan egyetemi professzort, aki megpróbál utánajárni az egyre hátborzongatóbb és felettébb nyomasztó jelenségeknek.

Miért temetkezett Narmer ebbe a kietlen mocsárba? S vajon valóban a fáraó átka védelmezi a sírt? Nyomozása során Logannek mélyre kell ásnia magát az ősi egyiptológiába és még a halált is kísérti, csak hogy közelebb kerüljön a titokhoz. A szellemvilág lényeivel és az ősi átokkal azonban még ő sem szállhat szembe…

Lincoln Child (Örvénylő mélység) legújabb regénye amellett, hogy lebilincselően izgalmas misztikus olvasmány, igazi csemegéül szolgál az ókori Egyiptom történelme és a spirituális jelenségek iránt érdeklődő olvasóknak.

Sarah Blakley-Cartwright: A lány és a farkas

A faluban megkondul a harang egyszer, kétszer, háromszor valakit megöltek. Negyedszer is megszólal... A gyilkos a Farkas. Amikor még a falvak olyan kicsik voltak, hogy mindenki ismert mindenkit, egy kislány harcolt, hogy meglelje a maga útját. Valerie nem jó kislány. Amikor a helyi vérfarkas kiszemeli magának, Valerie-nek lehetetlen döntést kell hoznia. Senkihez sem fordulhat, miközben választhat a rákényszerített házasság, és a szökés között igaz szerelmével. Az apja a helyi iszákos, az anyja irányítani akarja, és a többi lány - ők gyorsan boszorkánynak kiáltják ki. Ki menti meg Valerie-t? Meg tudja menteni saját magát? A klasszikus gyermekmese lebilincselő újragondolásában nehéz lehet megtalálni a happy endet.

Hakan Nesser: A gonosz arcai

A vonzó tanárnőt férje holtan találja a fürdőkádban. A férj az éjszakát tök részegen végigaludta, nem emlékszik semmire. Alibije nincs, minden bizonyíték ellene szól, elítélik. Nem sokkal később mégiscsak feldereng félálmában egy emlék arról az éjszakáról. Másnap levelet ír, telefonál - további sorsa forog kockán. Ám még azon az éjszakán valaki leszúrja. Van Veeteren rendőrfelügyelő kezdettől fogva gyanította, hogy nem ez a szerencsétlen alak a gyilkos, s ő híres arról, hogy megérzései szinte mindig nyomra vezetnek.

Thomas Bernhard: Önéletrajzi írások

"Az íróban és ebben az írásban is, mint mindenkiben és minden írásban, fellelhetők hiányosságok, sőt hibák is, ferdítés vagy hamisítás azonban soha, mert az írónak semmi oka nincs arra, hogy akár csak egyetlen ferdítést vagy hamisítást megengedjen magának. Emlékezetében és értelmében bízva, erre az együttvéve, úgy hiszem, szilárd alapra támaszkodva vállalkozik erre a kísérletre is, egy olyan tárgy megközelítésére, amely valóban rendkívül nehéz. Ám semmi okát nem látja, hogy pusztán a hiányosságok és a hibák miatt felhagyjon ezzel a kísérlettel. Ezek a hiányosságok és hibák éppúgy hozzátartoznak ehhez az íráshoz mint kísérlethez és közelítéshez, ahogy a benne lejegyzettek. Semmi nem lehet tökéletes, legkevésbé a leírtak, az olyan jegyzetek pedig egyáltalán nem, mint ezek, amelyek ezer meg

ezer lehetséges emlékfoszlányból állnak össze. Az itt közöltek töredékek, amelyekből, ha az olvasó akarja, minden további nélkül összeállítható az egész. Semmi több. Gyermekkorom és ifjúságom töredékei, semmi több."

Thomas Bernhard (1931-1989) a Bécsben, Seekirchenben, Traunsteinben és Salzburgban töltött gyermekéveket, életének meghatározó időszakát idézi fel ötrészes önéletrajzi művében az emlékezés kezdeteitől a grafenhofi tüdőszanatórium végleges elhagyásáig. Figyelemmel kísérhetjük az író nagyapa (Johannes Freumbichler) hatása alatt felnövő fiatalember sorsát: a háború, a kollégium, a gimnáziumi tanulmányok, a kereskedősegédi munka, a betegségek, a kórtermek, a szanatóriumok viszontagságait. Bernhard a rá jellemző sajátos iróniával adja elő ifjúságának, életfilozófiája kialakulásának történetét.

„Az élet maga, a létezés maga, egyetlen közhely.”

Weöres Sándor: Psyché

Weöres hősnője, Lónyai Erzsébet egy magyar grófi család és egy híres cigánylány leszármazottja. A miskolci cigánysoron, majd a regensburgi kolostorban nevelődik. Viharos kalandjai közepette verset ír, asszonykorában a magyar reformmozgalmat támogatja. Verseinek fő témája a nemiség. A mű születéséről így vall a szerző: A magyar irodalomban talán szokatlan, hogy valaki énjének egy-egy megvalósítatlan részét egy másik személlyé sűrítse, olykor más korszakba is. A világirodalomban sok példa van erre... Ez a pót-én-kivetítés alkalmat ád más temperamentum és más stílus használatára, a szókincs és mondatformálás más módjára: vagyis nyelvi és szellemi felfrissülésre. A kis versciklusban női szív van, mely azonban nem találhat életlehetőséget egy férfi életében, csak áttételesen, versben. A mű 1972-ben szinte berobbant a magyar irodalomba, Bódy Gábor 1980-ban játékfilmet készített belőle. A kötet a Helikon Kiadó Weöres-életműsorozatának részeként lát napvilágot a már ismert, igényes külsővel, de a sorozat többi darabjától eltérően Gyulai Líviusz pompás illusztrációival.

Jane Johnson: A szultán asszonya

A 17. század végén járunk. A két szolgálóleányával londoni jövendőbelijéhez tartó szőke angol lány, Alys hajóját kalózok támadják meg. A barbárok a szép szüzet a szultánnak szánják, s Meknészben nagy haszonnal el is adják a háremébe.

Egy nap a rabszolga Núsz-Núsz, a szultán fekete írnoka a gyógyfüvesnél hagyja a szultán főfelesége által rendelt szerek listáját, és amikor visszatér a boltba, a kereskedőt holtan találja. Azonban a valódi bérgyilkos helyett az ártatlan írnokot fogják le.

Alyshez hasonlóan az írnokra is szörnyű sors vár. Szorult helyzetükben egymásnál keresnek menedéket. A fekete szudáni fiú és a fehér angol lány egymásba szeretnek, s együtt szőnek terveket a menekülésre. Ám mielőtt kiszabadulnának az udvari élet poklából, egymásban is kételkedve élnek át pestisjárványt, hárembeli intrikákat, mérgezési kísérleteket és egy dühöngő szultánt, aki a nőket csak szexuális játékszernek tekinti.

Vajon sikerül elkerülniük balsorsukat és megmenekülni a biztos halálból? S milyen élet vár rájuk a fehér Európában?

Andrei Makine: Örök szerelmek könyve

Az érzelem, az értelem, a megbocsátás nagy összefoglalása. És a szerelmeké. A pesszimizmusra hajló Makine vallomása ez, azé a Makine-é, aki nem hisz a dicső holnapban, de hisz abban, hogy még a legsötétebb diktatúrában is születnek vonzalmak, az emberek átélhetik a szerelem szépségét, de a felejtés gyötrelmét is.

Francoise Dolto: A kamaszkor védelmében

A serdülőkor olyan, mint egy második születés, ami fokozatosan megy végbe. Kilépünk abból a védőburokból, amit a család jelent. Amikor a homár levedli a páncélját, egy ideig nagyon érzékeny, míg ki nem növeszti az újat. Ebben az időszakban nagyon sérülékeny. Így van ez a kamaszokkal is. Az új páncél növesztése olyan sok könnyel és fájdalommal jár, mintha azt magunknak kellene a testünkből kipréselnünk. A serdülőkor - a homár drámája! Françoise Dolto a dráma szereplőinek - a serdülőnek és a közvetlen környezetének - kíván segíteni. Mindent sorra vesz, amivel kamaszkorunkban mindannyian szembesülünk (erről igen gyorsan meggyőz a könyv tartalomjegyzéke). Françoise Dolto könyve érdekes és hasznos olvasmány mind a serdülők, mind a velük foglalkozó felnőttek számára.

M.C. Beaton: Agatha Raisin és a vizes viszály

Az Agatha falujával szomszédos Ancombe a vidéki nyugalom iskolapéldája, de mikor feltűnik a színen az új palackozó vállalat, hogy kiaknázza a falucska forrásvizét, heves indulatok ébrednek a helyiekben, és a községtanács is két kibékíthetetlen pártra szakad.

Agatha a vállalat megbízásából PR-feladatokat lát el, s a véletlen úgy hozza, hogy egy baljós éjszaka éppen ő találja holtan a községtanács elnökét a forrásnál, Ancombe nevezetes koponyás szökőkútjában, és máris útjára indul a pletyka. Lehet, hogy az egyik tanácstag takarította el az elnököt az útból, mielőtt még az pontot tehetett volna a vitájuk végére? És a gyilkos másodszor is lecsap! A bűnügy megoldása ismételten Agathára hárul, aki még mindig szerelmi bánatából lábadozik.

Lise Bourbeau: Az öt sérülés

Van, hogy úgy érzed, körbe-körbe jársz, ahelyett hogy fejlődnél? Van, hogy visszatér egy probléma, melyről azt hitted, megoldottad? Hogy úgy érzed, nem irányítod az életed, és nem vagy önmagad? Talán nem jó helyen keresed a megoldást! Ez a könyv lehetővé teszi, hogy a valódi gyógyulás ösvényére lépj. Ez az ösvény vezet a végső célod felé: hogy önmagad légy. Az összes probléma testi, érzelmi vagy szellemi öt alapvető sérülésből ered: visszautasítás, elhagyás, megalázás, árulás és igazságtalanság.

Azt meséld el, Pista!

2008-ban indította útjára a kiadó Örkény István életműsorozatát. Két nagyszerű gyűjtemény, a Kisregények és a Novellák között, mintegy cigarettaszünetként most újra megjelenik az író anekdotáiból összeállított szövegkönyv, amely Azt meséld el, Pista címmel a budapesti Örkény Színházban már több mint négyszáz, teltházas előadást ért meg, Mácsai Pál tolmácsolásában.

Állomás, éjszaka - Tízkezes egy Bodor novellára

− Mit is mondtál, miről szól ez a novella?

− A lábnyomokból elillanó meleget kereső kutyákról.

− Mi van?

− A kutyákról szól. A novella. A vacogó kutyákról…

„… úgy áll a dolog, hogy sokféleképpen folytatható egy novella, és a befejezés teljesen szabad, úgy fejezi be mindenki, ahogy akarja vagy tudja, de senki nem úszhatja meg. Semmit sem lehet megúszni.”

Vida Gábor, a Látó szerkesztője

Bodor Ádám Állomás, éjszaka (Megérkezés északra, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978) című novelláját folytatja tíz erdélyi szerző: Balázs Imre József, Demény Péter, Dragomán György, Hajdú Farkas-Zoltán, Hertza Mikola, Láng Zsolt, Molnár Vilmos, Potozky László, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba.

Busch Péter: Boszorkánypöröly

"Az elsőt a Kiserdőnél találták meg. A másodikat a Halastó mellett. Az ikrek egyikét saját otthonukban, a másikat pedig a Tatársánc mögött.

A nevem Mezőfi András. Tanár vagyok Földváron. 1985-ben diplomáztam a fővárosban történelem és matematika szakon, méghozzá színötössel. Pusztaföldváron nőttem fel, az egyetem után ide is tértem vissza. Kollégákkal és szülőkkel, nyugdíjasokkal és diákokkal jól kijövök, csak az érett nők hagyjanak békén. Ezzel a hozzáállással lettem az egyetemen kitűnő, és így lettem örökre agglegény is. Egyiket sem bántam meg soha."

Domokos Gábor: Speedy

Az idősödő rendőrtiszt egy hétköznapinak tűnő betörési ügyben folytat vizsgálatot - amelynek azonban van néhány érdekessége. Például a tettes brutális halála, amit a házigazda rajongva szeretett dobermannjai okoztak. A kamerák ráadásul mindezt rögzítették… És valami mást is. Amit azonban nehéz észrevenni. Szinte lehetetlen. Pedig fontos lenne. Fontosabb, mint gondolnánk… Hogy miért, az csak az izgalmas, sodró lendületű, remek párbeszédekkel tarkított regény utolsó oldalain derül ki. A Megakrimi pályázat dobogós alkotásának forgatókönyv verzióját már megvásárolta az egyik legismertebb hazai producer, úgyhogy (ha a Filmalap is úgy akarja) az olvasók a közeljövőben a mozivásznon is találkozhatnak a címszereplővel.

Sofi Oksanen: Sztálin tehenei

Vad szexualitás, bulémia - mint jellegzetes civilizációs betegség - és a vasfüggöny mögötti történelem drámai természetességgel fonódik egybe Sofi Oksanen regényében, a Sztálin teheneiben. Oksanen az első nyugati író, aki egyszerre belülről s mégis kívülről ír a szovjet időkről. Noha Anna egészségesnek tűnik, mégsem tipikus finn kamasz lány - anyja a vasfüggöny mögül került az 1970-es évek nyugati világába, más szokások, más viszonyok közé. Anna lakóhelyén, a tősgyökeres finn kisvárosban az emberek gyanakodva tekintenek a keleti blokkból menekült emberekre legyen az bármilyen nemzetiségű, ők már csak ruszkik maradnak. A nők pedig kurvák. E bélyeg beleégett Anna lelkébe, s hogy lemossa magáról származása szégyenét anyjával együtt a titkolózást választja - soha ki ne derüljön semmi! Anna hallgatásra kényszeríti magát: eltompítja lelkét, s csak az éberség fenntartására, a tökéletesség megszerzésére figyel. A Sztálin teheneiben különböző generációkhoz tartozó nők életét követhetjük nyomon a háborútól a második ezredfordulóig, a nagyanyától az anyán át az unoka sorsáig kígyózik e megrendítő saga, melynek hősei a lelki elveszettség, az otthontalanság s a történelem viharai közt próbálják meglelni, ha nem is a boldogságot, de legalább a biztonságot. Példátlanul erőteljes irodalom nők három generációjáról, akiket a politika, a háború, a szerelem és a betegség sodort el egymástól és önmaguktól.

Nora Roberts: A tanú

Elizabeth, egy rideg, uralkodó típusú anya leánya fellázad, és egy éjszaka kirúg a hámból: hamis igazolvánnyal bejut egy éjszakai klubba, koktélt iszik, és hagyja, hogy egy vadidegen férfi orosz akcentusa elcsábítsa egy Lake Shore Drive-on lévő házba. Ezek az események örökre megváltoztatják az életét.

Tizenkét évvel később az Abigail Lowery néven ismert nő egy kisváros, Ozarks külterületén él. Szabadúszó számítógépes programozóként bonyolult biztonsági rendszereket tervez… saját biztonsági rendszerét pedig egy vad kutyával és kézifegyverek egész arzenáljával egészíti ki. Visszavonultan él, keveset beszél. De Abigail visszahúzódása csak még inkább felcsigázza Brooks Gleason rendőrfőnök érdeklődését. A lány logikus gondolkodása, titokzatos természete és minden romantikát nélkülöző nézetei lenyűgözik, ugyanakkor zavarják is. Gyanítja, hogy Abigailnek védelemre van szüksége, s hogy a gondosan kiépített védelmi rendszer olyan titkot takar, amelyet fel kell fedni.

A csavaros eszű, felejthetetlen hősnővel és a lélegzetelállítóan izgalmas cselekménnyel Nora Roberts olyan új regénnyel ajándékozza meg olvasóit, amely joggal szilárdítja meg helyét a bestseller szerzők között, miközben az olvasók már a következő művére éheznek.

Steve Berry: A császár sírja

Kína első császárának a sírja, amelyet egy föld alatti agyag hadsereg őriz, több mint kétezer éve feltáratlan. A kínai kormány senkinek sem engedi meg, hogy a sírt felnyissák. Vajon miért? Erre és még sok más titokra kell fényt derítenie Cotton Malone volt amerikai ügynöknek, aki egy napon felkavaró üzenetet kap az interneten. Cassiopeia Vitt, aki már többször megmentette Malone életét, most halálos veszélyben van. Egy ismeretlen férfi kínozza, és közben azt üzeni Malone-nak: "Hozza el azt az értéktárgyat, amit a nő megőrzésre átadott magának." Mindössze az a probléma, hogy Malone-nak fogalma sincs, miről beszél az illető. Megkezdődik hát a versenyfutás az idővel és az életre-halálra szóló harc egy könyörtelen szervezettel. - Steve Berry a New York Times sikeres írója, a Vérbosszú Párizsban, a Nagy Károly nyomában, A velencei árulás, Az Alexandria link, A Templomosok öröksége, A borostyánszoba világhírű szerzője. Könyveit harmincnyolc nyelvre fordították már le, és ötven országban árusítják.

Stephen Rebello: Alfred Hitchcock - Így készült a Psycho

Minden, amit tudni akartál a Psychóról, de sosem merted megkérdezni. A pszichothrillerek ősének számító, világhírű Psycho című film titkai. A szerző - aki maga is forgatókönyvíró - a film szereplőivel és alkotóival készült interjúk, Hitchcock magánjellegű feljegyzései felhasználásával mutatja be a Psycho elkészítésének hátterét és folyamatát. Megismerhetjük annak a sorozatgyilkosnak a bűneit, aki R. Blochot az eredeti regény megírására ösztönözte, bepillantást nyerhetünk a rendező munkamódszerébe, a történet adaptálásába és a film előkészítési munkálataiba, a szerepek kiosztásába, magába a forgatásba és az utómunkálatokba. Megtudhatjuk, milyen problémákat kellett Hitchcocknak leküzdenie ahhoz, hogy elkészüljön a Psycho, és kiderül, a rendező hogyan és miért hagyott ki a végleges változatból bizonyos, már leforgatott részeket. Rebello külön figyelmet szentel a híres zuhanyzós gyilkossági jelenetnek és a filmzenének, és végigvezeti az olvasót egy valódi, kultikusnak számító Hitchcock-film elkészítésének folyamatán. A film sikere annak idején mindenkit meglepett. Mindenkit, kivéve Hitchcockot. Azt ő sem tudta, a cenzorok hogyan fognak reagálni, abban viszont biztos volt, hogy a Psycho rátalál a saját közönségére. Igaza volt: a nézők mindmáig Hitchcock és a műfaj legjobb alkotásai közé sorolják a filmet. A legendás rendező nyomdokaiban haladva majdnem biztosak lehetünk, hogy a könyv alapján, Sir Anthony Hopkins és Helen Mirren főszereplésével készült Hitchcock c. filmet a Psycho és a horrorfilmek ősatyjának rajongói egyaránt kedvelni fogják.

B. Szabó János: A mohácsi csata; A tatárjárás

Az 1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Könyvünk bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, háborúságuk természetét, valamint I. Szülejmán szultán sokat vitatott szándékait is. E kis kötet számos, rég meggyökeresedett közkeletű tévedésre, félreértésre is felhívja a figyelmet, és az eddigieknél világosabb és izgalmasabb képet ad a több mint 300 évig tartó török-magyar háborúk történetének egyik legfontosabb időszakáról, a magyar nemzeti sorstragédiák szimbólumává vált mohácsi csata valós történetéről. A kötet szerzője, B. Szabó János hadtörténész jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa. Számos hadtörténeti tárgyú ismeretterjesztő könyvet írt, többek között az Erdélyi Fejedelemség hadseregéről és az Árpádkori magyar-bizánci háborúkról, valamint a tatárjárásról.

A Corvina kiadásában megjelent A mohácsi csata című nagysikerű könyv szerzője, B. Szabó János hadtörténész újabb munkájában a 13. századba, a tatárjárás korszakába kalauzolja az olvasót. A könyv az 1241-1242. évi magyarországi események ismertetésén túl választ keres arra a kérdésre is, hogy miért hívjuk tatárjárásnak a mongol inváziót, hogyan kerültek a mongol hadak Ázsia szívéből Magyarországra, miként sikerülhetett nekik meghódítani egész Kelet-Európát. A szerző újszerű válaszokat ad azokra a sokszor tárgyalt régi felvetésekre, hogy lehetett-e esélye a sikeres ellenállásnak Magyarországon, és hogy IV. Bélát, illetve az ország belpolitikai feszültségeit okolhatjuk-e a kudarcokért. Végül a Nagy Mongol Birodalom és a Magyar Királyság további kapcsolatait is felvázolva, a könyv magyarázatot keres arra, hogy a magyarság miként kerülhette el a kelet-európai népek jelentős részét "eltüntető" vagy átformáló mongol hódítás legsúlyosabb következményeit.

Szomory Dezső: Horeb tanár úr

A Horeb tanár úr Szomory Dezső utolsó nagyobb, prózai munkája. Egy kisregényből és egy novella fűzérből áll. A tehetségtelenségét a zsidóságból való kitéréssel kompenzáló kolléga feleségcsábító igyekezetéről szóló kisregényt és az elbeszéléseket a főhős személye kapcsolja össze, ez a Goldziher Ignácból, Vámbéry Árminból, Ernst Renan modelljeiből, (akiket az író személyesen is ismert, tisztelt,) és persze az író képzeletéből összegyúrt figura.

Fred Vargas: Talpra halottak!

Sophia Siméonidis, a görög származású operaénekesnő egy ideje visszavonultan él párizsi villájában, unalmas férje mellett. Egy reggel arra ébred, hogy az éjjel valaki elültetett a kertjében egy bükkfát. A babonás Sophiát rossz előérzet gyötri, ezért segítségért fordul a szomszéd házat bérlő három csóró bölcsészhez. Az énekesnő váratlan eltűnése után a három történész a negyedik lakótárs, egy minden hájjal megkent volt zsaru segítségével izgalmas nyomozásba kezd. A fordulatokban gazdag történetben többen is gyanúba keverednek; gyilkosság gyilkosságot követ, de sem az élőket, sem a holtakat nem könnyű azonosítani. A megfejtés szálai a múltba vezetnek, a majdnem tökéletes bűntényt kitervelő gyilkos viszont ott van a közelben...

A Fred Vargas írói álnéven működő, nemzetközi hírű és igen népszerű írónő civilben középkorász. Okos és mulatságos regényei krimik a javából. A Talpra, halottak!-at Fred Vargas-sorozatunk második darabjaként jelentetjük meg.

Albert Espinosa: Sárga világ

Albert több csatát nyert a halállal szemben, épp ezért történetei tele vannak élettel. Hatalma abban rejlik, hogy soha nem adja fel. Megtanult veszíteni, de kizárólag azért, hogy nyerhessen, és így még erősebbé váljon. Könyve gyűjteménye mindannak, ami neki segített.

Albert egy mindenki számára elérhető, a nap színében fürdő világról beszél: A Sárga világról. Egy olyan helyről, mely tele van melegséggel, ahol a szeretet magától értetődő, hétköznapi dolognak számít, ahol az élet a legértékesebb. A Sárga világ egyfajta életforma, szemléletmód, azt mutatja meg, miképpen táplálkozhatunk mindabból, amit a jó és a rossz pillanatokból tanulunk. Minden veszteségben benne rejlik a lehetőség, hogy nyerj valamit.

Nincs kész válasz arra, hogyan lehet legyőzni a rákot, nincs titkos stratégia. Csupán a saját erődre hagyatkozhatsz, meg kell vívnod a csatát, és hagynod kell, hogy önmagad, saját belső valód vezessen. 

Albert bízik abban, hogy könyve hatására sokan keresik és találják majd meg a maguk „sárga lényeit”, akik valamiképpen erőt adhatnak, és különlegesek lehetnek az ember életében. Az egyedi hangvételű írás egészségesek és betegséggel küzdők számára egyaránt példaértékű lehet.

Üzenete: Ne félj megélni a sárga világot! Csupán hinned kell benne! Ne feledd: ha hiszel az álmaidban, valóra válnak!