Raymond Smullyan képes arra, hogy a matematika legabsztraktabb témáit konkrét és bűbájos képekben tárja az olvasó elé. A Csúfolórigó a kombinatorikus logika alapjait olyan tréfás fogalmakon keresztül hozza közel az olvasóhoz, mint a Gödel-erdő, az inverz poszáta, a duplán csúfolódó rigó, a fantasztikus madár, a madárszociológus vagy éppen a meta-madárszociológus. Ha nem Smullyannek, akkor ugyan kinek juthatott volna eszébe, hogy a kombinatorikus logikát, amely jelenleg a számítástudományban és a mesterséges intelligencia kutatásában is a kutatás homlokterében áll, madarakat megszólaltatva magyarázza el? A legjobb az egészben, hogy az olvasónak nem kell ismernie a modern logikát ahhoz, hogy megértse, miről is énekelnek ezek az okos madarak. Smullyan figyelemre méltó leleményességgel, bájjal és ördögi hátsó szándékkel vezeti az óvatlan olvasót az erdő mélyére, egészen addig, amíg az ornitológiai logika lehetetlenné teszi számára, hogy lássa a madaraktól a fákat. És micsoda madaraktól! Bárcsak Smullyan minden érvelést ilyen élvezetéssé tenne! - (Dana Scott)